Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Kispöcsök lázadása

Megkérném az igen tisztelt férfiakat, hogy haladjanak tovább és lapozzanak, aki meg magára ismer, esetleg megszólítva érzi magát, az nyugodtan olvashat tovább.

Elszomorodtam. Tegnap este jutottam el megint arra a szintre, hogy a sorozatos belefutás az agyhalottakba végül leoldotta a biztosítékot az agyamban. Hát akkor kezdjük a legelején. A környezetemben rajtam kívül még építkeznek páran, több-kevesebb sikerrel lavírozva a munkamegosztás mezején, aztán vannak kisgyerekesek is, ahol ugyanúgy kihívás a munkamegosztás, a mai világban, és ezek után elkövettem azt a hibát, hogy megosztottam egy ilyen cikket a fércbukon:

https://liked.hu/elet/erdekesseg/10-elveszett-ferfi-illemszokas-melyeket-ma-mar-visszasirunk/

Az összefüggést is mindjárt kifejtem. A környezetemben megismert és inkább a klasszikus férfimodellt alkalmazó emberkék leginkább sajnálatukat fejezték ki az ügyben, hogy sajnos ha ezt alkalmazzák a nők nagy része azt hiszi, hogy ki akar vele kezdeni, néhányan elpoénkodták, és megjelent az a troll is, amelyik szerint ha ő megkapja a fullos házvezetőnői kiszolgálást, akkor ő ezeket majd megteszi egy nőnek. Nnnah, ez volt az utolsó csepp a pohárban. Először elvár, és majd aztán adja ő meg a tutit. Várjad csak, míg anyukád kicseréli a pelenkát alattad...

Szóval a világ megváltozott, és mintha ezt a hímek nagy része nem venné észre. A férfiak már észrevették, őket hagyjuk is ki a buliból (ők azok aki a család életében nem csak pompás hímként parádéznak, hanem kiveszik a részüket a gyereknevelésből, szemét lehordásából, egyéb minden másból) , a kispöcsökkel van a baj, akik lelkileg még ott tartanak, hogy a nő (anyukájuk) azért van, hogy őket etesse, pelenkáztassa, rendbe tegye és lesse az ő kis lelkivilágának minden apró rezdülését. Hogy ez milyen fárasztó, el nem tudjátok képzelni... felnőtt ember gyermeklélekkel, hisztikkel és raplikkal. Borzasztó.

Kezdjük az alapoknál, sejtszinten, mert az mindig irányhelyessé teszi a dolgokat. A férfi ADja a spermiumot, a nő BEFOGADja és abból lesz a kölök. Ad meg befogad. Az egyik ad, a másik hozzátesz. Amikor adsz a nőnek egy lakást és otthont farag belőle, amikor adsz a nőnek egy csomó nyersanyagot és ételt ad belőle, gondolom érthető. Világos a példa? Mindenki hozzátesz és abból lesz valami új, másik egész. A változás folyamata.

A barlangban a szerepek egyértelműek voltak: a férfiembör levadássza a mamutot, az asszonyembör összeszegyűjtögeti a fűszernövényt meg a köretnek valót, rendet tesz a barlangban, aztán jól megsütögetik, és a tűz fénye mellett még összehozzák a purdét az esti aktivitiben. Erre mindösszesen van 30-40 éve, közben megküzd a kardfogúval és kihagyja a civilizációs vívmányokat, de legalább a szerepek egyértelműek: az erősebb vadászik, a gyengébb gyűjtöget és mindkettő próbálja az utódokat a túlélésre megtanítani a maga módszereinek átadásával.

