Mi ihlette, hát nem is tudom, de agyalok rajta.....
Honnan is kezdjem....legyen mondjuk 1996 nyár vége...Leszerelt katona,de tejfölös szájú kissrác voltam,megszűnt melóhellyel és egy kicsi Rd Yamahával..És jött a felismerés, futár leszek vazze'...az jó lesz nekem.Pillanatok alatt ott találtam magam a Motoroadnál, mint kicsi Csefike a 8-as...Olyan palik között mint a Vidra Sanyi (RIP), Tulipán Zsolti, Opi és még sorolhatnám.....Igazi kőkemény moccos formák voltak csupa Mz-kkel,vastag keresettel és akkora életszeretettel,mit addig nem láttam.....Hát valahogy így indult és megcsapott egy érzés, amit nehéz szavakkal megfogalmazni...A szabadság,függetlenség,a valahová tartozás...nem is tudom.Jól ment a szekér,kb dupláját kerestem mint egy melós 20 év munkatapasztalattal,egyszóval élveztem...Aztán jött az az ominózus kereszteződés, a maradandó találkozás élményével, egy tk-s motorral és egy lesántult jobbossal.....Nem igazán voltam erre anyagilag felkészülve,hiába kerestem jól félretett zsugám nem sok volt,ezt tudjuk be a fiatalságnak,így felfüggesztettem a futárként szövögetett álmaimat.
Ám egy viszonylag macerás életszakasz után 2003-ban ismét visszakanyarodtam ide.....És minden úgy folytatódott, mintha nem is maradt volna abba...Pillanatok alatt újfent azon vettem észre magam, hogy baromi boldog vagyok és olyat csinálok, amit szeretek.A dolog csak ott hibádzott,hogy olyan cég volt ahol mindent a picsám alá toltak,motor,sisak,ruha,üzemanyag, de cserébe a fizu elég hurkalé volt.Itt jött, hogy kanyarodjunk vissza az eredeti tervhez: adok mindent magam,de legyen vastag a lé...Akkor vettem az első Drz-t null kilóméteresen,tehát minden adva volt.
Innentől kezdve indult az élmények hada,olyan élményeké és annyié,hogy egy átpiált,átdumált éjszakán sem érne az ember a végére....
Emlékszem amikor és ahogyan Anitát (Babácska) megismertem...Öcsikére,aki a világ legjobb és legemberségesebb diszpije, Xt Zsoltra aki beleesett egy munkagödörbe motorral, eltörte a bokáját,de végig tolta törött bokával a napot,Olivérre aki míg kórházba volt,kómába addig egy "csuda jófej" diszpi baszott a feleségével.Attilára aki egy vak lányt vett feleségül és éjjel nappal dolgozik a családjáért. Szulóra aki volt bérelhető futármikulás és már a harmadik címen úgy beakasztott,hogy leokádta a felragasztott vattaszakállat...Smicire&Ritára akik baromi sokáig fűztek,hogy melózzak náluk,baromi linkek voltak,mindig csúsztak a fizuk,de imádtam őket...Su-ra ( már az eltén tolja ),Gróf úrra,Görögre aki mindig anyázott valamiért,Tóth Balára aki olyat csattant a banditos sráccal(RIP) az Andrássyn,hogy a fiú otthagyta a fogát,mármint a banditos (bár a Balának is majdnem sikerült).Egérkére aki a haldokló faterját ápolta hosszú ideig,mellőle ment melózni és mellé ment haza,és ezért a Runnernál a végletekig szopatták,de még így is megmaradt az igazi odabaszós humora,a cinkos kis mosoly a szája szegletében...Káposztára akitől nem tudtam olyat kérni amit ne csinált volna meg nekem...Csabára aki szintén igazi jó barát,és baromi lelki erővel és optimizmussal áldotta meg a Jó Isten..... mondta hogy a kisfia leukémiás és nem ő,hanem én bömböltem végig a Hungáriát, de ő így is megmaradt annak a nagy mackónak aminek megismertem, a segítőkészségével és kedvességével együtt....(és ezek csak apró töredékei,mind az élményeknek,mind a megismert embereknek és történeteknek). Emlékszem a végig szopott kibaszott telekre,az éjjelbe nyúló szerelésekre,a forró imádott nyarakra,a csajozásokra,a nagymenőben véget nem érő hatalmas dumapartikra és nyihogásokra,a futárbulikra,a srácokra akiknek meg volt a maguk gondja,öröme,élete,de mégis egy nagy családot képeztek....Emlékszem a TT-re,a Smiteam-re,a Runnerre.....
