Neeeeemnemmm, nem a Zámbódzsimiféle "sláger" újragondolása. Az Origón olvastam a következőt:
Robogórendszám
Idén januárban futótűzként járta be a sajtót a hír, hogy a segédmotoros kerékpárok is hatósági azonosítót kapnak. Egyáltalán nem új keletű célkitűzés, de gyors változás most sem várható e téren. Kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékese elmondta, hogy nincs döntés, sőt, konkrét tervezet sem az ügyben, egyelőre a lehetőségeket vizsgálják. Több, részben törvényi szintű jogszabály-változás kéne a bevezetéshez – márpedig egyszer már leszavazta a kérdést a parlament.
De lássuk, milyen érvek szólnak a robogórendszám mellett:
· Javuló közlekedésbiztonság: rengeteg szabálysértést meg lehet úszni büntetlenül kismotorral, a rendszámfelismerő kamerák (szupertraffipaxok, közterület-felügyelők rendszerei) esélytelenek ellenük. Nyilván a részeg vagy jogosítvány nélküli robogósokat továbbra is közúti ellenőrzésen lehet kiszűrni.
· Ellenőrizhető műszaki állapot: kétévente esedékes vizsga híján rengeteg kismotor lerobbant állapotban, gyenge világítással és fékrendszerrel közlekedik. Sok régi kétütemű emissziója bőven meghaladja az autók vagy nagymotorok értékeit.
· Kamu 50-esek ügye: számtalan 125 köbcentis vagy nagyobb motor jár rendszám nélkül, ezt a nagyon elterjedt gyakorlatot a robogók regisztrációja nélkül lehetetlen felszámolni.
· Lopások visszaszorulása: egy (valódi vagy hamis) adásvételi szerződéssel és biztosítással bárki legalizálhatja a lopott kismotort, nemhogy eredetvizsgálat, de még vázszámnyilvántartás sincs.
· Lényegében az összes európai országban megoldották már a kismotorok rendszámozását, bár az is igaz, hogy ilyen uniós kötelezettség nincs előírva Magyarországnak.
A robogóregisztráció ugyanakkor sok problémát is felvet, ami a tulajdonosokra komoly adminisztrációs és költségterheket róna:
· Típusbizonyítvány: az NFM becslései szerint a 600 ezres segédmotor-állomány zöme tíz évnél öregebb, első forgalomba helyezésük az EU-szabályozások szerint környezetvédelmi besorolásuk alapján meg sem történhetne. Erre kell először megoldást találni.
· A tulajdonjogot igazoló dokumentumok beszerzése (közjegyzői nyilatkozattal vagy bírósági végzéssel) – hiszen kevés hazai kismotorhoz van például számla.
· Ha nincs ilyen kialakítva, rendszámvilágítás és tartókonzol felszerelése szükséges, erre külön felhívta a figyelmet az NFM.
· Műszaki szemle, a legyártott rendszám kiváltása: tisztázni kell, melyik szerv illetékes, és milyen költségek várhatók.
· Számíthatnak-e bármilyen „amnesztiára”, kedvezményes forgalomba helyezésre az 50 köbcenti feletti, eddig rendszám nélkül használt motorok tulajdonosai?
Sok-sok, a témához kapcsolódó egyéb kérdés is felmerülhet még, például a segédmotorokra elrendelt egységes 40 km/h-s sebességhatár módosítása, a jogosítványkategóriák esetleges kiterjesztése vagy a járműfajtákat osztályozó Köhém-rendelet újragondolása (például az elektromos robogók ügyében), de ezekre egyelőre nem kaptunk választ a minisztériumról, még minden megoldást vizsgálnak.
