....Mert az Őrangyalok léteznek...
Ez a "kis" affér akkor történt(2009 áprilisa),amikor az eltávozott motoros barátunk tiszteletére szervezett megemlékezésre mentem Zalaegerszeg közelébe,ahol a balesete volt.
Egy útépítés miatt megállt a kocsisor,Én egy pótos román kamion mögé kerültem.<O</O
Amikor elindult a sor,kikandikáltam a kamion mögül és mivel láttam,hogy egyenes szakasz jön,szembejövő autó nélkül és engem sem próbálnak előzni,elkezdtem megelőzni a kamiont(ekkor még csak 60-70 között lavíroztunk).
Azonban amikor a kamion közepénél jártam,pont a traktor és a pót összekötőjénél, „figyelmes" emberünk visszapillantóba nézés és index nélkül kivágja elém a trakeszt és csak azt veszem észre,hogy egy baxott nagy pót jön felém oldalról,morcos lendülettel.
Abban a másodpercben kürtgomb tövig,fék és húzódtam le a bal sáv bal széle felé,de a pót csak jött..........eközben a „szakavatott" kaminyonsofőr ebből semmit nem vett észre,pedig szépen szól a kürtöm!
Az egyetlen szerencsém,hogy viszonylag lassan mentünk…Beférni elé gyorsabb haladásnál sem lett volna esélyem,tehát gyorsabb tempónál már vagy a trakesz oldalában figyelgetek,vagy a pót alatt végzem motorostól!
Úgyhogy jobb lehetőség híján fékeztem rendesen és amikor a hátsó gumma már a murvás padkára ért(mivel máshova már nem tudtam húzódni….nem volt hely),akkor húzott be az orrom,azaz az első kerekem elé 5 centivel a pót.<O</O
De a murva megcsúsztatta a hátsót és a vas kidobta a seggét,minek következtében (szerencsére már csak)cirka 10-15 km/h-val elkezdtem csúszni félig az útpadkán,félig a betonon.
Románunk eközben kényelmesen befejezve a „művészien” kivitelezett előzést haladt tova uticélja felé,mit sem tudva arról,hogy mi zajlik mellette,mögötte...(talán azt észrevette volna,ha alatta)
Amikor abbahagyva a csúszást már stabilan feküdtem egy helyben,lepergett előttem az egész „kűr” és rájöttem,hogy veszett nagy mákom van,hogy most nem mogyorókrémet kenegetnek Rám,ahogy azt a PALACSINTÁKRA szokták...
Felállítottam a vasat,leporoltam magam és egy cigi elszívása közben--ami tekintve akkori idegállapotomat úgy fél perc alatt végbement:hi-hi:--megvizsgáltam,hogy "kin" milyen sérülések keletkeztek.
Két dolog,ami megmentette a vasat és engem a komolyabb „rongálódástól":
1: Fent voltak a kemény műanyagból gyártott Hepco&Becker dobozok,úgyhogy gyakorlatilag azon csúszott a vas és a fékkaron kívül nem sérült más.....khmm....legalábbis a motoron......mert a bőrgatyó,a könyököm és a betonba való becsapódás következtében a vállam is elég rendesen megroggyant.
2: Lassú tempó volt és le tudtam reagálni az ökröt.
Ha az előbb említett két tényező közül bármelyik csak minimálisan is eltért volna,akkor Én most nem vagyok itt...
Egy fiatal autós srác,aki látta a storyt megállt és megkérdezte hívjon-e mentőt,de mivel Én az akkor bennem lévő adrenalinbomba miatt fájdalmat nem éreztem(még),csak annyit mondtam Neki,hogy
"Nem,köszi,csak fogd meg azt a tetűt,amíg Én összeszedem magam!:düh::box:
Sajnos ekkor már eltűnt a kamion valahol lefordulhatott...(pont nem figyeltem:hi-hi,úgyhogy nem lett meg a delikvens és mivel a manőver megkezdésekor nem gondoltam,hogy letúr az útról,a rendszámot sem jegyeztem meg(pont azt sem figyeltem:kac-kac.
De nem fordultam vissza nyalogatni a sebeimet,mert fontos és egyben szomorúhelyre indultam,úgyhogy egyre erősödő ízületi,felületi és „belső” fájdalmak közepette abszolváltam a még előttem álló 140 kilómétert.
Konklúzió:
Nem szeretem a román kamionosokat:dühsztereotípia???...hmmm...lehet,de AKKOR SEM szeretem Őket).
És persze:
Vigyázzatok magatokra,mert más nem teszi meg helyettetek.
