Kollégám gyűjti a szóbeli érettségin elhangzó bakikat. Engedélyével, ím az első adag gyűjtemény:
(Okosságok, tonnaszámra) 2010 június, érettségi... A diákjaink nagyon tudnak de még inkább tudnak erőlködni néha hogy magukat is felülmúlják. Akad olyan is amikor hogy is mondjam... A tudás itt ott megmutatkozó, persze igen ritka fehér foltjait kell kitölteni... Így vagy úgy, rengeteg okosság elhangzik ilyenkor és sok ezek között elég mókás... Alább egy csokorra való ezek közül (nagyon fontos: a mosolyogtatás a cél, nem a kigúnyolás):
(fejlődés) Informatika felelet, a monitorokról és a projektorokról kell beszéljen a versenyző... (Notóriusan prodzsektornak nevezi de nem baj.) A fejlődés ívét szeretné érzékeltetni: „... a monitorok a kor haladtával orientálódtak!”
(mega adattár) Ez is informatika felelet: „A mágneskártyák lyukacsosak voltak és abban tárolták az adatokat”.
(fogalmazás) Ez se semmi: a diák nagyon akarta a semmit elmondani, ez lett belőle: „Ezután jöttek ki a DDR RAM-ok, ez a számítógép agya, amivel gondolkodik, ezek nem mechanikusak hanem elektronikusak” (és a felelő nem is volt lány – mi fiúiskola vagyunk...)
(magyar) Ez egy felelő volt – aranybánya ha aranyköpésekről van szó: Kérdés: „Mi az az ambivalencia?” A válsz kis gondolkodás után: „Az ambivalencia az egy új stílusirányzat, a régi versektől teljesen eltérő hangzása van.” Adyról esne szó, de hát a felelőnek mindegy, szerintem azt se tudja, eszik-e vagy isszák... De ez nem gond, csak a kezdők beszélnek arról amit tudnak, a mieink egyike-másika simán beszél oylanról is amiről fogalma sincs. Persze becsúsznak hibák, mint ebbe: (a táma Ady hája nász az avaron c. műve) kérdés: „Mi jut eszébe arról hogy héja?” A felelő nem kapkodja el, kcisit gondolkodk: „Hát az egy madár...” A kérdező azt hiszi, sínen van, újabb kérdés: „Milyen madár...?” Ezt nem kellet volna, a vizsgázó ekkora magas labdát nem hagy ki: „Őőő énekes...? Nem nem, tollas!” És még nincs vége... A kérdés: „Mi jut eszébe arról, hogy poéta?” A diák elmosolyodik: „Hát, őőő az hogy vicces!”... Kész, erre mit lehet mondani?
(történelem, földrajz) A Titanic-ra akarja a tanárnő rávezetni a másik versenyzőt... Az nem sikerül, de újabb gyöngyszem keletkezik, ha Titanic akkor nagy víz... Nagyon nagy!
„A Csendes óceánon kell átkelni, Angliából Amerikába”. Ez is nagy …
(magyar, Biblia) A vizsgázó bevezető szavakkal nyit: „Az Ószövetség nyelve héber és evangéliumokból áll. Főleg ilyen mítoszok, legendák meg mesék vannak benne” Persze később kuszálódnak a dolgok... Kérdező: A karácsony az milyen ünnep?” A felelő még álla a sarat: „Hát krisztus halála!” Ez mélyütés a feleltetőnek, felhördül: „Jaj ne, hát mit tesznek a fenyőva alá?” Nem, a vizsgázó nem hagyja magát: „Hát... Ő hát ajándékot!”
(magabiztos) A vizsgázó kérdése olykor csodákra képes. Csoda fura dolgokra... Kérdés: „A prófétaság az egy szabadon választott szerep?” A vizsgázó lendületből: „Igen!” A feleltető fogadja a szervát: „Igen?” Kapás tenyeres vissza: „Nem!” És a leütés: „Hanem?” Micsoda meccs!
(naturalizmus) Magyar, Móricz... „Móricz 100%-osan szerette ábrázolni a természetet, általában itt is a tragikusabb dolgokat szerette.” Még mindig ez a tétel: „A parasztoknak az elnyomott, katasztrofális életét szerette ábrázolni.” Szerette, bizonnyal...
