A héten ismét semmi motoros témájú kép nem készült. Igazából fénykép sem nagyon, miután harmadik hete vagyunk itthon összezárva a családdal. Azért már sütöttünk mézeskalácsot, és van pár kép a cicáról meg a gyerekekről.
A kirendelt covid PCR teszttel remek kis kalapajkába kerekedtem. Kiderült, hogy én is elkaptam, pozitív lett, de a teszt valamilyen oknál fogva mégsem az én neveme szól, ezért valószínűleg nem kapok kártyát. Viszont három hét után meguntam, hogy itthon dekkolunk.
A gyerekek szinte végig egészségesen unatkoztak és hiányolták a sulit, de a gyerekorvos azt mondta, hogy a beteg családtagok utolsó tünetes napja után 10 napig kell még otthon maradni... ami azt jelentené, hogy idén már nem mennek iskolába, pedig decemberben még egy napot sem voltak.
Úgyhogy pénteken felkerekedtem velük, hogy leteszteljék őket is, hogy hétfőtől - az utolsó héten a téli szünet előtt - mehessenek iskolába.
Ha már ott voltam, engem is letesztelt a gyerekorvos. Igazából a jelentősége csak annyi, hogy én sem vagyok beteg, tehát miattam már mehetnek. Amúgy is itthon dolgozom és a munkáltatóm is én vagyok, engem meg nem érdekel, mert betegen is meg kell főzni meg ki kell takarítani és cikket is kell írni... csak szolidáris voltam a gyerekekkel.
Szóval túl vagyunk rajta. Valószínűleg nem először és nem is utoljára. Először 2019 novemberében voltak a férjemnek ugyanilyen tünetei, csak akkor még senki nem tudta, hogy mi ez. És ha igaz, hogy a védettség csak néhány hónapig tart, akkor mindenki biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb el fogja kapni.
Kitartást mindenkinek az év hátralévő részére!
A kirendelt covid PCR teszttel remek kis kalapajkába kerekedtem. Kiderült, hogy én is elkaptam, pozitív lett, de a teszt valamilyen oknál fogva mégsem az én neveme szól, ezért valószínűleg nem kapok kártyát. Viszont három hét után meguntam, hogy itthon dekkolunk.
A gyerekek szinte végig egészségesen unatkoztak és hiányolták a sulit, de a gyerekorvos azt mondta, hogy a beteg családtagok utolsó tünetes napja után 10 napig kell még otthon maradni... ami azt jelentené, hogy idén már nem mennek iskolába, pedig decemberben még egy napot sem voltak.
Úgyhogy pénteken felkerekedtem velük, hogy leteszteljék őket is, hogy hétfőtől - az utolsó héten a téli szünet előtt - mehessenek iskolába.
Ha már ott voltam, engem is letesztelt a gyerekorvos. Igazából a jelentősége csak annyi, hogy én sem vagyok beteg, tehát miattam már mehetnek. Amúgy is itthon dolgozom és a munkáltatóm is én vagyok, engem meg nem érdekel, mert betegen is meg kell főzni meg ki kell takarítani és cikket is kell írni... csak szolidáris voltam a gyerekekkel.
Szóval túl vagyunk rajta. Valószínűleg nem először és nem is utoljára. Először 2019 novemberében voltak a férjemnek ugyanilyen tünetei, csak akkor még senki nem tudta, hogy mi ez. És ha igaz, hogy a védettség csak néhány hónapig tart, akkor mindenki biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb el fogja kapni.
Kitartást mindenkinek az év hátralévő részére!