Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Csak egy rossz álom…

Ha együtt élsz valakivel, nemcsak a saját rossz álmaidra kelsz föl. Nem jó érzés, amikor a kedvesed ott zokog fél óráig a válladon, és nem engedi lekapcsolni a villanyt. Másnap meg hajnali háromnegyed 4-kor nem tud fölkelni.
fullBadDream.jpg
Mára virradóra azt álmodta, hogy kiabáltam vele, hogy nem tud megtanulni motorozni, és ott volt egy motoros csaj, aki azt mondta: ugyan, hagyd, gyere, és én elmentem a csajjal és elhagytam.

Természetesen elgondolkoztam. Én mindenen. Azt hiszem fölösleges, de akkor is. Hogyan választ párt az ember? Az attól függ, mire kell, milyen életmódra. Én falun élek, ahol munka mindig van. Nem én választottam, de az öregjeim ragaszkodnak bizonyos dolgokhoz (mi is ilyenek leszünk, ha megöregszünk).

Ha együtt élsz az öregeiddel, mert egészségügyileg rosszul állnak, és segítségre szorulnak, nem fognak lemondani a rég megszokott dolgaikról még akkor sem, ha már nem bírják, mert valamibe kapaszkodniuk kell. Minél öregebb valaki, annál inkább szeretné, hogy a dolgai tovább legyenek folytatva. És nagyon ritka az a szülő, aki föléri ésszel, hogy a gyereke az nem az ő fiatalabb másolata, hanem önálló érdeklődési körrel bír.

Sokan párkapcsolati szinten sem tudják elfogadni, hogy nem lehet ugyanolyan a párja, mint ő, és nem lehet teljes egészében olyan, mint az elvárásai.

Úgy látom, mindenkinek sok lehetősége és sok arca van. Alapvetően ugyanaz az ember vagyok mindig, mégis másképp viselkedek és beszélek, amikor motorosok vagy rocker haverok között vagyok, másképp a szüleimmel, másképp a katedrán és másképp idősek vagy tudós emberek között. Attól még ugyanaz vagyok, de más arcaimat mutatom.

Amikor az ember párt választ, el kell döntenie, milyen környezetbe kerül, mi a célja a párkapcsolattal. Ennek megfelelő párt kell választania. Mivel számítani lehet arra, hogy édesanyám nem fogja sokáig bírni, olyan párt kellett keresnem, aki egyrészt megért, másrészt kibírja apámat (nem egyszerű mutatvány sokszor), harmadrészt idővel hajlandó átvenni a háztartás vezetését édesanyámtól. Ez nem engedi, hogy egy fiatalos, szabadelvű motoros csaj legyen a párom, akinek folyton krónikus mehetnékje van, mert akkor nem a háztartás meg a leendő pici jár az eszében, vagy legalábbis túl nagy kompromisszum lenne ezek megléte a számára.

Nem törvényszerű, de eddigi tapasztalataim ezt mutatják. Hiába szeretek nagyon motorozni, a mi családunk anyagi helyzete nem engedi meg a „csak úgy motorozgatást”. Ha ez járna a fejében folyton, mikor keresne vagy spórolna pénzt? (Na a smucig sváb megszólalt belőlem!) Viszont ha nem volt még motorja, nem motorozott még, akkor nem ért meg, és – akármilyen agyrém, de így működik!! – féltékeny lesz a motoromra, és egy idő után minden erejével azon lesz, hogy megszabadítson tőle.

Minden szempontból ideális a mostani párom, még a művészi hajlamaimat is megérti, hiszen ő festőművész másodállásban, és a verseket is szereti. Jó, nem az a fajta, aki után forognak a férfiak az utcán, de ez a túlzottan csak a külsőségekre koncentráló hülye világ legalább nem irigyli. Pedig ha tudnák…

Ezért nem értem, miért féltékeny. Én nem vagyok az. Bízom benne, és a bizalom a párkapcsolat alapja. Sokan mondják, örüljek neki, hogy féltékeny, ez annak a jele, hogy szeret. Szerintem ez a kisajátítani hajlamos szeretet jele is lehet. Nem tudom megérteni, miért féltékeny olyanra, akivel háromszor beszéltem telefonon, egyszer láttam fényképről, legalább 200 km-re lakik és teljesen más az életmódja, mint amilyenre én kényszerülök. És különben is, elvan a maga lelki bajával, aminek oka egy rosszul sikerült párkapcsolat következménye.

