Honda Rebel 500 - 50.000 km

Nem picsongás, nem az ezerszer lerágott "kiamotorosmegkinem" csont előásása, nem irigykedés. Száraz tény. Bazzeg én 25 év alatt mentem annyit, mint Te 1 év alatt. Ebből az utolsó 8 évben összesen talán ha ezret.
Van min elgondolkodnom.

Persze az őszinte gratulációm mellett.

Igen, elgondolkodtató, mennyit is motorozik valójában. Sőt, a döbbenetes kategóriát feszegeti, vagy még inkább berúgta az ajtaját. És nagyon nem azért, mert nő, hanem mert ez polgári használatban autóval is igen becsületes táv. A szekeremet tavaly május utolsó hetében vettem, rögtön belerakattam a gázt, mondván, hogy nagy benne az aggregát, és a tervek szerint sokat hajtom. Nem egy 3+ ezer km-es túra után ennyi idő alatt tettem bele 38000-et. Szeretem hajtani, NAGYON kényelmes, de alig 3 hónappal több idő alatt még ezzel is érdekes lenne az 50 ezer. Újra és újra felteszem a kérdést: HONNAN VAN RÁ IDEJE? (kérdezi ezt az, aki az elmúlt 4 (? inkább 7) évben bent lakott a műhelyben...)

se gyerek, se kutya, a hétvégék meg ugye adottak...
sokan kérdezik, honnan van rá időm, pedig én csak a szabadnapjaimon hajtom, és akkor sem mindig... idén a bal kezem miatt kimaradt 2 teljes hét..., aztán talán két teljes hétvége, valamint egy-egy napok is voltak, mikor az időjárás miatt a motor közelébe sem mentem
mindenkinek mondom, hogy szerintem az a titka, hogy én nem bandázásra használom, hanem önmagában motorozásra, tehát nálam nincs olyan, hogy haverokkal kiugrom a 40 km-re lévő tóra, hogy ott egész nap sütkérezzek és palacsintázzak, mert akkor az a napi program nem motorozás, hanem palacsintázás, ahová motoron jutottunk el, de mehettünk volna busszal is
ha nem volnék már ennyire antiszociális, akkor valószínűleg lényegesen kevesebb mutatna a számláló

Antiszociális? T E ? ! ? naneeeeee... Ha az lennél, nem lennél itt velünk
Egyébként nagyon hálás vagyok Neked a túraleírásaidért, a fényképeidért, mert tulajdonképpen a hiányérzetemet csökkented. Nemcsak a leghíresebb helyeken jársz, fölfedezed a rejtett, nem reklámozott dolgokat, nemcsak a jó érzéseket keltő dolgokat írod le, hanem MINDENT. Ez így kerek, így életszerű.
Majd egyszer talán én is kiszabadulok. Nagyon várom már. Addig meg, ha tudok időt szánni rá, olvasom a túraleírásaidat meg a gondolataidat...

Ezt az "antiszociális" dolgot értem, azt hiszem. Nekem sem kellett "járványhelyzet" hozzá soha, hogy távol maradjak az emberektől, a velem közös fedél alatt élő emberek számát sikeresen redukáltam 1-re. Az olyan szép prímszám. És úgy tűnik, társ lesz a motorozáshoz is, legalábbis érdeklődést mutat (azaz, nem leszek választásra kényszerítve), bár az itteni klíma és domborzat annyira nem barátja a 2 keréken történő közlekedésnek. A tegnapelőtti kigurulás is jól bizonyítja, hogy a 60-70-es oldalazó széllökések a 4 mázsa feletti súly esetében is zavaróan kellemetlenek, főleg vizes aszfalton, diszkrét trágyatörekkel, sárral, falevelekkel tarkítva. Egy pucoktúrás már komoly domborzati tényezőnek számít, épp csak kilátót nem építenek a tetejére, ami azt eredményezi, hogy a Csatorna felől a hollandokon át a legkisebb fuvallat is akadálytalanul ér el idáig, és ritka az szeptember közepe után, hogy rakomány nélkül jöjjön... Ezért is életbevágóan fontos a mai gumicsere, melynek során a 13 éves karikák mennek a lecsóba, mert úgy ki vannak keményedve, hogy a legkisebb nedvesség esetén elég csak rágondolnom a fékkarra, és csúszik az eleje...

Szóval a lényeg: ha nincs ott senki más, nincs aki bevariáljon a receptbe, az ember kompromisszumok nélkül teszi a saját programját a saját ritmusában. (hehe, sajtraktár felszámolva )

"az ember kompromisszumok nélkül teszi a sajt programját a saját ritmusában" - valahogy így...

