Szerda munka után kimenőt kaptam. Dilemmáztam, hogy Válra menjek el a Szeretet szoborhoz - idén még nem voltam - vagy inkább "ismeretlenbe" motorozzak. Utóbbi lett részben!
Fehérvárról elindultam Zámoly, Gánt felé, majd Oroszlány felé fordultam. Kereszteződés után nem sokkal van egy letérő. Erre még sose voltam. Persze sejtéseim voltak, hogy hova is vezethet. Persze szépen be is néztem a letérőt, és tovább száguldottam. de nem baj, Kőhányáson megfordultam, és visszagurultam. Nagyon figyelmesen, hogy ismét ne tévesszem el. Nem a legjobb minőségű út fogadott, de magyar erdei utakhoz képest vállalható volt. Kanyarról kanyarra tárult fel előttem a Vértesi erdő. Egyik helyen egy kis tábla jelezte - "Vértesben elhunyt honvédek emlékhelye"- gondoltam, ha ezen az úton jövök vissza, akkor itt megállok körülnézni. Az erdős szakaszról kiérve bála mező, illetve kis út melletti kereszt áll - persze egyből beugrott, hogy itt is fotózkodni lehetne. Úton továbbhaladtam, alig pár száz métert, egy tábla jelezte "ITT parkolj, Zsákfalu, behajtás csak itt lakóknak!". Megfordultam, akkor láttam meg a településtáblát (Vérteskozma). Jó volt a tippem, hogy ez az út ehhez a településhez vezet, és mivel zsákfalu, csak az közlekedik erre akinek itt van "dolga".
Szépen visszagurultam a mezőre vezető földútig, és megálltam a keresztnél. Itt készült a képem.
Majd hátrébb gurultam a bálákhoz, és még néhány kép készült.
Visszafelé megálltam az emlékhelynél. Körbejártam, fotóztam. Továbbindultam Csákvár felé, de a cukrászda zárva volt, Lovasberény felé vettem az irányt. Mivel már itt a kastélynál sok képet készítettem - kihagytam - és hazafelé vettem az irányt. Kis kitérőt azért tettem, mert az Aranybulla emlékműnél megálltam. Néhány napja kutyázás közben felfedeztem, hogy napraforgó táblák vannak a parkoló mentén. Sajnos a fényviszonyok már nem kedveztek, hogy jó képet csináljak a motorról és a napraforgókról.
Fehérvárról elindultam Zámoly, Gánt felé, majd Oroszlány felé fordultam. Kereszteződés után nem sokkal van egy letérő. Erre még sose voltam. Persze sejtéseim voltak, hogy hova is vezethet. Persze szépen be is néztem a letérőt, és tovább száguldottam. de nem baj, Kőhányáson megfordultam, és visszagurultam. Nagyon figyelmesen, hogy ismét ne tévesszem el. Nem a legjobb minőségű út fogadott, de magyar erdei utakhoz képest vállalható volt. Kanyarról kanyarra tárult fel előttem a Vértesi erdő. Egyik helyen egy kis tábla jelezte - "Vértesben elhunyt honvédek emlékhelye"- gondoltam, ha ezen az úton jövök vissza, akkor itt megállok körülnézni. Az erdős szakaszról kiérve bála mező, illetve kis út melletti kereszt áll - persze egyből beugrott, hogy itt is fotózkodni lehetne. Úton továbbhaladtam, alig pár száz métert, egy tábla jelezte "ITT parkolj, Zsákfalu, behajtás csak itt lakóknak!". Megfordultam, akkor láttam meg a településtáblát (Vérteskozma). Jó volt a tippem, hogy ez az út ehhez a településhez vezet, és mivel zsákfalu, csak az közlekedik erre akinek itt van "dolga".
Szépen visszagurultam a mezőre vezető földútig, és megálltam a keresztnél. Itt készült a képem.
Majd hátrébb gurultam a bálákhoz, és még néhány kép készült.
Visszafelé megálltam az emlékhelynél. Körbejártam, fotóztam. Továbbindultam Csákvár felé, de a cukrászda zárva volt, Lovasberény felé vettem az irányt. Mivel már itt a kastélynál sok képet készítettem - kihagytam - és hazafelé vettem az irányt. Kis kitérőt azért tettem, mert az Aranybulla emlékműnél megálltam. Néhány napja kutyázás közben felfedeztem, hogy napraforgó táblák vannak a parkoló mentén. Sajnos a fényviszonyok már nem kedveztek, hogy jó képet csináljak a motorról és a napraforgókról.