Nem értem a féltékenységét, amikor semmi oka rá! Nekem ő kell, senki más, szeretem, és ráadásul még logikus is, hogy pont vele legyek. Most nem tudom, hogy cselekedjek úgy, hogy senkit ne bántsak meg.

Hozzászólások

Hát megértelek, nagy dilemma az biztos. Ahogy így olvasgattam az írásod, hát nekem az jött le,hogy igen Őt választottad, Ő kell, de ha nem kényszerülnél erre az életre amiben vagy,nem biztos, hogy akkor is Őt választanád, lehet ezt érzi. Lehet nem túl jól fogalmaztam meg de a lényeg az benne van. Az meg tényleg biztos, ha nem motoros, vagy nincs is rá hajlama nem értene meg.
Azt hiszem a több arcú emberek táborába tartozom Én is, meg velem sokan. Sok az előítéletes a motorosokkal szemben.
Azért ne csüggedj!
 
Nem egyszerű a párválasztás motor nélkül se.Én békés megyei vagyok,tudom mi az a cukorrépa kapálás,meg kukorica címerezés,és ha kell,most is megteszem a családomnak.A férjem meg Pest mellett nőtt fel,2 éve fogott kapát először a kezébe,még se volt rosszul tőle.Mindketten motorozunk,ugyanolyan csavargók vagyunk,DE ha a két lányunkról van szó,bármiről lemondunk.nem esik olyan nehezemre itthon maradni,mert a családommal lehetek.Jó persze néha lelépünk egy-egy estére,és az tök jó,de másnap már alig várom,hogy lássam őket.Szerintem ez a titka,hogy a férjed/feleséged a társad legyen,meg a haverod,meg a szeretőd.
 
Nagyon szépen köszönöm! Megszívlelendő gondolatok! A régi életmódomhoz, amit Győrben éltem, valóban az előző barátnőm volt ideális. De nem lehet koszos lelkiismerettel élni, váltani kellett. Rá kellett jöjjek, hogy előző barátnőmnek sehogy se tudtam jó lenni, ezért bölcsen véget vetett az egésznek. Én még mindig nagyon jó véleménnyel vagyok róla, és sokszor - talán túl gyakran is - eszembe jut, de nem engedném vissza, akkor sem, ha nem lenne senkim, vagy ha még mindig a magam ura lennék. Mert tudom, nem lenne jó neki. Magam sem értem, miért, de mostani barátnőm-élettársam számára minden úgy jó, ahogy most van. Mondjuk menekülőút is voltam számára egy patthelyzetből, ez se utolsó érv. De tökéletesen megfelel nekem! Gyereket még nem tervezünk, de hamarosan kell, már benne vagyunk a korban mindketten... biztos, hogy sok mindent meg fog változtatni.
Még egyszer nagyon köszönöm a bíztatást! Aranyosak vagytok!
Egyébként Békés megye ismerős, Okányban laknak rokonaink!
 
Amit írok most,azt nem úgy gondolom,nem a véleményem,hanem a megérzésem....nem ő az,akire vágysz,nem ő az,aki igazán neked kell. Ha nyomaszt a féltékenysége,akkor az valószínűleg azért van,mert a párod megérezte rajtad,hogy te mégsem olyan természetességgel fordulsz,hozzá,élsz vele,mintha az igazán neked valóval tennéd.Valószínűleg a másik,vagy harmadik arcodat látja.Nem tudom a történeteteket,de mintha a szerelem kimaradt volna....De tényleg nem tudom mi igaz az észrevételemből,lehet semmi,és tényleg csak a megérzésemet osztottam meg veled,semmiféle rosszindulat nem vezérelt . Remélem rosszak a megérzéseim ;)
 
tanácsokat nem adok,viszont egy ötöst igen.nem csak a blog miatt,hanem ahogy meg van írva...
 
Úgy gondolom a kétkedés és bizonytalanság mindenkiben ott van,hogy biztos ez az ember itt mellettem akire nekem szükségem van?! Ez egy örök dilemma. Rendbe kell tenni magunkban,hogy milyen értékek a fontosak és ennek eléréséhez a megfelelő párt választani!
 
