Szombati motorozásom
Kevesen tudják, hogy régen nagyon sokat motoroztam. Gyerekként, és nagy gyerekként is huztam a szarvát különböző motoroknak, simsontól a 250-es etz ig.
Motoroztam én rövidebb-hosszabb távot minden évszakban. nagyrészt persze földutakon, és mellékutakon. Estem is sokat, így megtanultam, hogy ne essek a vas alá.
Ezért aztán hogy egy nagyobb kihagyás után újra kezdtem motorozni, nem rettentem meg a téltől se.
Nem zavar, ha csak 1-2 fok a kinti hőmérséklet, hisz amíg nincs jég addig szerintem ésszel lehet közlekedni.
Szombaton (01.02.) reggel hatkor indultam ceglédre +2 fokban. Egy megállót azért beiktattam, mivel kezecském a kormányfűtés ellenére igen fázott. Minden mást jól felöltöztettem, csak elfelejtettem betenni egyszerhasználatos gumikesztyűt. Ez olyan mint az orvosi kesztyű, és télen igen hasznos felvenni a motoros kesztyű alá mert nagyon megtartja a meleget...
Ceglédről délután fél ötkor indultam, s bár ceglédtől már szemerkélt a hó, a viharos szél nagyobb gondot okozott.
Az andrettiből fél kilenc után kicsivel indultam szemerkélő hóesésbe. A pólus után elkezdett rendesen havazni, s mire a rákospalotai határútra értem már három centis hó volt az utakon. Az autók nyomán pedig rögtön aranyos jégréteggé préselődött. Na itt egyszercsak paci megbokrosodott. Szépen kicsúsztattam az árokszélre, s én is követtem. Nagyon szépen szikrázott
Na egy cigi és egy sószoró elhaladása után folytattam utamat, s vagy ötszáz méter után megismételtem az előbbi mutatványt. A buszmegállóban állók szerintem meg is tapsoltak
Ezek után már csak egy 20-as tempóval láb kétoldalt mentem el unokatesómékig mátyásföldre, ahol is letettem pacit. Ha minden jól megy, szerdán hozom haza...
És a tanulság?
Be kell raknom gumikesztyűt, és mehettem volna a Hungária körúton is (igaz ha ott esek lehet átmennek rajtam)
Motorozni lehet télen, csak megfelelően melegen öltözzünk, és tudjuk, érezzük mikor kell letenni a motort, akár az út szélén is.
Pacinak és nekem semmi bajom egyébként
Jó téli motorozász kívánok nektek
!
Kevesen tudják, hogy régen nagyon sokat motoroztam. Gyerekként, és nagy gyerekként is huztam a szarvát különböző motoroknak, simsontól a 250-es etz ig.
Motoroztam én rövidebb-hosszabb távot minden évszakban. nagyrészt persze földutakon, és mellékutakon. Estem is sokat, így megtanultam, hogy ne essek a vas alá.
Ezért aztán hogy egy nagyobb kihagyás után újra kezdtem motorozni, nem rettentem meg a téltől se.
Nem zavar, ha csak 1-2 fok a kinti hőmérséklet, hisz amíg nincs jég addig szerintem ésszel lehet közlekedni.
Szombaton (01.02.) reggel hatkor indultam ceglédre +2 fokban. Egy megállót azért beiktattam, mivel kezecském a kormányfűtés ellenére igen fázott. Minden mást jól felöltöztettem, csak elfelejtettem betenni egyszerhasználatos gumikesztyűt. Ez olyan mint az orvosi kesztyű, és télen igen hasznos felvenni a motoros kesztyű alá mert nagyon megtartja a meleget...
Ceglédről délután fél ötkor indultam, s bár ceglédtől már szemerkélt a hó, a viharos szél nagyobb gondot okozott.
Az andrettiből fél kilenc után kicsivel indultam szemerkélő hóesésbe. A pólus után elkezdett rendesen havazni, s mire a rákospalotai határútra értem már három centis hó volt az utakon. Az autók nyomán pedig rögtön aranyos jégréteggé préselődött. Na itt egyszercsak paci megbokrosodott. Szépen kicsúsztattam az árokszélre, s én is követtem. Nagyon szépen szikrázott
Na egy cigi és egy sószoró elhaladása után folytattam utamat, s vagy ötszáz méter után megismételtem az előbbi mutatványt. A buszmegállóban állók szerintem meg is tapsoltak
Ezek után már csak egy 20-as tempóval láb kétoldalt mentem el unokatesómékig mátyásföldre, ahol is letettem pacit. Ha minden jól megy, szerdán hozom haza...
És a tanulság?
Be kell raknom gumikesztyűt, és mehettem volna a Hungária körúton is (igaz ha ott esek lehet átmennek rajtam)
Motorozni lehet télen, csak megfelelően melegen öltözzünk, és tudjuk, érezzük mikor kell letenni a motort, akár az út szélén is.
Pacinak és nekem semmi bajom egyébként
Jó téli motorozász kívánok nektek
!
