Másodikként visszatérnék kicsit az időben majd egy hónappal. Egy május végi hétvégén újra vezetéstechnikai tréningen voltam, és erről írnék pár mondatot. Páran tudják, hogy tavaly – hála Nana nagylelkűségének – eljutottam a Yamaha Mesterkurzusára. Azt már kevesebben tudják, hogy elég negatív élményekkel jöttem el onnan. Nem, nem azért, mert suta módon semmilyen feladatot nem tudtam megcsinálni, hanem pont azért, mert bár „mesterkurzus”-nak hívják semmi újat nem tanultam a hosszú nap alatt, egyedül annyival gazdagodtam, hogy ellenőrzött körülmények között tudtam kipróbálni, milyen 60-ról nullára fékezni a cross gumikat aszfalton…
Félre ne értsetek! Örülök, hogy ott lehettem és megkaptam a lehetőséget, egyszerűen csak bosszantott, hogy azért, mert bügykös gumik vannak a gépen, és 125-ös felirat van az oldalán, már totál kezdőként kezeltek az oktatók, pedig lehet megleptem volna őket a kis géppel. (bár lehet, hogy a mellbőségem nem volt eléggé megfelelő… erre, azóta se jöttem rá)
Mindegy, a lényeg nem is a tavalyin van, hanem az idein. Sági Tibort már jó pár éve ismerem, lévén párom kollégája, mióta elkezdtünk dolgozni. Nagyjából azóta vágytam rá, hogy a kezei közé kerüljek egy oktatás erejéig. Tudtam, hogy nehéz, tudtam mire képes, mégis ez a két nap minden várakozásomat felülmúlta. Rá kellett ébrednem, hogy semmit nem tudok a motoromról és fity-fene vagyok még ahhoz a szinthez képest is, ahová képzeltem magam. Rengeteget tanultam tőlük és még így is sok feladatot nem tudtam megcsinálni, vagy megcsináltam, de nem helyesen (kanyarodtam döntés helyett). Pedig a motorom meg tudta csinálni (nesztek cross gumi kontra aszfalt!) ezt bebizonyították a srácok, én vagyok az egyetlen gátja annak, hogy megfelelően kezeljem a gépemet. De még így is, ennyi „negatív” élmény után (ez sem sikerült, azt sem tudtam megcsinálni) is mosolyogva távoztam – bár hulla fáradtan –, és biztonságosabban kezelem a jószágot. Most legalább tudom mire kell rágyúrnom. Szerintem ilyennek kell lennie egy vezetéstechnikai tréningnek!
Ha valakit érdekel itt utána nézhet: http://www.hungariarendoregylet.hu/
Félre ne értsetek! Örülök, hogy ott lehettem és megkaptam a lehetőséget, egyszerűen csak bosszantott, hogy azért, mert bügykös gumik vannak a gépen, és 125-ös felirat van az oldalán, már totál kezdőként kezeltek az oktatók, pedig lehet megleptem volna őket a kis géppel. (bár lehet, hogy a mellbőségem nem volt eléggé megfelelő… erre, azóta se jöttem rá)
Mindegy, a lényeg nem is a tavalyin van, hanem az idein. Sági Tibort már jó pár éve ismerem, lévén párom kollégája, mióta elkezdtünk dolgozni. Nagyjából azóta vágytam rá, hogy a kezei közé kerüljek egy oktatás erejéig. Tudtam, hogy nehéz, tudtam mire képes, mégis ez a két nap minden várakozásomat felülmúlta. Rá kellett ébrednem, hogy semmit nem tudok a motoromról és fity-fene vagyok még ahhoz a szinthez képest is, ahová képzeltem magam. Rengeteget tanultam tőlük és még így is sok feladatot nem tudtam megcsinálni, vagy megcsináltam, de nem helyesen (kanyarodtam döntés helyett). Pedig a motorom meg tudta csinálni (nesztek cross gumi kontra aszfalt!) ezt bebizonyították a srácok, én vagyok az egyetlen gátja annak, hogy megfelelően kezeljem a gépemet. De még így is, ennyi „negatív” élmény után (ez sem sikerült, azt sem tudtam megcsinálni) is mosolyogva távoztam – bár hulla fáradtan –, és biztonságosabban kezelem a jószágot. Most legalább tudom mire kell rágyúrnom. Szerintem ilyennek kell lennie egy vezetéstechnikai tréningnek!
Ha valakit érdekel itt utána nézhet: http://www.hungariarendoregylet.hu/