. Runner,apropó runner ahol baromi sokat kerestem,de a legtöbb embertelenséget tapasztaltam,ahol megéltem milyen ember helyett egy kibaszott 6-os anyának lenni...Milyen az amikor a főnökeidnek a pénz az Isten és elfelednek emberek maradni.De az élményeket még ők sem tudták elvenni,mert ezeket a dolgokat megéltem,a fent felsorolt embereket pedig megismertem és ezért baromi hálás vagyok a sorsnak......
És ezt most leírom,mert úgy érzem le kell írnom,lassan befejeződik ez a bő évtized a maga élményeivel,véget ér a futár játék...Ennek több oka is van,tanulok,talán lesz klassz irodai beülős melóm,ahol én fogom a futit rendelni...Valahol parázok is ettől kicsit,mert nem tudom,meg tudom-é állni a helyem....Majd az idő eldönti...De az tutter,hogy sosem fogom elfeledni az elmúlt évtized emberkéit,barátait és az élményeket amiket adtak....Köszi nektek srácok,és köszi futi évek!!!
(kicsi Zé,aki a lelke mélyén talán örök futi marad)
https://scontent-vie.xx.fbcdn.net/h...=5f254720fb896e4c4ecc721e0796566b&oe=55865E5F
https://scontent-vie.xx.fbcdn.net/h...=4262622891de7596c9e5ec7aa53d88c3&oe=55833CAC
https://fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd...._=1434897160_e9ab405fe124a454b0d417fb48a11702
Honnan is kezdjem....legyen mondjuk 1996 nyár vége...Leszerelt katona,de tejfölös szájú kissrác voltam,megszűnt melóhellyel és egy kicsi Rd Yamahával..És jött a felismerés, futár leszek vazze'...az jó lesz nekem.Pillanatok alatt ott találtam magam a Motoroadnál, mint kicsi Csefike a 8-as...Olyan palik között mint a Vidra Sanyi (RIP), Tulipán Zsolti, Opi és még sorolhatnám.....Igazi kőkemény moccos formák voltak csupa Mz-kkel,vastag keresettel és akkora életszeretettel,mit addig nem láttam.....Hát valahogy így indult és megcsapott egy érzés, amit nehéz szavakkal megfogalmazni...A szabadság,függetlenség,a valahová tartozás...nem is tudom.Jól ment a szekér,kb dupláját kerestem mint egy melós 20 év munkatapasztalattal,egyszóval élveztem...Aztán jött az az ominózus kereszteződés, a maradandó találkozás élményével, egy tk-s motorral és egy lesántult jobbossal.....Nem igazán voltam erre anyagilag felkészülve,hiába kerestem jól félretett zsugám nem sok volt,ezt tudjuk be a fiatalságnak,így felfüggesztettem a futárként szövögetett álmaimat.
Ám egy viszonylag macerás életszakasz után 2003-ban ismét visszakanyarodtam ide.....És minden úgy folytatódott, mintha nem is maradt volna abba...Pillanatok alatt újfent azon vettem észre magam, hogy baromi boldog vagyok és olyat csinálok, amit szeretek.A dolog csak ott hibádzott,hogy olyan cég volt ahol mindent a picsám alá toltak,motor,sisak,ruha,üzemanyag, de cserébe a fizu elég hurkalé volt.Itt jött, hogy kanyarodjunk vissza az eredeti tervhez: adok mindent magam,de legyen vastag a lé...Akkor vettem az első Drz-t null kilóméteresen,tehát minden adva volt.
Innentől kezdve indult az élmények hada,olyan élményeké és annyié,hogy egy átpiált,átdumált éjszakán sem érne az ember a végére....
Emlékszem amikor és ahogyan Anitát (Babácska) megismertem...Öcsikére,aki a világ legjobb és legemberségesebb diszpije, Xt Zsoltra aki beleesett egy munkagödörbe motorral, eltörte a bokáját,de végig tolta törött bokával a napot,Olivérre aki míg kórházba volt,kómába addig egy "csuda jófej" diszpi baszott a feleségével.Attilára aki egy vak lányt vett feleségül és éjjel nappal dolgozik a családjáért. Szulóra aki volt bérelhető futármikulás és már a harmadik címen úgy beakasztott,hogy leokádta a felragasztott vattaszakállat...Smicire&Ritára akik baromi sokáig fűztek,hogy melózzak náluk,baromi linkek voltak,mindig csúsztak a fizuk,de imádtam őket...Su-ra ( már az eltén tolja ),Gróf úrra,Görögre aki mindig anyázott valamiért,Tóth Balára aki olyat csattant a banditos sráccal(RIP) az Andrássyn,hogy a fiú otthagyta a fogát,mármint a banditos (bár a Balának is majdnem sikerült).Egérkére aki a haldokló faterját ápolta hosszú ideig,mellőle ment melózni és mellé ment haza,és ezért a Runnernál a végletekig szopatták,de még így is megmaradt az igazi odabaszós humora,a cinkos kis mosoly a szája szegletében...Káposztára akitől nem tudtam olyat kérni amit ne csinált volna meg nekem...Csabára aki szintén igazi jó barát,és baromi lelki erővel és optimizmussal áldotta meg a Jó Isten..... mondta hogy a kisfia leukémiás és nem ő,hanem én bömböltem végig a Hungáriát, de ő így is megmaradt annak a nagy mackónak aminek megismertem, a segítőkészségével és kedvességével együtt....(és ezek csak apró töredékei,mind az élményeknek,mind a megismert embereknek és történeteknek). Emlékszem a végig szopott kibaszott telekre,az éjjelbe nyúló szerelésekre,a forró imádott nyarakra,a csajozásokra,a nagymenőben véget nem érő hatalmas dumapartikra és nyihogásokra,a futárbulikra,a srácokra akiknek meg volt a maguk gondja,öröme,élete,de mégis egy nagy családot képeztek....Emlékszem a TT-re,a Smiteam-re,a Runnerre.....
. Runner,apropó runner ahol baromi sokat kerestem,de a legtöbb embertelenséget tapasztaltam,ahol megéltem milyen ember helyett egy kibaszott 6-os anyának lenni...Milyen az amikor a főnökeidnek a pénz az Isten és elfelednek emberek maradni.De az élményeket még ők sem tudták elvenni,mert ezeket a dolgokat megéltem,a fent felsorolt embereket pedig megismertem és ezért baromi hálás vagyok a sorsnak......
És ezt most leírom,mert úgy érzem le kell írnom,lassan befejeződik ez a bő évtized a maga élményeivel,véget ér a futár játék...Ennek több oka is van,tanulok,talán lesz klassz irodai beülős melóm,ahol én fogom a futit rendelni...Valahol parázok is ettől kicsit,mert nem tudom,meg tudom-é állni a helyem....Majd az idő eldönti...De az tutter,hogy sosem fogom elfeledni az elmúlt évtized emberkéit,barátait és az élményeket amiket adtak....Köszi nektek srácok,és köszi futi évek!!!
(kicsi Zé,aki a lelke mélyén talán örök futi marad)
https://scontent-vie.xx.fbcdn.net/h...=5f254720fb896e4c4ecc721e0796566b&oe=55865E5F
https://scontent-vie.xx.fbcdn.net/h...=4262622891de7596c9e5ec7aa53d88c3&oe=55833CAC
https://fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd...._=1434897160_e9ab405fe124a454b0d417fb48a11702