Eleinte én is azt hittem, hogy a mégegyelőre szereti a motorokat, ez választási szempont is volt. (Ahogy a többinél is, de csak a középsőnél bizonyult ez igazi, őszinte dolognak... például az elsőnek vettem sisakot, mégse ült föl mögém...) Csak hát a mégegyelőre őszinteségébe beletrottyantott, amikor lepletykálta rólam. Úgyhogy ezt a párkapcsolatosdi baromságot hagyjuk is a g.cibe. Undorító aljas lehúzás az egész. Ugyan a motor nem fog elápolni öreg koromban, de hát ugye a kölkeimben se lehet ebből a szempontból bízni. A motor meg mégis hagyja, hogy összevakard a lóvét az öregek otthonára...

Egyébként ez a sajtprogram tetszik. Szeretem a sajtot na jó, a sajÁtot még inkábbeszembe jut, hogy második barátosném a későbbi párjával micsoda sajtbemutatót tartott anno a ToRockban Győrben. Magyar bor, holland sajt. Tökéletes párosítás volt. Győrben azt szerettem a legjobban, hogy tényleg azt csináltam előbb suli, majd meló után, amit akartam. Jó dolog szabadnak lenni, akkor is, ha ezzel védtelen lesz az ember. Csak utána szar, amikor föl kell adnod, hogy tiszta legyen a lelkiismereted (egy idő után meg rájössz, hogy védett akkor se leszel). Mert a lelkiismeret ugyan kitartó munkával elaltatható, de egy idő után elveszi az alvása a boldogságod. Igaz, a szabad döntés lehetőségének hiánya is. Akármelyiket harapod, mindegyik fáj

harapd a sajtot :-D

na jó, nem mondom meg, mit csináljon mindenki a "sajtommal"... már reklamálok NaNánál egy ideje, hogy szerkesztési lehetőséget plííííz a kommentekhez

Akkor most megnézem, hogy mit tehetek ez ügyben... Ha már ilyen kevesen vagyunk úgyis, akkor legalább lehessen is mindent.

Vááááááá, éééééÉÉÉÉÉS MEGSZÜLETETT!!!! Ezer köszönet, még a nap is szebben süt Ez egy leendő találkozásnál simán ér nekem egy tank benzint sőt, akár kettőt is

Bocsánatot kerék hogy szétoffoltam a blogot ezzel a sajt dologgal, nem akartam én bántó lenni, de én úgy írogatok, hogy leírom, ami az olvasott dologól megfordul a fejemben. Megpróbáltam nem cinkelősen írni, és a kis kitérő után visszavezetni a témát a szabadságra, meg az erről megformált gondolatokra.
A változtatás lehetőségéről: a saját kommentek alatt, ha jól tudom, van egy "módosít" gomb. Már az előző programban is volt. Használtam is párszor. Volt olyan blog nemrég, aminek a kommentjei értelmetlenné váltak, miután az író kijavította az elgépeléseket...
Egyébként tényleg kevesen vagyunk. Mármint olyanok, akik írogatnak is. Sokan olvassák ám, de sokkal kevesebben írnak. Mennyi nevet tudnék felsorolni, akiket nagyon régóta nem látok... például ZéPéről még smiley is készült, aztán nem láttuk kommentjét vagy három éve... a drágalátos mégegyelőre balhézásai miatt én is elköszöntem kétszer... de sokkal jobb így, hogy Titeket választottalak. Szerintem. Remélem, nem okozok túl nagy bosszúságot senkinek!
Azért vagyok ám ilyen fura, mert ma egy félreértés miatt valszeg megbántottam valakit, akit nagyon nem akartam, és most be vagyok tojva, nehogy ez még egyszer megtörténjen bárkivel is. Nem szeretek megbántani senkit, főleg nem olyanokat, akik semmi rosszat nem tettek velem, sőt.

El szoktam olvasni, mit írok, MIUTÁN már elküldtem . Így lettem "sajtgyáros" A rendszer korábbi változtatását pedig sajnos a ranglétrához tartozó jogosultságok megadása nem követte le, így történhetett meg az a baleset, hogy tudok az első naptól blogot is írni (elvileg nem tudhatnék ezt sem), de nem tudtam bejegyzést törölni, és részemről nem volt elérhető a módosítási lehetőség a kommentekhez. Amit picit érdekesnek tartottam, mert nem szeretek magam után nyilvánvaló hibákat hagyni. Mi tagadás, nem láttam benne logikát...
Ez a sajtbaki pedig MoncA recitátuma által megörökítésre kerül És ezzel most OFF off...