A kérdéseidre a választ megtalálod a saját blogodban. Az életmód szerint választ az ember párt? Nem a szíve szerint? Ha nem a szívünk után megyünk, abból csak baj lesz, az ember érzi belül, ott nagyon mélyen, hogy jó nekem valami, vagy nem. Háztartásom van és hatalmas kertem, rengeteg munkával, amit tőlem telhetően megpróbálok a lehető legjobban elvégezni. De nem ezért élek és nem a mosogatóronggyal a kezemben szeretnék meghalni. Ha jó idő van, igenis elmegyek kikapcsolódni, mert nem háziasszonynak születtem, nem valaki cselédjének és nem is a tenyészállatának. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy felelőtlenül megyek a szórakozás után, pont a párom szokott mérgelődni, hogy menjünk már, hagyjam már, ami fontos az kész van, a többit majd apránként. Elcsépelt, de ki kell használni mindent a jelenben, egy az, hogy nem lehet tudni, mit hoz a holnap, de nem kell ilyen tragikusan felfogni, egyszerűen csak arra kell gondolni, hogy kell a kikapcsolódás, feltöltődés, mert utána minden sokkal jobban megy, vidámabban, gyorsabban, könnyebben. Nyilván azért volt ez az álma, mert számára ismeretlen a motorozás, ez az életérzés, és ami ismeretlen, az félelmetes. Látja rajtad, hogy szereted ezt a dolgot, de mivel nem érti, ezért féltékenységet vált ki belőle. Jó ez így?
Most te próbálsz ráerőltetni valakire egy életmódot, felfogást, azzal, hogy távol tartod a másik "szerelmedtől" csakis a saját kényelmed miatt. Talán ez az egész nagyon félre ment nálam, de ezt önző dolognak tartom. "Amikor az ember párt választ, el kell döntenie, milyen környezetbe kerül, mi a célja a párkapcsolattal. Ennek megfelelő párt kell választania." Hmmm, továbbá a "kénytelen", "kell" és "logikus" szóhasználatok... Olvasd el magad nagyon figyelmesen és próbáld meg kívülállóként értékelni a soraidat. Az pedig, hogy egy nagyon érzékeny lelkű nő, egyáltalán nem csoda, egy festőművész enélkül nem érne semmit. Egyrészt az elvárásaid alapján már nem is illik a képbe, hiszen neked egy erős kezű asszonyra lenne szükséged. Másrészt mikor élhet ő a "szerelmének" a festészetnek? Te mindenek elé helyezted a saját életedet a problémáiddal együtt, ugyanúgy meg akarod fojtani, érzed ezt? Nincs olyan kapcsolat, amiben neked egy cseppnyi kompromisszumot sem kellene kötnöd, pláne nem egy művészlélekkel. De nyilván én csak feketén-fehéren látok, így a véleményem is olyan. Nem tudom, mi húzódik a mélyben, de az olvasottakra ezt tudom mondani. Nem mindegy, mi alapján választunk egy életre. Egy "logikus" döntés halva született.
 
:) Ancsi: :taps: A szerelemben nincs logika, épp ez a szép benne. Lehet földhözragadtan, észérvekkel, de az sosem lesz az igazi. Másrészt úgy gondolom, hogy a motorozás életforma, nagy szenvedély, de normális esetben egy nőnél (és férfinál is) előbb-utóbb eljön az idő, amikor igenis vágyik házasságra, picire, függetlenül attól, hogy motoros-e, és nem érzi nagy áldozatnak, hogy kicsit mellőznie kell ezeket a dolgokat, mert megéri. Persze ehhez kell egy olyan társ, aki hajlandó kompromisszumokra és mondjuk nem hagyja egyedül folyton a párját, míg ő a haverokkal gurul. Sok türelem, bizalom, megértés, egymás tisztelete, de a legfontosabb a szeretet, csak így működhet hosszútávon!
 
