Gyerekek ritkán tudnak levenni a lábamról, de két napja tényleg cuki dolog történt. Szerelgettünk a parkolóban, jött egy kocsi, útban volt neki a motorom, odaszaladtam, hogy arrébb tolom, és lelki füleimmel már hallottam, hogy leszek leb@szva, amiért az ő parkolóhelyén ácsorogtam. Ehelyett kipattant belőle egy 4 éves tejfölszőke kisfiú és üvöltött:
- Motoros csaaaaj! Kipróbálhatom? (Remélem a motorra gondolt, nem rám. Ahhoz még fiatalnak tűnt).
- Persze, ha anyuék megengedik, felülhetsz rá.
- Az kéne még csak! Jó, hogy rögtön el nem viszi egy körre! - replikáztak a szülők, valamivel kevesebb lelkesedéssel. Eközben kiszállt egy hasonló kvalitású, 6 éves kislány is, dínó-csontvázat szorongatva a kezében. Szóba elegyedtünk a dínókról és a motorokról, a gyerekeket (és kicsit talán a szülőket is) lenyűgözte, mennyit tudok beszélni mindkét témáról - hiába, magam is nagy dínó-rajongó vagyok, még olyan bonyolult neveket is ki tudok mondani egy levegővel, hogy parasaurolophus, ami mellesleg a kedvenc dínóm. Eközben a két gyerek párhuzamosan kb 9 témáról beszélt levegővétel nélkül, megtudtam, hogy voltak a dínóparkban, a kislányt is Timinek hívják, a kisfiú a repcsiket jobban szereti, mint a dínókat, jé, a motoron is van kipufogó, és nézzem meg, apa kocsiján is van (itt le kellett guggolnom és benézni apa kocsija alá), és holnap 3-kor jönnek haza az oviból, ugye akkor is itt leszek, és akkor nem a szürke kocsival jönnek, hanem a fehérrel, figyeljek majd nagyon, és ha legközelebb mennek a dínóparkba, engem is elvisznek...
Természetesen mindketten felültek a motorra, és a végén a szüleiknek szó szerint haza kellett rángatni őket.
Alakul a következő generáció
- Motoros csaaaaj! Kipróbálhatom? (Remélem a motorra gondolt, nem rám. Ahhoz még fiatalnak tűnt).
- Persze, ha anyuék megengedik, felülhetsz rá.
- Az kéne még csak! Jó, hogy rögtön el nem viszi egy körre! - replikáztak a szülők, valamivel kevesebb lelkesedéssel. Eközben kiszállt egy hasonló kvalitású, 6 éves kislány is, dínó-csontvázat szorongatva a kezében. Szóba elegyedtünk a dínókról és a motorokról, a gyerekeket (és kicsit talán a szülőket is) lenyűgözte, mennyit tudok beszélni mindkét témáról - hiába, magam is nagy dínó-rajongó vagyok, még olyan bonyolult neveket is ki tudok mondani egy levegővel, hogy parasaurolophus, ami mellesleg a kedvenc dínóm. Eközben a két gyerek párhuzamosan kb 9 témáról beszélt levegővétel nélkül, megtudtam, hogy voltak a dínóparkban, a kislányt is Timinek hívják, a kisfiú a repcsiket jobban szereti, mint a dínókat, jé, a motoron is van kipufogó, és nézzem meg, apa kocsiján is van (itt le kellett guggolnom és benézni apa kocsija alá), és holnap 3-kor jönnek haza az oviból, ugye akkor is itt leszek, és akkor nem a szürke kocsival jönnek, hanem a fehérrel, figyeljek majd nagyon, és ha legközelebb mennek a dínóparkba, engem is elvisznek...
Természetesen mindketten felültek a motorra, és a végén a szüleiknek szó szerint haza kellett rángatni őket.
Alakul a következő generáció