Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

4/2021 - Lányos nap

Mióta tart ez a 2. hullám nem tartottunk csajos napot az unokahúgommal. Persze találkoztunk, összefutottunk, de hosszabb időt nem töltött velem és persze a kutyákkal. Neki igazából az volt a nagy szívfájdalma, hogy nem jöhetett kutyázni. Szombaton Emberemnek programja volt, így tesómmal leszerveztem, hogy reggel elhozom a leányzót és késő délután visszaviszem.
Két szőrgyereket kivittük a Palotavárosi tavaknál lévő futtatóba. Jól össze is jött egy csapat kutya, volt nagy játék. Aztán sétáltunk kicsit a tó parton, meg a játszóteret se hagyhattuk ki.

Jah a leányzó megkapta az egyik motoros csizmámat, idén talán tudja hordani - mert ezek a gyerekek úgy nőnek mint a gaz.
  • Like
Reactions: 3 emberek

Hozzászólások

:confused:
Lőrinc októberben volt 8. Tavaly 36-os bakancsot vettünk neki motorozáshoz.
Szerintem amúgy nincs akkor a lába, csak nem szereti, ha bárhol is szorítja...
 
:confused:Az a volt feleségem lábmérete!:confused:Hanyas lába lesz felnőtt korára, 42-es? :eek:
Csak azért írom ezt a méretet, mert nagyanyámnak (1927-es születésű volt) volt 42-es lába, és a régi időkben ugye nem volt választék, férfi cipőket kellett hordania, nem létezett ekkora méretű női cipő... én örököltem ezt a "nagy lábon élést", 45-ös (tornacipőből kellett a 46-os), de kismiska se vagyok Rafi barátomhoz, neki 52-es volt:confused: németországi rokonok hordták neki a cipőket az ottani óriásboltból:eek:

Na off az offot, szóval jó egy kicsit kikapcsolni a gyerekekkel:ok:ha van rá mód
 
Tesómnak, és nekem is 38-as lábunk van, így reméljük megáll ennél a lábméretnél. Bár már bukósisak méretben mindkettőnket lehagyott, mert mi XS-es sisakot hordunk ő már S-t.
 
@Vidék szerencsére szereti a motorokat a leányzó. Néhány éve már utaskodik az apja mögött - az anyja nagy bánatára, mert ő így kiszorult.
 
@Vidék az se megoldás, mert nemsokára a fiú (4,5éves) is abba a korba ér, hogy ő is akar. Mondtam már tesómnak, hogy neki is kell motor és akkor mindenki mehet motorozni.
 
Tudom, hogy nem szabadna mindig fölhándálnom, hogy mi volt régen, mert a '60-as években Hoffherr-en "szocializálódott" főnökömön látom, hogy az mennyire idegesítő, amikor valaki nem AKAR alkalmazkodni a környezetéhez. De bennem az a kép villant be elsőre, hogy a család bepattan az autóba, a kissrác még egy pillanatra elgondolkozva visszanéz a sarokban letakart, évek óta ott porosodó vasra, és már nem is teszi föl a kérdést... onnan tudom, hogy már nekem se teszik föl a kérdést a lányaim... én gépész vagyok, szeretem és tisztelem a gépeket, mindenfélét, de a motorokat különösen. Tudom, hogy az a jó, amikor a használatban megy gallyra és nem a sarokban elrohadva. Én is még nagyon régi időkben szocializálódtam, amikor még egyszerű, jobbára kézzel gyártott vasak voltak, tartós használatra, közlekedésre tervezve (mert autóhoz nagyon nehéz volt hozzájutni), nem robotokkal összedobott, élettartamra méretezett, szórakoztató eszköznek szánt tömegtermékek. A régi vasaknak lelke volt, szó szerint. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy megadjam az esélyét annak, hogy a maiaknak is legyen. És ez a szitu náluk erősen hajaz arra a végkimenetelre, amit mindannyian jól ismerünk. "Egy családapa nem engedheti meg magának, hogy motorja legyen!" "Mit akarsz te már motorozni, hát családod van, komolyodj végre meg!" És szinte észrevétlenül, feledésbe megy az egész. Hát nem tudom. Jelenleg autóval járok munkába (20 perc a 2 óra helyett, amennyi idő alatt tömegközlekedéssel lehetne odaérni), fele annyi pénzből, mint tömegközlekedéssel. Jobb volna motorral járni (még jobb biciklivel, mert egy dagadt disznó vagyok), de nem vagyok hajlandó a főnököm ordítozását hallgatni, meg szegény édesanyám életét kockára tenni, mert azt csinálom, ami jólesik. 3 éve porosodik szegény Simon cafatokra bontva. Hiányzik. De valamit valamiért. Ha csak rólam lenne szó, leszarnám. De arról van szó, akit szeretek, és aki az egész életét föláldozta értem. Na valami hasonlóra szoktak hivatkozni mások is, és amikor már nem okoz akkora örömöt a motorozás, mint ami ideget el kell tűrni miatta, na akkor szoktak átülni a kocsiba, és az egész motorozás megy a levesbe. Az ilyen mániákus hülyék, mint én, ezt sajnálják, és azt mondogatják, hogy CSAK annyin múlott volna, hogy lerakja a jogsit, és vesz magának egy olcsón fenntartható kis 125-öst. Persze nem kotorászhatok más családos ember zsebében.
Bocs a véleményért, megígérem, ezt most írtam le utoljára...:flover:
 
10 éves? Azt hittem vagy 14 :D hiába ezek a mai gyerekek :D nálunk apai ágon nagylábú a család, egyelőre a fiam is ezen az úton jár (3 évesen 26-os a lába, évi 2-3 számot nő, de már lassult kicsit :)) a férjemnek épp legutóbb 47-es csizmát vettünk, ráadásul alpinestars, ami olasz és eleve nagyobb. Én vagyok az ellenpont, nagyon kicsi kezem, lábam, szülés után talán kicsit nagyobb lett, de minden cipő jó még, most lett talán erősebb 37-es :cool: amúgy anyósom és az ő anyukája is simán 41-es és a kezük is hatalmas, kb péklapát. Érdekes dolgok ezek :) a kisember nagy lábbal és a magas kicsivel. Anno az exemnek művészet volt 39-es férfi lábbeli. És több boltba is mondták, hogy magas pasik viszik el azt a pár darabot ebből a méretéből :confused:
Jól elkanyarodtam én is. A jóidőt mi is várjuk, de ez a változékony hirtelenség nem hiányzik. Tél se volt, most meg tavasz, fejfájás, szédülés rulz :eek:
 
@Babulu IGen, 10. Májusba tölti pontosan a Tízet. Ruhaügyileg viszont simán a 14 évesekre valót vesszük rá, sőt lassan már a gyerek méretet el is felejthetjük neki.
 
:confused:Csak nehogy a fiúk is túl korán kezdjenek dongani körülötte!:eek:Az én nagyobbikam is 10, 12-én tölti, már a vállamig ér, pedig nem vagyok földszintes (180):eek:bárcsak az esze is olyan lenne, mint egy 10 évesé:(
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
Vickancs
Olvasás
753
Hozzászólások
36
Utolsó frissítés

Motoros blogok további bejegyzései

Vickancs további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére