Ezt a hetemet megpróbálom belesűríteni egy posztba, már csak azért is mert ha ezt is napokra szedem akkor sose érem utol magam, másrészről mert ezek a napok nem voltak ennyire telezsúfolva, mivel napközben már dolgoznom kellett J
Szóval 5-én szombaton hazaértem délután, kipakoltam, kimostam a ruháimat, bepakoltam megint egy hétre új ruha adagot, előkészítettem a motort másnapra, majd lefeküdtem aludni. Másnap reggel 8-kor már indultam is München felé. Van egy nagyon jó barátom aki Münchentől nem messze lakik, Starnberg-ben, és beszéltünk már róla hogy meglátogatom, és úgy voltam vele, hogy ha most nem akkor soha, így reggel rápattantam a vasparipára és indultam is. Hát a kifelé vezető út több szempontból is maga volt a pokol, főleg mert hulla fáradt voltam, nagyon rosszul aludtam és 3 óra alvás nem elég egy ekkora út megtételéhez, a másik okom hogy igenis autópályán kellett volna menni. De mindkét leckéből tanulva hazafelé kipihentem és autópályán jöttem, sokkal gyorsabbra is sikerült az út.
Na a lényeg hogy megérkeztem hétfő hajnali kettőre
Ezt hagyom kicsit ülepedni hogy kiszámoljátok hány órán keresztül jöttem… azt azért hozzá kell tenni, hogy tényleg hulla fáradt voltam, biztos hogy sűrűbben álltam meg mint normálisan tenném, és ha jól számoltam 3 nagy RedBull és 8 kicsi tartott életben, meg az akaraterőm hogy meg tudom csinálni. Az osztrák-német határon már tényleg félig halott voltam, de összeszedtem magam és sikerült megcsinálni, ez a lényeg. Másnap természetesen úgy álltam neki dolgozni, mintha nyúznának közben, de muszáj volt. Hétfőn nem volt életerőm bármit is csinálni azon kívül hogy vettünk egy kis rágcsát meg egy kis innivalót 
Kedden elmentünk Münchenbe egy motoros boltba a Louis-ba, ahol persze csorgott a nyálam a gyönyörűbbnél gyönyörűbb dolgokra… de az áruk elég jó visszafogó erő volt így venni semmit nem vettem és alig vártam hogy kijöhessek, mert venni úgyse veszek semmit. J
Szerdán végre jött egy kis motorozás, az ember azt hinné hogy a túra és az idáig kimotorozás után nincs kedvem motorozni, hát téved. Imádtam, még úgy is hogy most a saját motoromon utasként motoroztam J először csak a partig motoroztunk, megnéztük a Starnbergben lévő tavat (Starnberger See), szerettünk volna vacsorázni egyet de az éttermek zárva voltak a parton, úgyhogy úgy döntöttünk megyünk tovább, majd valahol eszünk.
Csatolás megtekintése 16630
Tovább mentünk Andechs-be, ahol meglestük a kolostort, ami gyönyörű szép volt! Sajnos itt sem sikerült enni, ezért gurultunk tovább. Végig gurultunk az Ammersee mellett és egészen az Olympiaturm-ig, ami egy 290 vagy 291 méter magas kilátó. Ennek az érdekessége hogy amikor hűtőmágneseket nézegettünk, akkor láttuk hogy van amelyiken 290 m a másikon 291 m van úgyhogy nem vagyunk benne biztosak melyik is igazán, de a lényeg hogy kemény 7€/fő áron felmentünk. Igazából már este 10 volt, tehát nem világosban értünk oda, de szerintem így talán még csodálatosabb látványban volt részünk. Azt is meg kell említenem hogy a lift amivel a vendégeket viszik fel 190 méter magasba ahol a kilátó is van 7m/s sebességgel halad felfelé, ami több mint egy átlag lift sebessége és elég fura érzés volt. Igazság szerint nagyon nem irigylem az Urat aki felkísért minket a lifttel… hányszor kell megtennie ezt nap mint nap… én nem bírnám. Na mindegy, szóval a kilátás páratlan, legközelebb remélem sikerül meglátogatnom a BMW múzeumot is amit most csak fentről láthattam a gyárral együtt, és hatalmas, gyönyörű fentről nézve
Csatolás megtekintése 16632
Miközben ide tartottunk elhaladtunk két indiai étterem mellett és a motoron megbeszéltük, hogy az egyikbe mindenképp bemegyünk a torony után mert kezdtünk éhen halni, és így is tettünk. Taj Mahal nevű étterembe tértünk be, és milyen jól tettük… Olyan kedves volt a kiszolgálás, tényleg páratlanul jó felszolgálás, kifogástalan ételek, gyönyörű étterem. Ide bármikor nagyon szívesen vissza fogok látogatni, és mindenki másnak is csak ajánlani tudom!!!
