Azt hiszem, egyelőre nem indulok a Dakar Rallyn...
Csatolás megtekintése 13142
Történt ugyanis, hogy hazafele megint épp abban az időpontban jöttem a tesztmotorral, amikor a kedvenc, naplemente előtti fényviszonyom van. Az a jó meleg, sárgás... Mivel hétvégére úgyis szar időt mondanak, gondolotam lefotózom az endurót most. Hirtelen nem jutott eszembe semmi jó helyszín, de kinn Csömör mellett a mező jó ötletnek tűnt. Mégiscsak terepmotorról van szó.
Be is száguldottam a földúton a tó mellett (45-50-nel nem szoktam földúton haladni), de már mindenhol árnyék volt. Szóval hajrá, fel a dombra! Majd fenn a tetején biztos lesz egy nagyobb sima placc, ahol még süt a nap.
Nem is lett volna gond, ha nem találom ki a lejtő felénél, hogy átmegyek a másik nyomba. Ott még jobban sütött a nap, és ha az árokpartról fotózok, akkor az egész motor napon lett volna. Csakhogy a két nyom közötti bucka 10-15 centis homok volt. Nulla terepmotoros tapasztalatommal semmi esélyem nem volt, hogy keréken maradjak.
Miután szép lassan leengedtem a motort a földre, nekiveselkedtem, ahogy tavaly a vezetéstechnikai tréningen mutatták: kormány befordít, háttal a motor mellé gugol, az ülés mellett másik kézzel megkapaszkodik, és combból felemel. Mondom felemel... Aztán levettem a sisakomat, a kesztyűmet, lehúztam a cipzárt a kabáton, és mégegyszer... toltam vagy fél métert a motort a mély homokban. (Hozzáteszem, már a tréningen sem sikerült felállítanom a rendőrségi BMW-t.)
Több sikertelen kísérlet után, ahogy bármelyik szőke nő tette volna, telefonos segítséget kértem.
(Az egész tesztet itt tudjátok elolvasni.)
Csatolás megtekintése 13142
Történt ugyanis, hogy hazafele megint épp abban az időpontban jöttem a tesztmotorral, amikor a kedvenc, naplemente előtti fényviszonyom van. Az a jó meleg, sárgás... Mivel hétvégére úgyis szar időt mondanak, gondolotam lefotózom az endurót most. Hirtelen nem jutott eszembe semmi jó helyszín, de kinn Csömör mellett a mező jó ötletnek tűnt. Mégiscsak terepmotorról van szó.
Be is száguldottam a földúton a tó mellett (45-50-nel nem szoktam földúton haladni), de már mindenhol árnyék volt. Szóval hajrá, fel a dombra! Majd fenn a tetején biztos lesz egy nagyobb sima placc, ahol még süt a nap.
Nem is lett volna gond, ha nem találom ki a lejtő felénél, hogy átmegyek a másik nyomba. Ott még jobban sütött a nap, és ha az árokpartról fotózok, akkor az egész motor napon lett volna. Csakhogy a két nyom közötti bucka 10-15 centis homok volt. Nulla terepmotoros tapasztalatommal semmi esélyem nem volt, hogy keréken maradjak.
Miután szép lassan leengedtem a motort a földre, nekiveselkedtem, ahogy tavaly a vezetéstechnikai tréningen mutatták: kormány befordít, háttal a motor mellé gugol, az ülés mellett másik kézzel megkapaszkodik, és combból felemel. Mondom felemel... Aztán levettem a sisakomat, a kesztyűmet, lehúztam a cipzárt a kabáton, és mégegyszer... toltam vagy fél métert a motort a mély homokban. (Hozzáteszem, már a tréningen sem sikerült felállítanom a rendőrségi BMW-t.)
Több sikertelen kísérlet után, ahogy bármelyik szőke nő tette volna, telefonos segítséget kértem.
(Az egész tesztet itt tudjátok elolvasni.)