Mai tendencia: mindketten vadásznak (dolgoznak) majd az egyik leül a tűz fényénél (tévé előtt elterpeszkedik mondjuk), és várja, hogy a másik elé tegye a kész mamutsültet körettel (a vadászat/munka majd barlangban rendet rakás/gyűjtögetés után), aztán a kölköt se ők nevelik, hanem elküldik a szomszédos törzsbe nevelődni, de mivel ennek ára van, ezért mindketten még többet vadásznak. A tűz fényénél bámuló csodálkozik, hogy a másik amelyik vadászik meg gyűjtöget is meg a barlangot is sikálja, mi a francért van kipurcanva és miért nem kedves meg cukitündérbogár és miért nem jár az ő kedvében... Mindezt jó hosszan 70-80 évben kifejtve, megtetézve az összes civilizációs vívmánnyal (mamahotel, orvostudomány, laptop, autó, stb) lássuk az élő példákat:

Az egyik legjobb barátnőm a férjével építkezik náluk azt dobta a gép, hogy mivel a csajszi a vállalkozó, ő tudja jobban szemmel tartani a munkásokat, ezért nagyrészt ő járt ki az építkezésre. Aztán egy évnyi keccsölés után a lány azt vette észre, hogy gyakorlatilag csak ő jár ki az építkezésre, kedves férjeura ha kimegy, abba nincs köszönet, csak reklamál, semmi se jó, hozzá nem tesz, csak elégedetlenkedik. Persze nem a szolgáltatóknak, hanem az asszonynak, rosszabb mint egy zsémbes megkeseredett vén genyó öregember harmincvalaányéves fiatal férfi létére... felhozza mentségként azt, hogy de ő dolgozott és nem volt rá ideje...nincs időd a saját házadra, a saját otthonodra? Nemá...a másiknak volt, úgy hogy viszi közben a saját vállalkozását is. Még vadászik is közben...

Aztán a másik környezetemben egészen jó kis párnak induló családkezdemény 2 gyerekkel. Apa reklamációja néhányéves gyereke születésnapján gyermeke anyjának: már nem olyan mint régen, ő már egy másik ember.
Zsigerből felhördültem, hogy csináltál a szerelmes tinilányból egy kétgyerekes anyukát, miért lenne ugyanaz az ember? Aztán csöndesen tovább gondoltam magamban: Hol van az megírva, hogy nem lesz változás ha a kapcsolatodba berántasz még két embert? Hogyan lenne képes a másik ugyanazt az egységnyi figyelmet rád fordítani, miközben még ott nyüzsög körülötte egy csecsszopó és egy még beszélni tanuló mozgékony kis manó akit állandóan szemmel kell tartani? Miért viselkedsz közben még házsártos vénember módjára, hogy legyen így és miért legyen kedves hozzád?

Miből gondolják ezek az emberek, hogy a világ körülöttük nem változott? Hogy még mindig ők a kistinik, akik alá még odatolják a lehetőséget, a figyelmet, az extra türelmet és szeretet? Miből gondolják, hogy ha családot alapítottak, akkor az nem lesz melós, hogy majd semmi nem fog változni? Ha nem öröm adni, hozzátenni a világhoz, akkor miért várják el, hogy majd ők is fognak kapni? Miért gondolják azt emberek, hogy a rendszerekből korlátlanul lehet kivenni és hozzátenni nem kell? Miből gondolják hogy valami épülni, szépülni fog, ha nem tesznek hozzá, érte semmit?

Igen, tudom a világ megváltozott és sok agyhalott nőstény is van (őket se nevezném nőknek), ami miatt nehéz
értéket tartani. De a felnőtt emberek dolga nem ez lenne, hogy értéket őriznek és adnak át?

Balczer Sanyi barátom hozzászólását idézném:

Az élet akkor lesz szép, és a világ akkor lesz jó, ha mindkét irányból a kedvesség, az előzékenység, és az odafigyelés része az életünknek.

Csukás István: A bűvös virág (Süsü virága)

Ha szereted viszont szeret
Ha mosolyogsz, ő is ám!
Ha bánat ér, megosztozik
Szegény szíved bánatán.
Cirógatod, megcirógat
Becézgeted, örül ám,
Szíved örül, lelked röpül,
csodálatos illatán.
Orvosság ez minden bajra
Gondot s a bút űzi ám!
Szíved-lelked meggyógyítja,
míg merengsz az illatán!
  • Like
Reactions: 4 emberek

Hozzászólások

Még egy jópofa hozzászólás: Sajnos a mai világban nem érvényesül a KRESZ alapvető szabálya. Feltételeznünk kell, hogy a másik is betartja a szabályokat. Ez igaz a szeretetre is.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
 
