Lővey Ádámot még a motorlandos korszakból ismerem, és pont most hirdetett motoros jógát így szezon elején. Gondoltam a felkészülés első lépésének jó lesz, fizikumot is meg lelket is kicsit rendbe rakni indulás előtt. Mert ugye úgy van, hogy a fizikum rendberakása a lélek rendberakására is hat, és ugyanúgy fordítva is működik a dolog. A lélek nyűgjeinek kifésülése a fizikumra is jó hatással van.
Reménykedtem, visszagondolva a középiskolai jóga óráimra, hogy majd ez jó kis frissitő meg idegnyugtató lájtos testgyakorlás lesz. Most ehhez képest itt ülök a gép előtt csöndesen nyüszítve, és ez a cukimókus hangú fickó, mint kiderült rommá gyötörte a testem és olyan izomlázam van az oldalamban meg a hátamban, amit kb 25 évvel ezelőtt, egy komplett hétvégét siklóernyős oktatással töltve éreztem (20 kilós cájggal fel-le rohangálás a hegyen 2 napig, lelkesedésből).
A képzést összességében ettől függetlenül végtelenül hasznosnak érzem, és jól ki is nyomtattam már a gyakorlatokat, lefóliáztatom, spirálfűzetem és jól elviszem majd magammal az országjáróra. A hely maga tök jó keleties hangulatúra van berendezve, a terem jó illatúan fogadott minket. A szokásos regisztrációs kört megfutottuk, aztán levámoltam a teáskannát.
Ádám azzal kezdte az órát, hogy jó alaposan bemutatkozott hogy motoros újságíró volt, meg vezetéstechnikai tréner, meg hogyan kavarodott a jógához. (Kihagyta a motorlandos korszakot, nem is értem miért
) Említett egy x napos csend-tábort, esküszöm felcsigázott! Manapság mindenhonnan dől az infó, hogy egyheti csönd frankóra ad lehetőséget arra, hogy végre az ember meghallja a saját gondolatait is ebben a digitális zsivajban, amit próbálnak állandóan nyomni a népekre. 
(mint én is most) Aztán jött a kínzatós rész, ami gyakorlatilag abból állt, hogy bemelegítettünk, aztán törzserősítő meg izom rugalmasító, hajlító és nyújtó gyakorlatok jöttek. A logikája az az összeválogatott feladatoknak, hogy a motorozáshoz szükséges izmokat erősíti, meg fejleszti a koncentrációt. Felváltva nyögtünk és szuszogtunk, kb 20 perc múlva már izzadtunk. Közben meg a motorosjógi édes-bársonyos mókucihangon mondta, hogy csak szép lassan, nyugodtan csináljátok, itt húzd be a köldököd, oda nyújtózkodj, ez feszül itt, az nyúlik ott, ez meg amolyan ászana... mi meg csöndben majd behugyoztunk, mert nehogy már egy fickó hajlékonyabb és rugalmasabb legyen egy rakás nőnél...
Felrémlettek a középsulis jógaórák, pár feladatot másként csináltunk, aztán a kobra állásnál eszembe jutott, hogy anno olyan hajlékony voltam, hogy a fejem és a lábam össze tudott érni.... a régi szép idők ugye... sose gondoltam, hogy ezt a mondatot én valaha is ki fogom nyögni... De tényleg, megjöttek a távlatok: tizen, meg huszonévekről beszélgetünk barátokkal, ismerősökkel...
Hogy hasznosnak és jónak találom-e a motoros jógát? Azt gondolom a mozgás bármilyen formája mindenképpen jó dolog, és itt még kímélve is vannak az ízületek. Az izmok rugalmasságának fejlesztése meg az állóképességnél fontos, pláne azoknak akik különösen súlyosabb motorokat terelgetnek. A test érzeteinek megfigyelése közben meg mindig is fejlesztette a tudatosságot, az aktív jelenlétet. Motoron pedig állandóan aktívan jelen kell lenni, ott nem mehet a mozi a fejben az aktuális nyűgökről.
Megkaptam-e amire számítottam? Hááát, az izomlázra nem számítottam, de mindenképpen jó érzés, hogy most hajlékonyabbnak érzem a derekam.
A végén jött a relaxálós rész, alig bírtam utána feltápászkodni, annyira berelaxáltam magamat.... de legalább nem horkoltam fel a többieket. Felébresztésnek még volt egy kis vezetéstechnika elmélet, meg kaptunk Motorozz Ésszel kiadványt. Aztán behörpintettük a maradék teát és vége is volt, Ádám elküldött mindenkit sokat motorozni és rendszeres jógázni. Nekem sajna ő messze van, de azt gondolom, ő egy jó oktató, érdemes hozzá járni. Jó a szellemisége, jól csinálja.
[photo=medium]90172[/photo]
Aztán most már tényleg elő kéne kotorni a motort a garázs mélyéről, de rájöttem, hogy tegnap esett az eső és hideg volt, ma meg fúj a szél és nem szeretek közúton vitorlázni...
