Szárnypróbálgatások.

Mind minden motorost rabul ejt az út a kanyarok az életáram. Szedi a ruhádat a szél és fent a hegyekben már nincs hó és motorozhatóak végre az utak. Szinte őssze nőttem már vele, érzem ahogy szedi a hosszú hátsó tag a lábát és kúszik előre az úton. Megkezdődik az ide év és majd csak ritkán lát belőlem is valaki valamit. Egy darab táska teli tank benzin,és némi útra való, biztonság kedvéért térkép, nehogy megint Szlovákiába kössek ki. Bár hívtam ismerősömet onnan nem e akar jönni,de ünnepek vannak. Jön a sok kolbászzabáló rokon minden honnan.Irigyelem a pöstieket hogy citadellára mennek,hálistennek,addig sem zavarják a a forgalmat amerre járok
Így elkezdtem én is rajzolni a térképet megint.Hollókő a cél.Csoda szép vára ami nevezetes a hollókői menyecskéről,aki járt ott ismeri a történetet.Fentről a kilátás olyan ami kárpótol mindenért,igaz kopaszak még a fák de a messzeség és a szépsége rabul ejtő.Finom palóc levest főznek az út mellett,hála boncának hogy tavaly megmutatta a helyet ahol ezt főzik,és most jobban is esett mert nem nyaltam fel az aszfaltot mint akkor.Ilyenkor még nincs annyi hülye turista mint nyáron meg tavasszal ,így nagyon nem zavarják meg a csendet.És ha nem a fő utón menel főlfelé akkor a falvak szépsége és vissza adja a tavaszi motorozást.Most én sem téptem a gázt inkább csak jó idő a felhőtlenség,hogy kiszabadúlhattam a majom ketrecből.Majd lesznek nyáron bulik meg ivászat,de addigra le kell koptassak egy garnitúra gumit.Egy bajom van csak ezekkel a turákkal hogy vége vannak,és le kell szállni estére a motorról.De sebaj kimenek megint horvátba és ha vissza jövök megint rajzolok a térképre vonalat.Ki kell találjak valamit ,ahol jártam hogy ott hagyjam a névjegyem.