Utoljára módosítva:
Ezt eredményezte ez a marha nagy feminizmus. Dolgozhatunk, szavazhatunk motorozhatunk,vagy bármit. De a háztartás,gyereknevelés,és a "hím" kiszolgálásának a feladata a miénk maradt.
És tényleg! Sok agyhalott nőstény is van,aki azt hiszi,egész életében eltartják,mert szült egy gyereket. Nem főz ( nem is tud), nem mos, nem szexel. A pasi meg csak húzza az igát reggeltől estig!Aztán a hölgyike csodálkozik,hogy a pasi lelép egy másik nőhöz,aki megadja neki amire vágyott.
 
Altalaban betartom a10 szokast ne egy pontnal a beszednel neha van egy kis gondom.
Amikor srac voltam az Egri csillagok mellett anyam a kezembe adott meg egy könyvet olvasni.
Cime Tudni illik mi illik volt:D
 
Utoljára módosítva:
Nem akarom védeni a férfiatlan férfiakat, de azért ebben mi nők is erősen benne vagyunk azzal, hogy sokunknak már lassan töke nő. Akik passzolnak, azonos értékrendet és rendszert gondolnak maguknak, azok együtt fognak építeni, változni, örülni. De bármelyik irányba is borul a mérleg, nincs jó hatással a végeredményre. Vannak nők, akik maguk vették ki a férfiak kezéből az irányítást, azzal hogy ő is tud autót szerelni, neki ne nyissák ki az ajtót, ő is elbírja a szatyrot, nem kell segíteni. És vannak férfiak, akik hagyják, hogy kiheréljék, esetleg elvárják a kiszolgálást. Van aki meg fejvesztve menekül. És persze fordítva, a másik oldalon is van műkörmös barbi, aki még arra se képes, hogy bepakolja a mosatlan a gépbe. Uff.
 
A világ rendje borult fel, és nem a feministákkal, az már csak egy következmény. Az ipari forradalom idején a 8 éves kisgyerek is a szövőszék előtt állt, hogy a család megéljen. Ott a bibi, hogy amikor már egy férfi nem tud gondoskodni a a családjáról, asszonyáról, gyerekéről (de mégis elvárja hogy őróla meg gondoskodjanak). Ha meg az asszonynak is el kell menni dolgoznia, joggal merül fel a kérdés, hogy ha az képes magáról gondoskodni, miért is vállalja azt a terhet a meló mellett, hogy ő gondoskodjon a férfiről, mert az képtelen arra, hogy rendet tartson maga körül, benyúljon a hűtőszekrénybe, kiszolgálja magát ugyanúgy mint ő, stb stb... Egy gyerekről joggal gondoskodik ilyen szinten az ember, de egy felnőtt ember ha nem jut el odáig, hogy a napi 8-10-12 óra nem csak neki megterhelő, hanem a másiknak is, és ezért az joggal kér az segítséget a házimunkában, ami közösen képződik, akkor valószínűleg agyban nem a nők vannak lemaradva, hanem a kispöcsök felejtették el, hogy elment felettük a világ... A gondoskodás mértéke változott meg, ma már másként tudunk egymásról gondoskodni, más felületeken.
 
Z
De, jó egyedül.... Egyre erõsebb a gyanúm, hogy màr vàltoztatni sem kívànok rajta...
 
Te életed, azt csinálsz vele amit akarsz. Takaríts magadnak egyedül magad után, vagy fizess a házvezetőnőnek :D
 
Utoljára módosítva:
Z
Kb ezt teszem 20 éves korom òta... Elêg sok hölgy megfordult az életemben, de kevés volt közülük segítség a mindennapokban, inkább problémát okoztak.. Mondjuk ez nem baj, mert így klasszul megtanultam üzemelni magamban is.. :)
 
Szerintem gázul hangzik, hogy a csajok közben tanultál meg magadban üzemelni... és nem mire elkezdtél csajozni.
 
Z
Illetve nem nekem gàz... Mert "nõi" dolgokat tanultam meg, ami elvileg nem az én feladatom volna... Hisz én sem vàrom el, hogy egy làny polcokat fùrjon fel vagy autòt szereljen.. De, hangsùlyozom elõnyömre vàlt...
 