tt100;bt12595 írta:
Amit írok most,azt nem úgy gondolom,nem a véleményem,hanem a megérzésem....nem ő az,akire vágysz,nem ő az,aki igazán neked kell. Ha nyomaszt a féltékenysége,akkor az valószínűleg azért van,mert a párod megérezte rajtad,hogy te mégsem olyan természetességgel fordulsz,hozzá,élsz vele,mintha az igazán neked valóval tennéd.Valószínűleg a másik,vagy harmadik arcodat látja.Nem tudom a történeteteket,de mintha a szerelem kimaradt volna....De tényleg nem tudom mi igaz az észrevételemből,lehet semmi,és tényleg csak a megérzésemet osztottam meg veled,semmiféle rosszindulat nem vezérelt . Remélem rosszak a megérzéseim ;)
Aztat szokták mondani, az ember életébe csak egyszer szerelmes. Második páromnáá nagyon úgy éreztem, megtaláátam a másik felemet. 16 hónapot vótunk eggyütt. Én kitartottam, de be köllött lássam, nem tudok ölég jó lenn Neki. Hangulatilag nagyon könnyen befolyásolható vót, és akkor kezdtem megtudni a világ dógait. Meg a sorsom se alakút jó, őt leszámítva. Oszt amikó kidobott, meggyőződésemmé vált, hogy senkinek se tudok jó lenni. Jó a megérzésed, használd máskor is! Télleg nem vagyok szerelmes, de hazudnék, ha aztat állíttanám, hogy nem szeretem. Szeretem, de nem szerelemmel, hanem ahogy az öregek, a régóta házasok: megböcsüléssel. Mondjuk parázok is rendessen, hogy eléggé ki tudom-e mutatni a megböcsülésemet. Ő bezzeg fülig belém van zúgva, és minden úgy jó neki, ahogy van, csak tőttenék kicsit több időt vele. Kicsit fura is ez, olyan hihetelenű hangzik, hogy én jó, ölég legyek valakinek. Talán ezér is nem vagyok szerelmes, mer nem merek az lenni. Viszont szeretem, és folyton azon parázok, mi lesz, ha a rózsaszín ködöcskéje föloszlik.
 
suzu;bt12596 írta:
tanácsokat nem adok,viszont egy ötöst igen.nem csak a blog miatt,hanem ahogy meg van írva...
Köszönöm szépen, mondták má mások is, hogy írni tudok, csak tudnám, mitű... szóvaa nem vagyok én ollyan nagy valaki, de jólesik az elismerés, köszönöm szépen!
 
Mamóca;bt12597 írta:
Úgy gondolom a kétkedés és bizonytalanság mindenkiben ott van,hogy biztos ez az ember itt mellettem akire nekem szükségem van?! Ez egy örök dilemma. Rendbe kell tenni magunkban,hogy milyen értékek a fontosak és ennek eléréséhez a megfelelő párt választani!
"akire szükségem van" és "akire vágyom". Ez nem mindig ugyanaz! Túl vagyok má azon a koron, meg egyébként se vótam sose olyan jó parti, hogy válogathassak, Kedvesem az, akire szükségem van! Akire vágytam, annak meg nem köllöttem. Be köllött lássam, az csak egy illúzió vót (még akkor is ha 16 hónapig), túltetem 5 év alatt rajta magamat, elengedtem. Senki, semmi nem lehet tökéletes:(
 
