Ismét egy kis RB túra.
Jópáran bejelentkeztek nálam, hogy jönnek velem túrázni, de sokan nem jelentek meg a gyülekezőn. Ennek ellenére több mint 10 motorral gördültünk ki a RB kapuján. Izgalmasnak ígérkezett a szombati motorozásunk, hiszen a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot, szinte fellélegeztünk egy-egy árnyékosabb szakaszon. Utunk az 1 , 102, majd 10 úton haladt Esztergomig. Itt rövid időre átléptünk Szlovákiába és Letkésnél már vissza is tértünk a határ magyar oldalára. Ekkor észak felé vettük az irányt, hogy célunkig haladjunk, ami a Kemencei Erdei Múzeumvasút volt.
Mivel nagyon meleg volt, így időnként felcsaptam a pleximet, főleg lakott terülten belül, hogy szellőzzek kicsit. Ugyan ezt csináltam Vámosmikolán is. Nem kellett volna. A felnyitást követő másodpercben csapódott az arcomba egy méhecske, majd pattogott az arcom és a napszemüveg között. Persze a csípést se kerültem el.
Pár perccel később megérkeztünk a kisvasúthoz, ahol jó volt levenni a bukót. Csípés helye lüktetett (mint egy jó fogfájás), de szerencsére nem dagadt fel a fél fejem - nem vagyok allergiás rá.
Itt rövid pihenőt tartottunk - kv-pisi szünet, kis szendvics majszolás, nézelődés, fagyizás után, inkább motorra szálltunk, mert motoros cuccban menetszél nélkül meg lehetett pistulni.
Így a napba belefért még egy Kóspallagi kerülő is, és Verőcén a Dunaparton is megnéztük a vízállást.
Innen Nagymarosra gurultunk át és kompoztunk vissza Visegrádra. A kompozás külön élmény volt 36 fokban, olyan sűrűn álltunk, hogy egyesek még a motort se tudták letámasztani.
Végezetül Visegrád - Esztergom - Dorog - Tinnye - Zsámbék útvonallal zártuk a túránkat. Zsámbékon a Kálmán Cukrászdában nyaltunk még egy fagyit és a szélrózsa irányában széledtünk szét.
Nekem még volt pár kilométerem hátra. A 811-es úton még napsütésben és szakadó esőben is volt részem - egyszerre - , de mire hazaértem már meg is száradtam.
Összességében a szombati napon 276 km-t motoroztam - és a motorom új csúcsa, még nem gyulladt ki a "szomjas jelzőm".
Jópáran bejelentkeztek nálam, hogy jönnek velem túrázni, de sokan nem jelentek meg a gyülekezőn. Ennek ellenére több mint 10 motorral gördültünk ki a RB kapuján. Izgalmasnak ígérkezett a szombati motorozásunk, hiszen a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot, szinte fellélegeztünk egy-egy árnyékosabb szakaszon. Utunk az 1 , 102, majd 10 úton haladt Esztergomig. Itt rövid időre átléptünk Szlovákiába és Letkésnél már vissza is tértünk a határ magyar oldalára. Ekkor észak felé vettük az irányt, hogy célunkig haladjunk, ami a Kemencei Erdei Múzeumvasút volt.
Mivel nagyon meleg volt, így időnként felcsaptam a pleximet, főleg lakott terülten belül, hogy szellőzzek kicsit. Ugyan ezt csináltam Vámosmikolán is. Nem kellett volna. A felnyitást követő másodpercben csapódott az arcomba egy méhecske, majd pattogott az arcom és a napszemüveg között. Persze a csípést se kerültem el.
Pár perccel később megérkeztünk a kisvasúthoz, ahol jó volt levenni a bukót. Csípés helye lüktetett (mint egy jó fogfájás), de szerencsére nem dagadt fel a fél fejem - nem vagyok allergiás rá.
Itt rövid pihenőt tartottunk - kv-pisi szünet, kis szendvics majszolás, nézelődés, fagyizás után, inkább motorra szálltunk, mert motoros cuccban menetszél nélkül meg lehetett pistulni.
Így a napba belefért még egy Kóspallagi kerülő is, és Verőcén a Dunaparton is megnéztük a vízállást.
Innen Nagymarosra gurultunk át és kompoztunk vissza Visegrádra. A kompozás külön élmény volt 36 fokban, olyan sűrűn álltunk, hogy egyesek még a motort se tudták letámasztani.
Végezetül Visegrád - Esztergom - Dorog - Tinnye - Zsámbék útvonallal zártuk a túránkat. Zsámbékon a Kálmán Cukrászdában nyaltunk még egy fagyit és a szélrózsa irányában széledtünk szét.
Nekem még volt pár kilométerem hátra. A 811-es úton még napsütésben és szakadó esőben is volt részem - egyszerre - , de mire hazaértem már meg is száradtam.
Összességében a szombati napon 276 km-t motoroztam - és a motorom új csúcsa, még nem gyulladt ki a "szomjas jelzőm".