Elárulták viszont, hogy a rendszámosításnál két szempont élvez prioritást. Az egyik az egyszerűsített eljárásrend kidolgozása, a másik pedig az, hogy az új rendszer ne rójon aránytalanul magas terheket a tulajdonosokra. Összegekről nem esett szó, de az biztos, hogy a 2014-es tervet a motoronként 10-15 ezres hatósági díjjal (plusz kétes tulajdonjog esetén az egyéb költségekkel) soknak találták a döntéshozók. Kétségtelen, hogy több tízezer forintot fordítani egy régi segédmotor rendszámozására többet tenne ki, mint az értéke. Rengeteg öreg japán robogó és Simson nem mehetne ki többé az utakra, holott sokaknak az egyetlen lehetőséget jelenti a mobilitásra. Biztos, hogy komoly változások előtt áll a kismotorok hazai piaca, ezért akad olyan járműegyesület, amely társadalmi egyeztetést javasol.
Olyan dühös lettem
hogy azt elmondani nem tudom. Már megint a szegény emberrel akarnak kib..ni, akinek nincs lehetősége. Aztán az átdühöngött éjszaka után reggel a zuhany alatt rájöttem valamire. Ha a 2000-es évjáratú és ennél fiatalabb vasakra vezetnék be kötelezően ezt a rendszámot, a régebbiekre nem, akkor mindenki jobban járhatna. Kb. ekkorra lefutott a "szürkeimport" dísze, ex-szoci vasakat már rég nem lehetett ekkor kapni, és megmaradna az olcsó elsőjármű-lehetőség a fiataloknak, és az öregek is ki tudnának járni pecázni az öreg Schwalbe-val, hisz nincs egyebük, csak az öreg vas. Ezek egy idő után úgyis kikopnak. Emlékszem, sokáig erőlködtek a kétütemű autók utólagosan beépített katalizátorának kötelezőségével, aztán végre valaki a fejéhez kapott, és rájött, hogy ezek úgyis kipusztulnak idővel maguktól. Így kéne a segédmotor rendszámmal is tenni. Felmenő rendszerben, 2000-től, a többi egyre kisebb hányadot képvisel majd.
Azért írtam ezt föl ide, hátha valamelyikötök befolyásos, vagy van ilyen ismerőse, mert én csak egy hülye négydiplomás vidéki senkiházi vagyok. Kutyaugatás nem hallik az égig.
Robogórendszám
Idén januárban futótűzként járta be a sajtót a hír, hogy a segédmotoros kerékpárok is hatósági azonosítót kapnak. Egyáltalán nem új keletű célkitűzés, de gyors változás most sem várható e téren. Kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékese elmondta, hogy nincs döntés, sőt, konkrét tervezet sem az ügyben, egyelőre a lehetőségeket vizsgálják. Több, részben törvényi szintű jogszabály-változás kéne a bevezetéshez – márpedig egyszer már leszavazta a kérdést a parlament.
De lássuk, milyen érvek szólnak a robogórendszám mellett:
· Javuló közlekedésbiztonság: rengeteg szabálysértést meg lehet úszni büntetlenül kismotorral, a rendszámfelismerő kamerák (szupertraffipaxok, közterület-felügyelők rendszerei) esélytelenek ellenük. Nyilván a részeg vagy jogosítvány nélküli robogósokat továbbra is közúti ellenőrzésen lehet kiszűrni.
· Ellenőrizhető műszaki állapot: kétévente esedékes vizsga híján rengeteg kismotor lerobbant állapotban, gyenge világítással és fékrendszerrel közlekedik. Sok régi kétütemű emissziója bőven meghaladja az autók vagy nagymotorok értékeit.
· Kamu 50-esek ügye: számtalan 125 köbcentis vagy nagyobb motor jár rendszám nélkül, ezt a nagyon elterjedt gyakorlatot a robogók regisztrációja nélkül lehetetlen felszámolni.
· Lopások visszaszorulása: egy (valódi vagy hamis) adásvételi szerződéssel és biztosítással bárki legalizálhatja a lopott kismotort, nemhogy eredetvizsgálat, de még vázszámnyilvántartás sincs.
· Lényegében az összes európai országban megoldották már a kismotorok rendszámozását, bár az is igaz, hogy ilyen uniós kötelezettség nincs előírva Magyarországnak.
