Kissé elmaradtam a túra leírásával, de közben hazaértem és rámszakadtak a melók meg a Húsvét, és így péntekre már utol is értem magam 
Szóval a Kasza Tibis melót keddre ki is hozták:
Hétfőn is volt egy feladat, így kedden folytattam a túrát Túrkeve és @bae meglátogatásával. A négyest egész szépen kezdik kiépíteni, csak egyszer simult hozzám menet közben egy kamion az egyik régi szűk szakaszon. Kicsit elnosztalgiáztam, mert még anno jánykoromban, amikor a kemény 47 ccm-vel, a Yamaha Minttel mentem le Szolnokra (exem meg egy champpel), ott azért éreztem, hogy milyen egyenesben dönteni, mert szív a kamion kereke... és mennyire szar, amikor a teherautóról hulló kukorica apró lőrésként veri a kezedet, mert nincs rajtad kesztyű. Valamikor októberben 17 fokos verőfényben jutott eszünkbe egyik péntek délután legurulni a haverokhoz, aztán vasárnap délután visszafele már csak 8 fok volt és végig vert az eső. Abonynál már futva toltuk a robeszokat, hogy melegedjünk, amikor is megállt egy kis furgonos és megkérdezte mi a baj. Mondtuk semmi, csak fázunk, erre röhögött egyet és mondta, hogy dobjuk fel a vasakat. Haláli jó fej volt, bevitt minket a Gyáli útig Bp-n és jóval kevesebbet kellett fagyoskodni. Aztán otthon kiderült, hogy jóképességű exem a bojlert letekerte takarékossági okokból, így aznap már nem beszélgettünk... .
Most verőfény volt, napsütés, új utak meg útépítések, 600 ccm alattam. Változik azért a világ szép lasssan, eltelt azóta vagy 20 év... Szolnok magasságában eszembe jutott, hogy én laktam ott másfél évet, és az egyetlen jó dolog a Zagyva Cuki volt, be kéne ugrani oda, kisFecniéknek vinni valamit. Ahogy tekertem be a városba, ámulatomra ott szinte semmi se változott... Még a virágok is ugyanazok a városháza előtt, aztán a Tallini lakótelep előtt bevillant, hogy ebből rábaszás lesz, mert ha minden ilyen változatlan, akkor hétfő-kedden a cuki zárva... Zárva is volt. Szolnok tényleg változatlan. De a sarkon a zölséges bódé is nyitva, és épp epervásárt tartottak, így megálltam ott nassolnivalóért. Egy bácsika beszélgetett ott az eladónővel, rögtön letámadott, hogy ez megy többet mint a Babetta, ugye? Mert az ő simója 60-at is ment ám, és ez igen szép ez a guriga.
220-is megy, ugye, nyelezzem már meg itt..... (peeersze, itt a városban, mindjárt mutatom...) Mondtam neki vigyorogva, hogy lehet de nem szabad. Aztán elkezdte sorolni, hogy milyen szoci motorjai voltak, mire az 50+-os eladónő is hozzátette, hogy hát anno 12 évesen ő is kimotozta a Komárból mindig a benzint, aztán a fater eladta a jószágot, mert megunta tankolni. Mindenütt, értitek, MINDENÜTT vannak motorosok!
Eperrel felszerelkezve tovább indultam Túrkevére, és landoltam is végre Bae-nál.
Náluk viszont nagy változások vannak! Bae-ék is építkeznek, most már kész a fotóstúdiója is. Szépen megcsinálták, ügyesen dekorálja a szezonoknak megfelelően. Vannak még kertimunkák meg szigetelés, színezés, de már lakható a kégli, és elkezdték tökjól berendezni. Olyan jó látni, hogy haladnak, ez tökre lelkesítő a magamfajta másik építkezősdinek
Aztán nekiálltunk csacsogni, aztán kiderült Bae valahol megleste a sütiehetnékem és elém tett fincsi falnivalót. Befutott Tagama is, meg kisFöci is a suliból (Bae kisfia, tüneményes kiscsákó, nagyon frankó ember lesz belőle szerintem, Feci, Kisföcni és ki tudja még milyen nevekre is hallgat). Feci iskola utáni maradék energiájával nekiállt földet lapátolni, mire kedvem támadt a kubikos melóhoz: én meg fellazítottam neki ásóval a lapátolni valót. Így mire a ház ura megérkezett, a hétvégi betonozás helyét a zsaluban kipucoltuk. Tagama mondta is, hogy nem bírom ki építkezés nélkül. Mondtam jah, most megjött a kedvem, szerintem jót tett a túra.