Fene a válogatós mindenemet, most már télleg össze kéne szedni legalább 1000 km rutint, mielőtt elindulok.
Reménykedtem, visszagondolva a középiskolai jóga óráimra, hogy majd ez jó kis frissitő meg idegnyugtató lájtos testgyakorlás lesz. Most ehhez képest itt ülök a gép előtt csöndesen nyüszítve, és ez a cukimókus hangú fickó, mint kiderült rommá gyötörte a testem és olyan izomlázam van az oldalamban meg a hátamban, amit kb 25 évvel ezelőtt, egy komplett hétvégét siklóernyős oktatással töltve éreztem (20 kilós cájggal fel-le rohangálás a hegyen 2 napig, lelkesedésből).
A képzést összességében ettől függetlenül végtelenül hasznosnak érzem, és jól ki is nyomtattam már a gyakorlatokat, lefóliáztatom, spirálfűzetem és jól elviszem majd magammal az országjáróra. A hely maga tök jó keleties hangulatúra van berendezve, a terem jó illatúan fogadott minket. A szokásos regisztrációs kört megfutottuk, aztán levámoltam a teáskannát.
Ádám azzal kezdte az órát, hogy jó alaposan bemutatkozott hogy motoros újságíró volt, meg vezetéstechnikai tréner, meg hogyan kavarodott a jógához. (Kihagyta a motorlandos korszakot, nem is értem miért
) Említett egy x napos csend-tábort, esküszöm felcsigázott! Manapság mindenhonnan dől az infó, hogy egyheti csönd frankóra ad lehetőséget arra, hogy végre az ember meghallja a saját gondolatait is ebben a digitális zsivajban, amit próbálnak állandóan nyomni a népekre. (mint én is most) Aztán jött a kínzatós rész, ami gyakorlatilag abból állt, hogy bemelegítettünk, aztán törzserősítő meg izom rugalmasító, hajlító és nyújtó gyakorlatok jöttek. A logikája az az összeválogatott feladatoknak, hogy a motorozáshoz szükséges izmokat erősíti, meg fejleszti a koncentrációt. Felváltva nyögtünk és szuszogtunk, kb 20 perc múlva már izzadtunk. Közben meg a motorosjógi édes-bársonyos mókucihangon mondta, hogy csak szép lassan, nyugodtan csináljátok, itt húzd be a köldököd, oda nyújtózkodj, ez feszül itt, az nyúlik ott, ez meg amolyan ászana... mi meg csöndben majd behugyoztunk, mert nehogy már egy fickó hajlékonyabb és rugalmasabb legyen egy rakás nőnél... Felrémlettek a középsulis jógaórák, pár feladatot másként csináltunk, aztán a kobra állásnál eszembe jutott, hogy anno olyan hajlékony voltam, hogy a fejem és a lábam össze tudott érni.... a régi szép idők ugye... sose gondoltam, hogy ezt a mondatot én valaha is ki fogom nyögni...
De tényleg, megjöttek a távlatok: tizen, meg huszonévekről beszélgetünk barátokkal, ismerősökkel...Hogy hasznosnak és jónak találom-e a motoros jógát? Azt gondolom a mozgás bármilyen formája mindenképpen jó dolog, és itt még kímélve is vannak az ízületek. Az izmok rugalmasságának fejlesztése meg az állóképességnél fontos, pláne azoknak akik különösen súlyosabb motorokat terelgetnek. A test érzeteinek megfigyelése közben meg mindig is fejlesztette a tudatosságot, az aktív jelenlétet. Motoron pedig állandóan aktívan jelen kell lenni, ott nem mehet a mozi a fejben az aktuális nyűgökről.
Megkaptam-e amire számítottam? Hááát, az izomlázra nem számítottam, de mindenképpen jó érzés, hogy most hajlékonyabbnak érzem a derekam.
A végén jött a relaxálós rész, alig bírtam utána feltápászkodni, annyira berelaxáltam magamat.... de legalább nem horkoltam fel a többieket. Felébresztésnek még volt egy kis vezetéstechnika elmélet, meg kaptunk Motorozz Ésszel kiadványt. Aztán behörpintettük a maradék teát és vége is volt, Ádám elküldött mindenkit sokat motorozni és rendszeres jógázni. Nekem sajna ő messze van, de azt gondolom, ő egy jó oktató, érdemes hozzá járni. Jó a szellemisége, jól csinálja.
[photo=medium]90172[/photo]
Aztán most már tényleg elő kéne kotorni a motort a garázs mélyéről, de rájöttem, hogy tegnap esett az eső és hideg volt, ma meg fúj a szél és nem szeretek közúton vitorlázni...
Fene a válogatós mindenemet, most már télleg össze kéne szedni legalább 1000 km rutint, mielőtt elindulok.