A robogóregisztráció ugyanakkor sok problémát is felvet, ami a tulajdonosokra komoly adminisztrációs és költségterheket róna:
· Típusbizonyítvány: az NFM becslései szerint a 600 ezres segédmotor-állomány zöme tíz évnél öregebb, első forgalomba helyezésük az EU-szabályozások szerint környezetvédelmi besorolásuk alapján meg sem történhetne. Erre kell először megoldást találni.
· A tulajdonjogot igazoló dokumentumok beszerzése (közjegyzői nyilatkozattal vagy bírósági végzéssel) – hiszen kevés hazai kismotorhoz van például számla.
· Ha nincs ilyen kialakítva, rendszámvilágítás és tartókonzol felszerelése szükséges, erre külön felhívta a figyelmet az NFM.
· Műszaki szemle, a legyártott rendszám kiváltása: tisztázni kell, melyik szerv illetékes, és milyen költségek várhatók.
· Számíthatnak-e bármilyen „amnesztiára”, kedvezményes forgalomba helyezésre az 50 köbcenti feletti, eddig rendszám nélkül használt motorok tulajdonosai?
Sok-sok, a témához kapcsolódó egyéb kérdés is felmerülhet még, például a segédmotorokra elrendelt egységes 40 km/h-s sebességhatár módosítása, a jogosítványkategóriák esetleges kiterjesztése vagy a járműfajtákat osztályozó Köhém-rendelet újragondolása (például az elektromos robogók ügyében), de ezekre egyelőre nem kaptunk választ a minisztériumról, még minden megoldást vizsgálnak.
Elárulták viszont, hogy a rendszámosításnál két szempont élvez prioritást. Az egyik az egyszerűsített eljárásrend kidolgozása, a másik pedig az, hogy az új rendszer ne rójon aránytalanul magas terheket a tulajdonosokra. Összegekről nem esett szó, de az biztos, hogy a 2014-es tervet a motoronként 10-15 ezres hatósági díjjal (plusz kétes tulajdonjog esetén az egyéb költségekkel) soknak találták a döntéshozók. Kétségtelen, hogy több tízezer forintot fordítani egy régi segédmotor rendszámozására többet tenne ki, mint az értéke. Rengeteg öreg japán robogó és Simson nem mehetne ki többé az utakra, holott sokaknak az egyetlen lehetőséget jelenti a mobilitásra. Biztos, hogy komoly változások előtt áll a kismotorok hazai piaca, ezért akad olyan járműegyesület, amely társadalmi egyeztetést javasol.
Olyan dühös lettem
hogy azt elmondani nem tudom. Már megint a szegény emberrel akarnak kib..ni, akinek nincs lehetősége. Aztán az átdühöngött éjszaka után reggel a zuhany alatt rájöttem valamire. Ha a 2000-es évjáratú és ennél fiatalabb vasakra vezetnék be kötelezően ezt a rendszámot, a régebbiekre nem, akkor mindenki jobban járhatna. Kb. ekkorra lefutott a "szürkeimport" dísze, ex-szoci vasakat már rég nem lehetett ekkor kapni, és megmaradna az olcsó elsőjármű-lehetőség a fiataloknak, és az öregek is ki tudnának járni pecázni az öreg Schwalbe-val, hisz nincs egyebük, csak az öreg vas. Ezek egy idő után úgyis kikopnak. Emlékszem, sokáig erőlködtek a kétütemű autók utólagosan beépített katalizátorának kötelezőségével, aztán végre valaki a fejéhez kapott, és rájött, hogy ezek úgyis kipusztulnak idővel maguktól. Így kéne a segédmotor rendszámmal is tenni. Felmenő rendszerben, 2000-től, a többi egyre kisebb hányadot képvisel majd.Azért írtam ezt föl ide, hátha valamelyikötök befolyásos, vagy van ilyen ismerőse, mert én csak egy hülye négydiplomás vidéki senkiházi vagyok. Kutyaugatás nem hallik az égig.