Üdv:Sir Tremor
Ez a "kis" affér akkor történt(2009 áprilisa),amikor az eltávozott motoros barátunk tiszteletére szervezett megemlékezésre mentem Zalaegerszeg közelébe,ahol a balesete volt.
Egy útépítés miatt megállt a kocsisor,Én egy pótos román kamion mögé kerültem.<O</O
Amikor elindult a sor,kikandikáltam a kamion mögül és mivel láttam,hogy egyenes szakasz jön,szembejövő autó nélkül és engem sem próbálnak előzni,elkezdtem megelőzni a kamiont(ekkor még csak 60-70 között lavíroztunk).
Azonban amikor a kamion közepénél jártam,pont a traktor és a pót összekötőjénél, „figyelmes" emberünk visszapillantóba nézés és index nélkül kivágja elém a trakeszt és csak azt veszem észre,hogy egy baxott nagy pót jön felém oldalról,morcos lendülettel.
Abban a másodpercben kürtgomb tövig,fék és húzódtam le a bal sáv bal széle felé,de a pót csak jött..........eközben a „szakavatott" kaminyonsofőr ebből semmit nem vett észre,pedig szépen szól a kürtöm!
Az egyetlen szerencsém,hogy viszonylag lassan mentünk…Beférni elé gyorsabb haladásnál sem lett volna esélyem,tehát gyorsabb tempónál már vagy a trakesz oldalában figyelgetek,vagy a pót alatt végzem motorostól!
Úgyhogy jobb lehetőség híján fékeztem rendesen és amikor a hátsó gumma már a murvás padkára ért(mivel máshova már nem tudtam húzódni….nem volt hely),akkor húzott be az orrom,azaz az első kerekem elé 5 centivel a pót.<O</O
De a murva megcsúsztatta a hátsót és a vas kidobta a seggét,minek következtében (szerencsére már csak)cirka 10-15 km/h-val elkezdtem csúszni félig az útpadkán,félig a betonon.
Románunk eközben kényelmesen befejezve a „művészien” kivitelezett előzést haladt tova uticélja felé,mit sem tudva arról,hogy mi zajlik mellette,mögötte...(talán azt észrevette volna,ha alatta)
Amikor abbahagyva a csúszást már stabilan feküdtem egy helyben,lepergett előttem az egész „kűr” és rájöttem,hogy veszett nagy mákom van,hogy most nem mogyorókrémet kenegetnek Rám,ahogy azt a PALACSINTÁKRA szokták...
Felállítottam a vasat,leporoltam magam és egy cigi elszívása közben--ami tekintve akkori idegállapotomat úgy fél perc alatt végbement:hi-hi:--megvizsgáltam,hogy "kin" milyen sérülések keletkeztek.
Két dolog,ami megmentette a vasat és engem a komolyabb „rongálódástól":
1: Fent voltak a kemény műanyagból gyártott Hepco&Becker dobozok,úgyhogy gyakorlatilag azon csúszott a vas és a fékkaron kívül nem sérült más.....khmm....legalábbis a motoron......mert a bőrgatyó,a könyököm és a betonba való becsapódás következtében a vállam is elég rendesen megroggyant.
2: Lassú tempó volt és le tudtam reagálni az ökröt.
Ha az előbb említett két tényező közül bármelyik csak minimálisan is eltért volna,akkor Én most nem vagyok itt...
Egy fiatal autós srác,aki látta a storyt megállt és megkérdezte hívjon-e mentőt,de mivel Én az akkor bennem lévő adrenalinbomba miatt fájdalmat nem éreztem(még),csak annyit mondtam Neki,hogy
"Nem,köszi,csak fogd meg azt a tetűt,amíg Én összeszedem magam!:düh::box:
Sajnos ekkor már eltűnt a kamion valahol lefordulhatott...(pont nem figyeltem:hi-hi,úgyhogy nem lett meg a delikvens és mivel a manőver megkezdésekor nem gondoltam,hogy letúr az útról,a rendszámot sem jegyeztem meg(pont azt sem figyeltem:kac-kac.
De nem fordultam vissza nyalogatni a sebeimet,mert fontos és egyben szomorúhelyre indultam,úgyhogy egyre erősödő ízületi,felületi és „belső” fájdalmak közepette abszolváltam a még előttem álló 140 kilómétert.
Konklúzió:
Nem szeretem a román kamionosokat:dühsztereotípia???...hmmm...lehet,de AKKOR SEM szeretem Őket).
És persze:
Vigyázzatok magatokra,mert más nem teszi meg helyettetek.
Üdv:Sir Tremor