V
Hát, nem tudom... A szüleimnek annak idején úgy alakult a munkájuk, hogy édesanyám járt fixen 8-4-ig, édesapám meg rugalmasan tudta osztani az idejét, délelőtt-délután meló, délben meg haza tudott ugrani, megfőzni, intézni ezt-azt a háztartásban. Mondjuk az anyukám ettől még nem kezdett el fúrni-faragni, nem "cserélődtek fel" a szerepek, viszont nem hiszem, hogy bármikor bárkinek is "gáz" lett volna, hogy apa is meg tud csinálni egy ebédet, berak egy mosást, kivasal, stb. Meg az sem, hogy egy csomó mindent végül át is vett teljesen. Nem volt elvárás egyik részről se, hogy így legyen, kialakult és kész.
Talán ezt hívják egy kapcsolatban egymás segítésének, odafigyelésnek, nem azt, hogy "ez női munka, a te dolgod, ez meg férfimunka, ez az enyém".
 
Női dolgokat tanultál meg azzal hogy megtanultad ellátni magad :D Muhhhhahahhahahaaaaaa.... De legalább ez is meglett idővel.... :D
 
Utoljára módosítva:
Z
Nem erre gondoltam... Anyàm egyedül nevelt.... Megtanìtott olyanokra mint példàul kötelesség tudat, pontossàg, csekkek idõbeni befizetése, stb... De, mivel fiù vagyok nem kezdte el mutogatni hogyan kell rántást, habaràst készìteni, hogyan kell vasalni, varrni... Nem is gondolom, hogy ezzel kellett volna foglalkoznia. Ezeket az3rt tanultam meg, mert hiànyoznak a feminim repertoàrbòl...
 
Z
Màsik meg kiscsillag az, hogy 21 éves koromra megvettem az elsõ pecòmat magamnak és nem muterom rokinyugiàbòl.. Szòval van annyi fogalmam a magam ellàtàsàròl mint neked.. Úgy hogy ha kérhetném ne forgasd ki a mondòkàmat...
 
Hm, hálistennek a kommunikációddal sincs baj, egyértelmű, szabatos, nem kiforgatható... Ismerek olyan férfit az ismerőseim között aki egy csomó csajt tanított meg arra hogy ha leveszik egy nő kabátját, hogy illik arra reagálni, miért ő megy be az étterembe előbb, stb... De sosem hánytorgatta fel nekik, hogy megtanította őket viselkedni, vagy akár főzni ezt azt... (Valamiért sose volt neki olyan szakítása, hogy a nő többé az életben nem akarta látni, és nincs haragban egyik exével sem.) Szerintem tökjó dolog egymástól tanulni, mert lehet a másikat tisztelni, meg egyébként is a közös aktivitik ilyen formában különösen erősítenek egy kapcsolatot. Azt gondolom, hogy a tanulás/tapasztalás jó esetben élethosszig tart...
 
Z
Ez így helytáló ahogy írod... Îgy kéne működnie... Csak azt nem ėrtem, ha szerinted ez jó, akkor miėrt állítod léptenyomon szembe a nõi nemet a férfivel, s fordítva.... Ezen nõi-fėrfi írásaid nem szólnak másról, mint hogy egy lėgvárat kergetsz tökéletes fėrfi cìmen... Ilyet sosem fogsz tanàlni', legalább is igen csekély az esélye... És így marad kb kėt verzėd, vagy egy langyos kapcsolatban evickélsz vagy maradsz egyedül...
 
Mindenki magából indul ki :D Mondjuk én falnak mennék egy tökéletes hapsitól mert brutál lehet mellette tökéletes nőnek lenni, azt meg akar a franc. :D
 
Egyébként meg attól még nem "tökéletes" egy férfi, hogy tud viselkedni. Az kéne, hogy legyen a normális, ilyen hozott dolog a családból, kiskorából... ;-)
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
Yamina
Olvasás
2,346
Hozzászólások
40
Utolsó frissítés

Tagok Blogjai további bejegyzései

Yamina további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére