Miért van az,hogy ha úgy gondolom,hogy van egy igazi jó barátnőm,kiderül,hogy még sincs? Van egy barátnőm,akivel már ezer éve ismerjük egymást,ő is motorozik,vannak közös ismerőseink.Volt,hogy egy darabig nem nagyon találkoztunk,de nem harag miatt,csak én elköltöztem Solymárra,keveset voltam itthon.Lassan 5 éve,hogy megint berényi vagyok,azóta megint tartottuk a barátságot.Volt olyan időszaka,amikor minden összejött neki.Szakított a hapsijával,összejött a régivel,teherbe esett,lakást vett,költözött,szült,összevesztek,kibékültek,stb.És én végig mellette voltam,pedig közbe én is szültem,meg minden más.Többször volt,hogy hívtam hozzánk,meg is ígérte,hogy jön,de utolsó pillanatban visszamondta.Legutóbb tavaly decemberben játszotta ezt el,amúgy csak 40 km-re lakik,nem a világ másik végén.Azóta én nem hívtam,mert megharagudtam,ő is csak 2-szer.A héten írtam neki mailt.Válaszolt is,de azt hitte,hogy elmondom végre mi bajom van vele,mert neki fogalma sincs.Leírtam neki,hogy az,hogy ő nem keresett.Erre azt írja,hogy neki nincs pénze,meg hogy ő barátkozna,de én lepattintottam,meg amikor a motorját kölcsön adta 2 éve,az is a barátság jele volt tőle.Igaz,hogy én műszakiztattam le és nem kértem el a vizsga árát. Na,mindegy!Nem tudom eldönteni,hogy most mit kezdjek vele.A férjem szerint újra kéne kezdeni,tiszta lappal,hiszen régen olyan jóban voltunk.Ez tök jó lenne,de én már nem hiszem,hogy tudnék bízni benne.Most mit csináljak?