Éjfélen túlig megint dumáltunk, Bae elmesélte milyen kis gengszterek tudnak lenni a felsőbb osztályba járók a kicsikkel. Minden tiszteletem az övé, felszámoltak a szülőkkel egy iskolai diákmaffiát, és tök kulturáltan. Nekem valahogy anyatigrisként az lett volna az első zsigeri reakcióm, hogy elkapom a gázosabb kölyköket suli után egy kis testleépítésre, de hát igen, vannak ennél elegánsabb megoldások is... Megint tanultunk valamit.
Aztán elvackoltunk a stúdióban, aludtunk egyet a tavaszi háttér előtt és másnap tovább indultunk...
Szóval a Kasza Tibis melót keddre ki is hozták:
.Most verőfény volt, napsütés, új utak meg útépítések, 600 ccm alattam. Változik azért a világ szép lasssan, eltelt azóta vagy 20 év... Szolnok magasságában eszembe jutott, hogy én laktam ott másfél évet, és az egyetlen jó dolog a Zagyva Cuki volt, be kéne ugrani oda, kisFecniéknek vinni valamit. Ahogy tekertem be a városba, ámulatomra ott szinte semmi se változott... Még a virágok is ugyanazok a városháza előtt, aztán a Tallini lakótelep előtt bevillant, hogy ebből rábaszás lesz, mert ha minden ilyen változatlan, akkor hétfő-kedden a cuki zárva... Zárva is volt. Szolnok tényleg változatlan. De a sarkon a zölséges bódé is nyitva, és épp epervásárt tartottak, így megálltam ott nassolnivalóért. Egy bácsika beszélgetett ott az eladónővel, rögtön letámadott, hogy ez megy többet mint a Babetta, ugye? Mert az ő simója 60-at is ment ám, és ez igen szép ez a guriga.
220-is megy, ugye, nyelezzem már meg itt..... (peeersze, itt a városban, mindjárt mutatom...
) Mondtam neki vigyorogva, hogy lehet de nem szabad. Aztán elkezdte sorolni, hogy milyen szoci motorjai voltak, mire az 50+-os eladónő is hozzátette, hogy hát anno 12 évesen ő is kimotozta a Komárból mindig a benzint, aztán a fater eladta a jószágot, mert megunta tankolni. Mindenütt, értitek, MINDENÜTT vannak motorosok! Eperrel felszerelkezve tovább indultam Túrkevére, és landoltam is végre Bae-nál.
Náluk viszont nagy változások vannak! Bae-ék is építkeznek, most már kész a fotóstúdiója is. Szépen megcsinálták, ügyesen dekorálja a szezonoknak megfelelően. Vannak még kertimunkák meg szigetelés, színezés, de már lakható a kégli, és elkezdték tökjól berendezni. Olyan jó látni, hogy haladnak, ez tökre lelkesítő a magamfajta másik építkezősdinek
Aztán nekiálltunk csacsogni, aztán kiderült Bae valahol megleste a sütiehetnékem és elém tett fincsi falnivalót. Befutott Tagama is, meg kisFöci is a suliból (Bae kisfia, tüneményes kiscsákó, nagyon frankó ember lesz belőle szerintem, Feci, Kisföcni és ki tudja még milyen nevekre is hallgat). Feci iskola utáni maradék energiájával nekiállt földet lapátolni, mire kedvem támadt a kubikos melóhoz: én meg fellazítottam neki ásóval a lapátolni valót. Így mire a ház ura megérkezett, a hétvégi betonozás helyét a zsaluban kipucoltuk.
Tagama mondta is, hogy nem bírom ki építkezés nélkül. Mondtam jah, most megjött a kedvem, szerintem jót tett a túra. Éjfélen túlig megint dumáltunk, Bae elmesélte milyen kis gengszterek tudnak lenni a felsőbb osztályba járók a kicsikkel. Minden tiszteletem az övé, felszámoltak a szülőkkel egy iskolai diákmaffiát, és tök kulturáltan. Nekem valahogy anyatigrisként az lett volna az első zsigeri reakcióm, hogy elkapom a gázosabb kölyköket suli után egy kis testleépítésre, de hát igen, vannak ennél elegánsabb megoldások is... Megint tanultunk valamit.
Aztán elvackoltunk a stúdióban, aludtunk egyet a tavaszi háttér előtt és másnap tovább indultunk...