Ancsipancsi;bt12599 írta:
A kérdéseidre a választ megtalálod a saját blogodban. Az életmód szerint választ az ember párt? Nem a szíve szerint? Ha nem a szívünk után megyünk, abból csak baj lesz, az ember érzi belül, ott nagyon mélyen, hogy jó nekem valami, vagy nem. Háztartásom van és hatalmas kertem, rengeteg munkával, amit tőlem telhetően megpróbálok a lehető legjobban elvégezni. De nem ezért élek és nem a mosogatóronggyal a kezemben szeretnék meghalni. Ha jó idő van, igenis elmegyek kikapcsolódni, mert nem háziasszonynak születtem, nem valaki cselédjének és nem is a tenyészállatának. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy felelőtlenül megyek a szórakozás után, pont a párom szokott mérgelődni, hogy menjünk már, hagyjam már, ami fontos az kész van, a többit majd apránként. Elcsépelt, de ki kell használni mindent a jelenben, egy az, hogy nem lehet tudni, mit hoz a holnap, de nem kell ilyen tragikusan felfogni, egyszerűen csak arra kell gondolni, hogy kell a kikapcsolódás, feltöltődés, mert utána minden sokkal jobban megy, vidámabban, gyorsabban, könnyebben. Nyilván azért volt ez az álma, mert számára ismeretlen a motorozás, ez az életérzés, és ami ismeretlen, az félelmetes. Látja rajtad, hogy szereted ezt a dolgot, de mivel nem érti, ezért féltékenységet vált ki belőle. Jó ez így?
Most te próbálsz ráerőltetni valakire egy életmódot, felfogást, azzal, hogy távol tartod a másik "szerelmedtől" csakis a saját kényelmed miatt. Talán ez az egész nagyon félre ment nálam, de ezt önző dolognak tartom. "Amikor az ember párt választ, el kell döntenie, milyen környezetbe kerül, mi a célja a párkapcsolattal. Ennek megfelelő párt kell választania." Hmmm, továbbá a "kénytelen", "kell" és "logikus" szóhasználatok... Olvasd el magad nagyon figyelmesen és próbáld meg kívülállóként értékelni a soraidat. Az pedig, hogy egy nagyon érzékeny lelkű nő, egyáltalán nem csoda, egy festőművész enélkül nem érne semmit. Egyrészt az elvárásaid alapján már nem is illik a képbe, hiszen neked egy erős kezű asszonyra lenne szükséged. Másrészt mikor élhet ő a "szerelmének" a festészetnek? Te mindenek elé helyezted a saját életedet a problémáiddal együtt, ugyanúgy meg akarod fojtani, érzed ezt? Nincs olyan kapcsolat, amiben neked egy cseppnyi kompromisszumot sem kellene kötnöd, pláne nem egy művészlélekkel. De nyilván én csak feketén-fehéren látok, így a véleményem is olyan. Nem tudom, mi húzódik a mélyben, de az olvasottakra ezt tudom mondani. Nem mindegy, mi alapján választunk egy életre. Egy "logikus" döntés halva született.
Hú, ez ütött. No nem azér, hanem mer ennyire félreérthetően fogalmaztam. Szereti ő a motorokat, mondjuk neki a robogó meg a gyorsasági a szíve csücske, nekem meg a chopper. Vót robogója, el is ütötték vele, ezér köllött most má hetedszer műtteni a lábával (leszakadt a lábfeje). Utasként imád mögöttem űni, de tovább nem menne semmiért és senkiért, és ezt tudomásul vettem. Nem féltékeny a motoromra hála Istennek, és ez is nagy szerencse. Viszont sajnos másra igen (ld. előző blogom). Előző barátnőmné jóval nagyobb vót bennem a para azzaa kapcsolatba, amit említetté, hogy nem-e erőőtetek rá ollyat amit nem is akart (neki építettem motort, végül balul ütött ki a dolog). Másik meg az, hogy ez a lyány menekűt otthonrú, mer a tesóival nem gyütt igazán jó ki, meg egy 32 éves nőnek nem perspektíva a 30 éves hugávaa eggy ágyba aludni, mer kicsi a ház és nincsen pénz. Ez is benne lehetett abba, hogy mellettem kötött ki, mer én egy ollyan nagyon mindenkinek segítteni akaró nagy balek vagyok, hogy az ordítt. (Eztet sajnos 2 millám bánja egy győri ösmerősöm révén, akirű túl későn gyüttem rá, hogy nem a barátom, csak egy hazudozó szélhámos.) Egyébként erős egyéniség. A házba van hely a műteremnek bőven, majd ha lessz egy kis pénzünk, berendezzük neki. De még ee vagyunk havazva...
Hálás vagyok Neked ezér a bejegyzésér. Sokat tudtam tanúni belüle! Köszönöm!
 
Évci;bt12638 írta:
:) Ancsi: :taps: A szerelemben nincs logika, épp ez a szép benne. Lehet földhözragadtan, észérvekkel, de az sosem lesz az igazi. Másrészt úgy gondolom, hogy a motorozás életforma, nagy szenvedély, de normális esetben egy nőnél (és férfinál is) előbb-utóbb eljön az idő, amikor igenis vágyik házasságra, picire, függetlenül attól, hogy motoros-e, és nem érzi nagy áldozatnak, hogy kicsit mellőznie kell ezeket a dolgokat, mert megéri. Persze ehhez kell egy olyan társ, aki hajlandó kompromisszumokra és mondjuk nem hagyja egyedül folyton a párját, míg ő a haverokkal gurul. Sok türelem, bizalom, megértés, egymás tisztelete, de a legfontosabb a szeretet, csak így működhet hosszútávon!
:heureka:
asszem értem hogyan mondjátok! A mostani párom vágyik a picire, a családra, és aztat akartam leírni hogy milyen jó, hogy NEM egy szabadelvű motoros csajjal akadtam így vén fejjee össze, olyannaa, mind az előző barátnőm vót, aki a fiatal éveimhez vót a tökéletes társ! Mer a vén bolond fejemnek má illyen lyány kő, mind a mostani Kedvesem. Egyszerre logikus és szív-választás (mondjuk télleg erősebben észválasztás, de tapasztalatbú tudom, meg fog gyünni hozzá a szív-választás is, mer előző barátnőmné is így működött a dolog, előbb az ész döntött, később helyeselt a szív is.).
 
Vidék;bt12678 írta:
Hú, ez ütött. No nem azér, hanem mer ennyire félreérthetően fogalmaztam. Szereti ő a motorokat, mondjuk neki a robogó meg a gyorsasági a szíve csücske, nekem meg a chopper. Vót robogója, el is ütötték vele, ezér köllött most má hetedszer műtteni a lábával (leszakadt a lábfeje). Utasként imád mögöttem űni, de tovább nem menne semmiért és senkiért, és ezt tudomásul vettem. Nem féltékeny a motoromra hála Istennek, és ez is nagy szerencse. Viszont sajnos másra igen (ld. előző blogom). Előző barátnőmné jóval nagyobb vót bennem a para azzaa kapcsolatba, amit említetté, hogy nem-e erőőtetek rá ollyat amit nem is akart (neki építettem motort, végül balul ütött ki a dolog). Másik meg az, hogy ez a lyány menekűt otthonrú, mer a tesóival nem gyütt igazán jó ki, meg egy 32 éves nőnek nem perspektíva a 30 éves hugávaa eggy ágyba aludni, mer kicsi a ház és nincsen pénz. Ez is benne lehetett abba, hogy mellettem kötött ki, mer én egy ollyan nagyon mindenkinek segítteni akaró nagy balek vagyok, hogy az ordítt. (Eztet sajnos 2 millám bánja egy győri ösmerősöm révén, akirű túl későn gyüttem rá, hogy nem a barátom, csak egy hazudozó szélhámos.) Egyébként erős egyéniség. A házba van hely a műteremnek bőven, majd ha lessz egy kis pénzünk, berendezzük neki. De még ee vagyunk havazva...
Hálás vagyok Neked ezér a bejegyzésér. Sokat tudtam tanúni belüle! Köszönöm!
Ja mer aztat nem említettem, hogy velünk lakik 4 hónaptya. A műtétei révén gyüttünk össze:jo
 
Vidék;bt12678 írta:
Hú, ez ütött. No nem azér, hanem mer ennyire félreérthetően fogalmaztam. Szereti ő a motorokat, mondjuk neki a robogó meg a gyorsasági a szíve csücske, nekem meg a chopper. Vót robogója, el is ütötték vele, ezér köllött most má hetedszer műtteni a lábával (leszakadt a lábfeje). Utasként imád mögöttem űni, de tovább nem menne semmiért és senkiért, és ezt tudomásul vettem. Nem féltékeny a motoromra hála Istennek, és ez is nagy szerencse. Viszont sajnos másra igen (ld. előző blogom). Előző barátnőmné jóval nagyobb vót bennem a para azzaa kapcsolatba, amit említetté, hogy nem-e erőőtetek rá ollyat amit nem is akart (neki építettem motort, végül balul ütött ki a dolog). Másik meg az, hogy ez a lyány menekűt otthonrú, mer a tesóival nem gyütt igazán jó ki, meg egy 32 éves nőnek nem perspektíva a 30 éves hugávaa eggy ágyba aludni, mer kicsi a ház és nincsen pénz. Ez is benne lehetett abba, hogy mellettem kötött ki, mer én egy ollyan nagyon mindenkinek segítteni akaró nagy balek vagyok, hogy az ordítt. (Eztet sajnos 2 millám bánja egy győri ösmerősöm révén, akirű túl későn gyüttem rá, hogy nem a barátom, csak egy hazudozó szélhámos.) Egyébként erős egyéniség. A házba van hely a műteremnek bőven, majd ha lessz egy kis pénzünk, berendezzük neki. De még ee vagyunk havazva...
Hálás vagyok Neked ezér a bejegyzésér. Sokat tudtam tanúni belüle! Köszönöm!

Mindenek előtt mielőbbi jobbulást kívánok a párodnak, ezt a balesetet még olvasni is fájdalmas volt.
Sejtettem, hogy kissé félreértem a blogodat, de bika vagyok, első az "elborulás", utána jöhet a többi ...:) Viszont így nem hiszem, hogy sokat tanulhattál belőle.
Ami viszont most eszembe jut az az, hogy ti férfiak racionálisak vagytok, az érzelmeket igyekeztek elnyomni, a csalódások után még inkább. De most agyalgatsz, kezdesz összezavarodni, ez talán annak a jele, hogy a szíved kezd eluralkodni a nagy eszeden és a hidegvéreden (ebben egy cseppnyi sértés sincs). Viaskodsz magaddal, na de nem akarok ennyire lélekbúvárkodni, még annyit az egészhez, hogy az embernek éreznie kell ha szeretik (szerelmesek belé), vagy csak kihasználják. Nem hiszem, hogy az utóbbi lenne, már túl vagy azon, hogy ...
...Szóval, már nem vakít el a bukta illata, hogy szépen fejezzem ki magam :)
Az ember pedig ne azért akarjon gyereket, mert már kellene, hogy legyen... épp most kaptam emiatt szemrehányást Édesanyámtól. Akkor legyen, amikor az ember szívből szeretné. Te még nagyon nem vagy benne a korban és talán a türelmeddel sem lenne gond később.
Még annyit, hogy a pénz...nehéz, ha nincs, de az embert olyan dolgokra ösztönzi, amik sokkal többet érnek, mintha megvásároltuk volna...
Ne emlegesd ennyit, hogy nincs. Azt emlegesd, amid van :)
 
Ancsipancsi;bt12859 írta:
Mindenek előtt mielőbbi jobbulást kívánok a párodnak, ezt a balesetet még olvasni is fájdalmas volt.
Sejtettem, hogy kissé félreértem a blogodat, de bika vagyok, első az "elborulás", utána jöhet a többi ...:) Viszont így nem hiszem, hogy sokat tanulhattál belőle.
Ami viszont most eszembe jut az az, hogy ti férfiak racionálisak vagytok, az érzelmeket igyekeztek elnyomni, a csalódások után még inkább. De most agyalgatsz, kezdesz összezavarodni, ez talán annak a jele, hogy a szíved kezd eluralkodni a nagy eszeden és a hidegvéreden (ebben egy cseppnyi sértés sincs). Viaskodsz magaddal, na de nem akarok ennyire lélekbúvárkodni, még annyit az egészhez, hogy az embernek éreznie kell ha szeretik (szerelmesek belé), vagy csak kihasználják. Nem hiszem, hogy az utóbbi lenne, már túl vagy azon, hogy ...
...Szóval, már nem vakít el a bukta illata, hogy szépen fejezzem ki magam :)
Az ember pedig ne azért akarjon gyereket, mert már kellene, hogy legyen... épp most kaptam emiatt szemrehányást Édesanyámtól. Akkor legyen, amikor az ember szívből szeretné. Te még nagyon nem vagy benne a korban és talán a türelmeddel sem lenne gond később.
Még annyit, hogy a pénz...nehéz, ha nincs, de az embert olyan dolgokra ösztönzi, amik sokkal többet érnek, mintha megvásároltuk volna...
Ne emlegesd ennyit, hogy nincs. Azt emlegesd, amid van :)
Köszönöm szépen, Ancsi, ez jólesett...
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
Vidék
Olvasás
555
Hozzászólások
36
Utolsó frissítés

Motoros blogok további bejegyzései

Vidék további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére