Esettanulmány

Nem annyira büszkén jelentem, hogy átestem a tűzkeresztségen és nekem is megvolt az első alapos perecem.
Saját hibából, fáradtan benéztem egy kanyart, és úgy döntöttem, behatóan tanulmányozom az aszfalt összetételét.
Jelentem, az aszfalt kemény, de én keményebb vagyok! (Meg az őrangyalomnak is örök hála.)
A motorban kb. 10 000 forintnyi kár keletkezett, én megúsztam egy hatalmas lila folttal meg némi horzsolással (jövő héten Soltvadkerten a strandon mindenkinek azt mondom majd, hogy részegen megvertetek az éjjel!)

Tanulságok:

1. Fáradtan nem motorozunk. Kicsit se. Egyáltalán se.
2. Ha mégis, akkor tudatosítjuk magunkban, hogy fáradtak vagyunk és nem hajnali egykor állunk neki csiszolni a kanyartechnikánkat.
3. Nem törődünk azzal, hogy kinek mi a véleménye, ki a vagányabb, és hogy vajon röhög-e rajtam a többi motoros, amikor tudom, hogy fáradt vagyok és ezért inkább óvatosan megyek. Nem dől össze a világ, ha öt perccel később érek haza, mint máskor.
4. Mindig beöltözünk. Engem tegnap megóvott a bukósisak, a térd- és könyökprotektor, így nagyon-nagyon olcsón megúsztam a dolgot (már ami a testi épségemet illeti.)
5. Zárt bukósisak. Huhh, ez lesz a legnehezebb, mindig felnyithatósom volt, de ha 2 perccel az esés előtt (!) nem csuktam volna le, hát most nem lennének fogaim, mert az arcomon csúsztam. Este alaposabban mostam fogat és nagyon örültem, hogy a helyükön vannak.
6. Hatalmas hála az őrangyalnak. Nem csak én úsztam meg szinte teljes épségben, hanem a motor is (csak új index, rendszámtáblatartó és doboztartó kell), sőt, a hátizsákban levő laptop és a zsebemben levő vadiúj telefonom is. (Pedig azon csúsztam. Ez örök rejtély).
7. Jók azok a vezetéstechnikai tréningek. Ha már magamévá tettem volna az ott tanult vész-kanyartechnikát, akkor valószínűleg megoldottam volna a kanyart, de legalább már elméletben tudom, mit kellett volna tennem. A második legjobb döntést hoztam, és így is elég jól jártam. Ja, és az esés végén rögtön eszembe jutott, amit ott tanultam: előbb magamat vizsgálom meg, a motor már úgyis fekszik, ennél nagyobb baja nem lesz.
8. És persze köszönöm a 40 másodpercen belül arra járó kocsinak is, amelyik azonnal megállt, egy csomó segítőkész fiatal volt benne, adtak jódot, kólát és megvárták velem, amíg nemtávirat odaért

A DRZ lábon jött haza (nemtávirat hozta), ma délután veszünk új indexet, rendszámtáblatartót, megszereljük és ha tudok, még ma visszaülök rá, hogy gyorsan elfelejtsük ezt az egészet!

(De szerintem egy darabig még 40el közlekedek, majd Soltvadkerten találkozunk)