Csütörtökön napközben az ebédszünetemet arra használtam, hogy Münchenbe elmentem sétálni. Kinéztem magamnak egy parkot és odamentem. Nagy szerencsémre egy csodálatos parkot sikerült megtalálnom, szép tóval, kacsákkal és kiskacsákal, ahol a vadlibák ott legelnek a parton és fel se néznek, ahogy a futók elfutnak mellettük. Mesterségesen kis lépcsőket alakítottak ki hogy a tó mindig oxigénnel dús legyen, vagy csak mert jól néz ki ezt persze nem fogom megtudni, de csinos lett az biztos J volt ott egy padokkal és kapukkal ellátott rész, ahol a kapukat a futtatott növények alkották. Nagyon tetszett, a felét sétáltam körbe, mikor mennem kellett. Annyira feldobott ez a kis park hogy táncolhatnékom volt, annyira táncoltam volna folyamatosan de komolyan
Csatolás megtekintése 16624
Csatolás megtekintése 16625
Ezt tetézte, hogy a munka befejeztével elmentünk megnézni Münchenben a Marienplatz-ot, ahol a csodálatos Városházát is megtekinthettük, az újat 1867 és 1908 között építették. A városháza előtt áll egy Szűz Mária szobor amit 1638-ban emeltek.
Csatolás megtekintése 16626
Innen még tervben volt a Nymphenburg-palota ahova sikerült is elmotorozni. Ez München nyugati részén helyezkedik el, 1664-ben Ferdinánd bajor választófejedelem és az ő felesége rendelte el a palota megépítését a gyermekük születése alkalmából. Belülről nem tudom, hogy meg lehet-e tekinteni, mi a naplemente előtt sikerült, hogy sétáljunk egyet a parkban és megcsodálhassuk kívülről az egyik bejárati oldalát, ami a parkban lévő kedves kis tóra néz. Innen vettük az irányt hazafelé.
Csatolás megtekintése 16633
Imádom az ilyen napokat, motorozás és egy kis sightseeing, szuper jól éreztem magam. Pénteken elindultam haza, és tanulva az idefele jövetelből Bécs mellett foglaltam egy szállást hogy aludjak egyet, mert egyben rengeteg volt. Még kifele menet megjegyeztem egy várost ahol állt egy gyönyörű épület, ezt mindenképp meg kellett nézzem, ezért megálltam Melk-ben Ausztriában mielőtt elértem a szállásomat, ami innen már csak 90 km-re volt. Melk-ről kiderült, hogy az UNESCO világörökség része, és az épület ami nekem annyira megtetszett az a Melk stift, azaz a Melk bencés apátság, amely 1000 éve Alsó-Ausztria szellemi és kulturális központja. A kolostort 1089-ben II. Lipót őrgróf alapíttatta és a bencéseknek adományozta. Hatalmas története van a kolostornak, de ami fontos, hogy mai napig intellektuális központként működik, főleg a nagy tekintélyű patinás iskolája miatt. Napjainkban is megszakítás nélküli vallási életet élnek az itt szolgálatot tartó bencés szerzetesek. E gyönyörű épület megcsodálása közben fagyiztam és sétáltam egyet a Duna mellett, innen is lefényképezve ezt az építészeti különlegességet, majd tovább indultam a szállásomra. Másnap már kevesebb, mint 300 km megtétele volt hátra, végig autópályán, semmi különös, gond nélkül telt J
Végre hazaértem, bár igazán el se jöttem volna Münchenből, ha nem muszáj…
Szóval 5-én szombaton hazaértem délután, kipakoltam, kimostam a ruháimat, bepakoltam megint egy hétre új ruha adagot, előkészítettem a motort másnapra, majd lefeküdtem aludni. Másnap reggel 8-kor már indultam is München felé. Van egy nagyon jó barátom aki Münchentől nem messze lakik, Starnberg-ben, és beszéltünk már róla hogy meglátogatom, és úgy voltam vele, hogy ha most nem akkor soha, így reggel rápattantam a vasparipára és indultam is. Hát a kifelé vezető út több szempontból is maga volt a pokol, főleg mert hulla fáradt voltam, nagyon rosszul aludtam és 3 óra alvás nem elég egy ekkora út megtételéhez, a másik okom hogy igenis autópályán kellett volna menni. De mindkét leckéből tanulva hazafelé kipihentem és autópályán jöttem, sokkal gyorsabbra is sikerült az út.