(az a szellő, fényes szellő) „1847-ben írta, azaz jóval a reformkorban. A forradalom szele már érezhető a költőkön.”
(harcos költők) Magyar, Arany... Kérdés: „A bárdok azok kik?” Felelet: „Hát a waels-i emberek. Katonák...”. Elképzelem, ahogy felvonulnak, előreszegezett lantokkal... Hogy ezt honan vette a diák?
(alkonyat) Kérdés: „Az estéről mi jut eszébe?” A diák tanácstalan, de hát csendben nem maradhat: „Hát az egy napszak...” A tanár sem: „Na jó de milyen?” A diák lassan kifogy az ötletből, de hát a mieink tűzöm-vízen tudnak. Vagy ha nem akkor rögtönöznek: „Hát... Őőő, szomorú!” A kérdező sínen van: „És mi lehet a pozitívum az estében?” Most már dereng a vizsgázónak bár az alkonyattal kapcsolatban egy némileg kézavar, sebaj: „Hát hogy a madarak még csicseregnek, az utolsó dalaikat játszák!” Játékosak azok
(lépegető exkavátor?) Informatika, a vizsgázó az operációs rendszerekből felel. Elég szűkszavű, a tanárnő kérdésekkel tartja célravezetőnek a vizsgázói szózuhatag elől a zsilipet felhúzni. A siker? Mársékelt... Pl. kérdés: „A DOS? Arra emlékszik?” Tétova válasz: „Őőő igen, az a lépegetős?” A tanárnő erős, megállja mosoly nélkül. De folytatja is: „És a Linux, az milyen?” A vizsgázó rögtönöz: „Az már nem olyan, mert színes...” A tanárnő meg rögtön elneveti magát...
(számtalan számformátum) Ez is informatika, a diákok szerint a legrosszabb tételek egyike, informatika történelem: „A rómaiak találták ki a római számokat, amikben betűket használnak De ma már algebrai számokat használunk”. Ezt magamtól soha nem gondoltam volna..
(informatika) Az fontos. Nagyon, meg különben is... Kérdés: „Miért fontosak a számoló gépek?” A válasz magabiztos: „Megegyszerűsítik az életet”
(Gogol: Köpönyeg) „Péterváron hideg van, legfőképpen délelőtt.”
(nyelvemlékek) Kérdés: „Milyen ezidőben keletkezett nyelvemlékünkről tud?” Válast: „Nyelvemlékünk? Az államalapító levél!”
(magyar) „A Trianoni békeszerződés után lett az országunk először magyar nyelvű”
(német) Kísérletet teszek egy német nyelvi felelet szókincse teljes felsorolására... Nem fog kelleni a PgUp/PgDn... „Ja. Danke! Gut...” Ennyi... Persze talpraesett ember ennyivel is körbeutazza a földet – és a mieink talpraesettek
(Ady és a nép) Magyar irodalom felelet: „Ady Endre nem akart a nép szerint élni” A felelő egészen páratlan lazaságról tett tanúbizonyságot felelete zárásakor: „Szóval erről ennyit tanárnő... Az elemzés az ígérem jobb lesz!” (Nem lett sokkal jobb, de a vidám percek emlékezetesek)
(Mikszát és pár jellemzője) Ez is magyar felelet, most Miksztáth és a Jó palócok vannak terítéken. A művész pozícionálása sem problémamentes: „Mikszáth Kálmán az igazából romatikus költő!” A tanárnő lecsapja a magas labdát: „Író...!” A felelő stabil alkat, nem egykönnyen zökken ki: „Író, költő...” Majdnem kézlegyintéssel halad tovább a felelésében... A véleménye a későbbiekben is határozott: „Nem volt egy ilyen túlcifrázott író, a Jó palócok az eléggé vontatott de ilyen egyszerű...” Minden jó végetér egyszer, ez a felelet is: a tanárnő kérdése: „Hogy nevezzük az ilyen befejezést...?” Most nincs válasz, a tanárnő segítőleg adja a válasz felét: „Nyitott...? Nyitott mi?” Ezt most nem „veszi” a diák, a válasza kissé tétova: „Nyitott zárás!”
