A hétvégén igazi motoros idő volt, úgy volt hogy én is kihasználom. Az Ember tervez, ..... - a család meg közbeszól. Így kaptam szombatra egy gyereket kölcsön - motorozás off, megyünk kirándulni gyerekkel, kutyákkal. Mivel már meleg van a kutyáknak, így egy igazán könnyű, rövid túrát eszeltem ki.
Lovasberénybe mentünk a Cziráky-kastély egykori angolkertjébe. A katona temető és a szovjet emlékmű környéke rendezett, de az egykori kert többi része elhanyagolt, szinte felismerhetetlen.
Ezután Székesfehérváron a Bányató étterembe ettünk. Az étterem a mellette található tóról kapta a nevét. A tó 1917-ben egyetlen éjszaka alatt jött létre, mikor a működő bánya beszakadt és elárasztotta a víz. A tó mélyén csillék és egyéb munkaeszközök találhatóak. A kis tavat sok vízimadár kedveli, ottjártunkkor is több tőkésréce, lúd és fekete hattyú volt látható - kicsik és nagyok is - . A parton van már kihelyezett "kacsaetető" automata is, melyből lehet számukra eleséget vásárolni.
Vasárnap általában a kutyákért, ilyenkor szoktunk kirándulni, tréningezni, így most se hagyhattam ki. Délelőtt a Sóstói tanösvényen voltunk személykereső tréningen. A meleg és a sok zavaró tényező ellenére is minden feladatot teljesítettünk.
Délután arra jutottam, hogy most aztán elindulok motorozni. Sokat vacilláltam, hogy merre is induljak. Balaton felé nem, mert onnan haza is kell jutni ..., Aztán eszembe jutott, hogy mióta Fehérváron lakom, nem voltam Bakonykútiban. Előtte párszor voltam, mert annyira szépek az ott található faszobrok.
Egyik nevezetes faszobor a Remetefa. A fa odvában találjuk a remetét, oldalról őzike simul a fához, feljebb egy bagoly néz a körül, a fa tetején egy sólyom lesi áldozatát, a fa másik oldalán pedig egy kíváncsi mókust láthatunk. Sajnos a szobor már nincs a legjobb állapotban, de érdemes megnézni, és a faluban található többi alkotást is. A szobrok helyét meg lehet találni a templom előtti információs táblán.
Lovasberénybe mentünk a Cziráky-kastély egykori angolkertjébe. A katona temető és a szovjet emlékmű környéke rendezett, de az egykori kert többi része elhanyagolt, szinte felismerhetetlen.
Ezután Székesfehérváron a Bányató étterembe ettünk. Az étterem a mellette található tóról kapta a nevét. A tó 1917-ben egyetlen éjszaka alatt jött létre, mikor a működő bánya beszakadt és elárasztotta a víz. A tó mélyén csillék és egyéb munkaeszközök találhatóak. A kis tavat sok vízimadár kedveli, ottjártunkkor is több tőkésréce, lúd és fekete hattyú volt látható - kicsik és nagyok is - . A parton van már kihelyezett "kacsaetető" automata is, melyből lehet számukra eleséget vásárolni.
Vasárnap általában a kutyákért, ilyenkor szoktunk kirándulni, tréningezni, így most se hagyhattam ki. Délelőtt a Sóstói tanösvényen voltunk személykereső tréningen. A meleg és a sok zavaró tényező ellenére is minden feladatot teljesítettünk.
Délután arra jutottam, hogy most aztán elindulok motorozni. Sokat vacilláltam, hogy merre is induljak. Balaton felé nem, mert onnan haza is kell jutni ..., Aztán eszembe jutott, hogy mióta Fehérváron lakom, nem voltam Bakonykútiban. Előtte párszor voltam, mert annyira szépek az ott található faszobrok.
Egyik nevezetes faszobor a Remetefa. A fa odvában találjuk a remetét, oldalról őzike simul a fához, feljebb egy bagoly néz a körül, a fa tetején egy sólyom lesi áldozatát, a fa másik oldalán pedig egy kíváncsi mókust láthatunk. Sajnos a szobor már nincs a legjobb állapotban, de érdemes megnézni, és a faluban található többi alkotást is. A szobrok helyét meg lehet találni a templom előtti információs táblán.