Na a lényeg hogy megérkeztem hétfő hajnali kettőre
Ezt hagyom kicsit ülepedni hogy kiszámoljátok hány órán keresztül jöttem… azt azért hozzá kell tenni, hogy tényleg hulla fáradt voltam, biztos hogy sűrűbben álltam meg mint normálisan tenném, és ha jól számoltam 3 nagy RedBull és 8 kicsi tartott életben, meg az akaraterőm hogy meg tudom csinálni. Az osztrák-német határon már tényleg félig halott voltam, de összeszedtem magam és sikerült megcsinálni, ez a lényeg. Másnap természetesen úgy álltam neki dolgozni, mintha nyúznának közben, de muszáj volt. Hétfőn nem volt életerőm bármit is csinálni azon kívül hogy vettünk egy kis rágcsát meg egy kis innivalót Kedden elmentünk Münchenbe egy motoros boltba a Louis-ba, ahol persze csorgott a nyálam a gyönyörűbbnél gyönyörűbb dolgokra… de az áruk elég jó visszafogó erő volt
így venni semmit nem vettem és alig vártam hogy kijöhessek, mert venni úgyse veszek semmit. JSzerdán végre jött egy kis motorozás, az ember azt hinné hogy a túra és az idáig kimotorozás után nincs kedvem motorozni, hát téved. Imádtam, még úgy is hogy most a saját motoromon utasként motoroztam J először csak a partig motoroztunk, megnéztük a Starnbergben lévő tavat (Starnberger See), szerettünk volna vacsorázni egyet de az éttermek zárva voltak a parton, úgyhogy úgy döntöttünk megyünk tovább, majd valahol eszünk.
Csatolás megtekintése 16630
Tovább mentünk Andechs-be, ahol meglestük a kolostort, ami gyönyörű szép volt! Sajnos itt sem sikerült enni, ezért gurultunk tovább. Végig gurultunk az Ammersee mellett és egészen az Olympiaturm-ig, ami egy 290 vagy 291 méter magas kilátó. Ennek az érdekessége hogy amikor hűtőmágneseket nézegettünk, akkor láttuk hogy van amelyiken 290 m a másikon 291 m van
úgyhogy nem vagyunk benne biztosak melyik is igazán, de a lényeg hogy kemény 7€/fő áron felmentünk. Igazából már este 10 volt, tehát nem világosban értünk oda, de szerintem így talán még csodálatosabb látványban volt részünk. Azt is meg kell említenem hogy a lift amivel a vendégeket viszik fel 190 méter magasba ahol a kilátó is van 7m/s sebességgel halad felfelé, ami több mint egy átlag lift sebessége és elég fura érzés volt. Igazság szerint nagyon nem irigylem az Urat aki felkísért minket a lifttel… hányszor kell megtennie ezt nap mint nap… én nem bírnám. Na mindegy, szóval a kilátás páratlan, legközelebb remélem sikerül meglátogatnom a BMW múzeumot is amit most csak fentről láthattam a gyárral együtt, és hatalmas, gyönyörű fentről nézveCsatolás megtekintése 16632
Miközben ide tartottunk elhaladtunk két indiai étterem mellett és a motoron megbeszéltük, hogy az egyikbe mindenképp bemegyünk a torony után mert kezdtünk éhen halni, és így is tettünk. Taj Mahal nevű étterembe tértünk be, és milyen jól tettük… Olyan kedves volt a kiszolgálás, tényleg páratlanul jó felszolgálás, kifogástalan ételek, gyönyörű étterem. Ide bármikor nagyon szívesen vissza fogok látogatni, és mindenki másnak is csak ajánlani tudom!!!