(harcra fel!) Töri felelet, azt hiszem Mátyás király és az ő adói: „Volt még rendkívüli harci adó”
(testnevelés, elmélet) ...igen, van ilyen. És ha van, vannak okosságok is: sporttörténet ez például: „A görögök nagyon hittek úgymond az isteneikben, főleg a férfi isteneikben”. Akad táplálkozási tétel is, és ebben: „A magas zsírtartalmú ételeket előszeretettel kerülni kell!”. És még nincs vége, más tétel a sportjátékokról szól. És még mi mindenről: a játékok csoportosítása ilyen: „Egyéni, páros vagy csapatos sportágak” De nem kell mindent komolyra venni: „Ezeket a játékokat lehet ilyen poénosabbra is venni” Vágül az asztal másik oldala is kitesz olykor magáért, a tanár úr is helytáll: „Mit csinálnak ott a lányok? Milyen szereket használnak?” (Elfojtott kuncogás a vizsgabizottság oldaláról is). Hja, a talajtornáról vagy művészi tornáról esett éppen szó
(Vajda János) Magyar felelet, Vajda Jánosról: „A szíve az le van fagyva, de leírja hogy ha egyedül van akkor álmodozik... A költeményei tele vannak érzelemmel, tehát érzelemdúsak.”
(memória) „A számítógépen a memória tárolására alkalmas a vincseszter”
(küzdelem a görbékkel) Matekból nem kell szóbelizni, csak ha gyenge az írásbeli. Na a szóbeli akkro nem könnyű... A téma a parabola de a felelő számára azért ez nem azonnal világos... „Milyen görbe? P betűvel kezdődik!” Tétova próbálkozás: „Paradox!”
(Történelem, a tatárjárás) „Pál apostol volt az, aki kiment külföldre hogy megkeresse a magyarokat és hoztott hírt a tatárokról” Majd: „A tatárok három irányból támadtak, például Ausztria felől” Egy kérdés: „IV. Béla mettől meddig uralkodott?” A válasz nem is rossz: „1270-ben hagyta abba”
eredeti blog: kdorozs.blogol.hu
(Okosságok, tonnaszámra) 2010 június, érettségi... A diákjaink nagyon tudnak de még inkább tudnak erőlködni néha hogy magukat is felülmúlják. Akad olyan is amikor hogy is mondjam... A tudás itt ott megmutatkozó, persze igen ritka fehér foltjait kell kitölteni... Így vagy úgy, rengeteg okosság elhangzik ilyenkor és sok ezek között elég mókás... Alább egy csokorra való ezek közül (nagyon fontos: a mosolyogtatás a cél, nem a kigúnyolás):
(fejlődés) Informatika felelet, a monitorokról és a projektorokról kell beszéljen a versenyző... (Notóriusan prodzsektornak nevezi de nem baj.) A fejlődés ívét szeretné érzékeltetni: „... a monitorok a kor haladtával orientálódtak!”
(mega adattár) Ez is informatika felelet: „A mágneskártyák lyukacsosak voltak és abban tárolták az adatokat”.
(fogalmazás) Ez se semmi: a diák nagyon akarta a semmit elmondani, ez lett belőle: „Ezután jöttek ki a DDR RAM-ok, ez a számítógép agya, amivel gondolkodik, ezek nem mechanikusak hanem elektronikusak” (és a felelő nem is volt lány – mi fiúiskola vagyunk...)
(magyar) Ez egy felelő volt – aranybánya ha aranyköpésekről van szó: Kérdés: „Mi az az ambivalencia?” A válsz kis gondolkodás után: „Az ambivalencia az egy új stílusirányzat, a régi versektől teljesen eltérő hangzása van.” Adyról esne szó, de hát a felelőnek mindegy, szerintem azt se tudja, eszik-e vagy isszák... De ez nem gond, csak a kezdők beszélnek arról amit tudnak, a mieink egyike-másika simán beszél oylanról is amiről fogalma sincs. Persze becsúsznak hibák, mint ebbe: (a táma Ady hája nász az avaron c. műve) kérdés: „Mi jut eszébe arról hogy héja?” A felelő nem kapkodja el, kcisit gondolkodk: „Hát az egy madár...” A kérdező azt hiszi, sínen van, újabb kérdés: „Milyen madár...?” Ezt nem kellet volna, a vizsgázó ekkora magas labdát nem hagy ki: „Őőő énekes...? Nem nem, tollas!” És még nincs vége... A kérdés: „Mi jut eszébe arról, hogy poéta?” A diák elmosolyodik: „Hát, őőő az hogy vicces!”... Kész, erre mit lehet mondani?
(történelem, földrajz) A Titanic-ra akarja a tanárnő rávezetni a másik versenyzőt... Az nem sikerül, de újabb gyöngyszem keletkezik, ha Titanic akkor nagy víz... Nagyon nagy!
„A Csendes óceánon kell átkelni, Angliából Amerikába”. Ez is nagy … (magyar, Biblia) A vizsgázó bevezető szavakkal nyit: „Az Ószövetség nyelve héber és evangéliumokból áll. Főleg ilyen mítoszok, legendák meg mesék vannak benne” Persze később kuszálódnak a dolgok... Kérdező: A karácsony az milyen ünnep?” A felelő még álla a sarat: „Hát krisztus halála!” Ez mélyütés a feleltetőnek, felhördül: „Jaj ne, hát mit tesznek a fenyőva alá?” Nem, a vizsgázó nem hagyja magát: „Hát... Ő hát ajándékot!”
(magabiztos) A vizsgázó kérdése olykor csodákra képes. Csoda fura dolgokra... Kérdés: „A prófétaság az egy szabadon választott szerep?” A vizsgázó lendületből: „Igen!” A feleltető fogadja a szervát: „Igen?” Kapás tenyeres vissza: „Nem!” És a leütés: „Hanem?” Micsoda meccs!
(naturalizmus) Magyar, Móricz... „Móricz 100%-osan szerette ábrázolni a természetet, általában itt is a tragikusabb dolgokat szerette.” Még mindig ez a tétel: „A parasztoknak az elnyomott, katasztrofális életét szerette ábrázolni.” Szerette, bizonnyal...
(az a szellő, fényes szellő) „1847-ben írta, azaz jóval a reformkorban. A forradalom szele már érezhető a költőkön.”
(harcos költők) Magyar, Arany... Kérdés: „A bárdok azok kik?” Felelet: „Hát a waels-i emberek. Katonák...”. Elképzelem, ahogy felvonulnak, előreszegezett lantokkal... Hogy ezt honan vette a diák?
(alkonyat) Kérdés: „Az estéről mi jut eszébe?” A diák tanácstalan, de hát csendben nem maradhat: „Hát az egy napszak...” A tanár sem: „Na jó de milyen?” A diák lassan kifogy az ötletből, de hát a mieink tűzöm-vízen tudnak. Vagy ha nem akkor rögtönöznek: „Hát... Őőő, szomorú!” A kérdező sínen van: „És mi lehet a pozitívum az estében?” Most már dereng a vizsgázónak bár az alkonyattal kapcsolatban egy némileg kézavar, sebaj: „Hát hogy a madarak még csicseregnek, az utolsó dalaikat játszák!” Játékosak azok
(lépegető exkavátor?) Informatika, a vizsgázó az operációs rendszerekből felel. Elég szűkszavű, a tanárnő kérdésekkel tartja célravezetőnek a vizsgázói szózuhatag elől a zsilipet felhúzni. A siker? Mársékelt... Pl. kérdés: „A DOS? Arra emlékszik?” Tétova válasz: „Őőő igen, az a lépegetős?” A tanárnő erős, megállja mosoly nélkül. De folytatja is: „És a Linux, az milyen?” A vizsgázó rögtönöz: „Az már nem olyan, mert színes...” A tanárnő meg rögtön elneveti magát...
(számtalan számformátum) Ez is informatika, a diákok szerint a legrosszabb tételek egyike, informatika történelem: „A rómaiak találták ki a római számokat, amikben betűket használnak De ma már algebrai számokat használunk”. Ezt magamtól soha nem gondoltam volna..