Csütörtökön napközben az ebédszünetemet arra használtam, hogy Münchenbe elmentem sétálni. Kinéztem magamnak egy parkot és odamentem. Nagy szerencsémre egy csodálatos parkot sikerült megtalálnom, szép tóval, kacsákkal és kiskacsákal, ahol a vadlibák ott legelnek a parton és fel se néznek, ahogy a futók elfutnak mellettük. Mesterségesen kis lépcsőket alakítottak ki hogy a tó mindig oxigénnel dús legyen, vagy csak mert jól néz ki ezt persze nem fogom megtudni, de csinos lett az biztos J volt ott egy padokkal és kapukkal ellátott rész, ahol a kapukat a futtatott növények alkották. Nagyon tetszett, a felét sétáltam körbe, mikor mennem kellett. Annyira feldobott ez a kis park hogy táncolhatnékom volt, annyira táncoltam volna folyamatosan de komolyan
Csatolás megtekintése 16624
Csatolás megtekintése 16625
Ezt tetézte, hogy a munka befejeztével elmentünk megnézni Münchenben a Marienplatz-ot, ahol a csodálatos Városházát is megtekinthettük, az újat 1867 és 1908 között építették. A városháza előtt áll egy Szűz Mária szobor amit 1638-ban emeltek.
Csatolás megtekintése 16626
Innen még tervben volt a Nymphenburg-palota ahova sikerült is elmotorozni. Ez München nyugati részén helyezkedik el, 1664-ben Ferdinánd bajor választófejedelem és az ő felesége rendelte el a palota megépítését a gyermekük születése alkalmából. Belülről nem tudom, hogy meg lehet-e tekinteni, mi a naplemente előtt sikerült, hogy sétáljunk egyet a parkban és megcsodálhassuk kívülről az egyik bejárati oldalát, ami a parkban lévő kedves kis tóra néz. Innen vettük az irányt hazafelé.
Csatolás megtekintése 16633
Imádom az ilyen napokat, motorozás és egy kis sightseeing, szuper jól éreztem magam. Pénteken elindultam haza, és tanulva az idefele jövetelből Bécs mellett foglaltam egy szállást hogy aludjak egyet, mert egyben rengeteg volt. Még kifele menet megjegyeztem egy várost ahol állt egy gyönyörű épület, ezt mindenképp meg kellett nézzem, ezért megálltam Melk-ben Ausztriában mielőtt elértem a szállásomat, ami innen már csak 90 km-re volt. Melk-ről kiderült, hogy az UNESCO világörökség része, és az épület ami nekem annyira megtetszett az a Melk stift, azaz a Melk bencés apátság, amely 1000 éve Alsó-Ausztria szellemi és kulturális központja. A kolostort 1089-ben II. Lipót őrgróf alapíttatta és a bencéseknek adományozta. Hatalmas története van a kolostornak, de ami fontos, hogy mai napig intellektuális központként működik, főleg a nagy tekintélyű patinás iskolája miatt. Napjainkban is megszakítás nélküli vallási életet élnek az itt szolgálatot tartó bencés szerzetesek. E gyönyörű épület megcsodálása közben fagyiztam és sétáltam egyet a Duna mellett, innen is lefényképezve ezt az építészeti különlegességet, majd tovább indultam a szállásomra. Másnap már kevesebb, mint 300 km megtétele volt hátra, végig autópályán, semmi különös, gond nélkül telt J
Végre hazaértem, bár igazán el se jöttem volna Münchenből, ha nem muszáj…