(informatika) Az fontos. Nagyon, meg különben is... Kérdés: „Miért fontosak a számoló gépek?” A válasz magabiztos: „Megegyszerűsítik az életet”
(Gogol: Köpönyeg) „Péterváron hideg van, legfőképpen délelőtt.”
(nyelvemlékek) Kérdés: „Milyen ezidőben keletkezett nyelvemlékünkről tud?” Válast: „Nyelvemlékünk? Az államalapító levél!”
(magyar) „A Trianoni békeszerződés után lett az országunk először magyar nyelvű”
(német) Kísérletet teszek egy német nyelvi felelet szókincse teljes felsorolására... Nem fog kelleni a PgUp/PgDn... „Ja. Danke! Gut...” Ennyi... Persze talpraesett ember ennyivel is körbeutazza a földet – és a mieink talpraesettek
(Ady és a nép) Magyar irodalom felelet: „Ady Endre nem akart a nép szerint élni” A felelő egészen páratlan lazaságról tett tanúbizonyságot felelete zárásakor: „Szóval erről ennyit tanárnő... Az elemzés az ígérem jobb lesz!” (Nem lett sokkal jobb, de a vidám percek emlékezetesek
)(Mikszát és pár jellemzője) Ez is magyar felelet, most Miksztáth és a Jó palócok vannak terítéken. A művész pozícionálása sem problémamentes: „Mikszáth Kálmán az igazából romatikus költő!” A tanárnő lecsapja a magas labdát: „Író...!” A felelő stabil alkat, nem egykönnyen zökken ki: „Író, költő...” Majdnem kézlegyintéssel halad tovább a felelésében... A véleménye a későbbiekben is határozott: „Nem volt egy ilyen túlcifrázott író, a Jó palócok az eléggé vontatott de ilyen egyszerű...” Minden jó végetér egyszer, ez a felelet is: a tanárnő kérdése: „Hogy nevezzük az ilyen befejezést...?” Most nincs válasz, a tanárnő segítőleg adja a válasz felét: „Nyitott...? Nyitott mi?” Ezt most nem „veszi” a diák, a válasza kissé tétova: „Nyitott zárás!”
(harcra fel!) Töri felelet, azt hiszem Mátyás király és az ő adói: „Volt még rendkívüli harci adó”
(testnevelés, elmélet) ...igen, van ilyen. És ha van, vannak okosságok is: sporttörténet ez például: „A görögök nagyon hittek úgymond az isteneikben, főleg a férfi isteneikben”. Akad táplálkozási tétel is, és ebben: „A magas zsírtartalmú ételeket előszeretettel kerülni kell!”. És még nincs vége, más tétel a sportjátékokról szól. És még mi mindenről: a játékok csoportosítása ilyen: „Egyéni, páros vagy csapatos sportágak” De nem kell mindent komolyra venni: „Ezeket a játékokat lehet ilyen poénosabbra is venni” Vágül az asztal másik oldala is kitesz olykor magáért, a tanár úr is helytáll: „Mit csinálnak ott a lányok? Milyen szereket használnak?” (Elfojtott kuncogás a vizsgabizottság oldaláról is). Hja, a talajtornáról vagy művészi tornáról esett éppen szó
(Vajda János) Magyar felelet, Vajda Jánosról: „A szíve az le van fagyva, de leírja hogy ha egyedül van akkor álmodozik... A költeményei tele vannak érzelemmel, tehát érzelemdúsak.”
(memória) „A számítógépen a memória tárolására alkalmas a vincseszter”
(küzdelem a görbékkel) Matekból nem kell szóbelizni, csak ha gyenge az írásbeli. Na a szóbeli akkro nem könnyű... A téma a parabola de a felelő számára azért ez nem azonnal világos... „Milyen görbe? P betűvel kezdődik!” Tétova próbálkozás: „Paradox!”
(Történelem, a tatárjárás) „Pál apostol volt az, aki kiment külföldre hogy megkeresse a magyarokat és hoztott hírt a tatárokról” Majd: „A tatárok három irányból támadtak, például Ausztria felől” Egy kérdés: „IV. Béla mettől meddig uralkodott?” A válasz nem is rossz: „1270-ben hagyta abba”
eredeti blog: kdorozs.blogol.hu
