Birgének hála (mondat elején is kisbetű???) ma megtudtam, hogy nemcsak a családomnak teszek jót, amikor a századik sapkát kötöm vagy horgolom meg, hanem magamnak is. Mondjuk afelől kétségem sem volt, hogy ha nem szívesen csinálnám, akkor nem törném magam a kötőtűk csattogtatásával. Ahogy nyáron a motorozással ürítem ki az agyam, télire ez az elfoglaltság vált be.
Akkor hogy maradjunk a kronológiai sorrendnél, Tagama minionja után jött egy kis kitérő egy új technikával, a washi tape-pel, majd visszatértem a horgoláshoz. Először Lőrinc kapott egy szettet, ami abból a fonalból készült, amit még Anyu vett ősszel.
Ezután egy S.O.S. "megrendelés" következett: a férjem új telefonjának kellett új tok, de egy kis extrával. Miután olvasószemüveget hord, és állandó probléma, hogy hova tegye, hova tette, kellett a tokra egy külön kis zseb a szemüvegnek.
Bevallom, karácsonyra kissé kiégtem, ezért az unokatesóm ajándékát december 25-én kezdtem el. Gondoltam elkészülök 26-ra, amikor majd találkozunk, de sajnos nem jött össze. A családi ünneplés közben is kötöttem, és sajnálatos módon elfogyott a fonal, amit magammal vittem, úgyhogy nem tudtam átadni az ajándékot.
Mondjuk annyi előnye volt a dolognak, hogy így a maradék fonalból egy sál is készült a sapkához, és így elmondhatom, hogy ebből a fonalból maradt életemben a legkevesebb, kb. 10 cm. (Olyan már volt, hogy 10 cm-rel kevesebb lett a fonal, mint amennyi kellett...)
Egyenlőre a legfrissebb alkotás egy Harley-Davidson stílusú (szín-összeállítású) sapka a férjemnek. Sajnos a Wébermütze, amit neki készítettem, tavaly elveszett, úgyhogy kellett valami helyette. Azt a fonalat már nem lehet kapni, ezért most az időközben előkerült maradékokból csemegéztem.
Kb. harminc évnyi maradék fonal került elő, és minden egyes gombolyagról beugrik egy-egy pulóver vagy sapka, amit abból kötöttem. Igazán nosztalgikus érzés volt elbíbelődni a felgombolyításukkal. De ez már egy másik agy-ászana a jóga feladatkönyvben.
Most az jutott eszembe, hogy jó pár éve, mikor még a Wild magazinnál dolgoztam, az apróhirdetések gépelése töltötte be ugyanezt a feladatot... az volt az a monoton munka, amit senki más nem vállalt el, én meg boldogan csináltam éjjelente.
Neked mi az a tevékenység, amivel ki tudod kapcsolni az agyad télvíz idején?
Akkor hogy maradjunk a kronológiai sorrendnél, Tagama minionja után jött egy kis kitérő egy új technikával, a washi tape-pel, majd visszatértem a horgoláshoz. Először Lőrinc kapott egy szettet, ami abból a fonalból készült, amit még Anyu vett ősszel.
Ezután egy S.O.S. "megrendelés" következett: a férjem új telefonjának kellett új tok, de egy kis extrával. Miután olvasószemüveget hord, és állandó probléma, hogy hova tegye, hova tette, kellett a tokra egy külön kis zseb a szemüvegnek.
Bevallom, karácsonyra kissé kiégtem, ezért az unokatesóm ajándékát december 25-én kezdtem el. Gondoltam elkészülök 26-ra, amikor majd találkozunk, de sajnos nem jött össze. A családi ünneplés közben is kötöttem, és sajnálatos módon elfogyott a fonal, amit magammal vittem, úgyhogy nem tudtam átadni az ajándékot.
Mondjuk annyi előnye volt a dolognak, hogy így a maradék fonalból egy sál is készült a sapkához, és így elmondhatom, hogy ebből a fonalból maradt életemben a legkevesebb, kb. 10 cm. (Olyan már volt, hogy 10 cm-rel kevesebb lett a fonal, mint amennyi kellett...)
Egyenlőre a legfrissebb alkotás egy Harley-Davidson stílusú (szín-összeállítású) sapka a férjemnek. Sajnos a Wébermütze, amit neki készítettem, tavaly elveszett, úgyhogy kellett valami helyette. Azt a fonalat már nem lehet kapni, ezért most az időközben előkerült maradékokból csemegéztem.
Kb. harminc évnyi maradék fonal került elő, és minden egyes gombolyagról beugrik egy-egy pulóver vagy sapka, amit abból kötöttem. Igazán nosztalgikus érzés volt elbíbelődni a felgombolyításukkal. De ez már egy másik agy-ászana a jóga feladatkönyvben.
Most az jutott eszembe, hogy jó pár éve, mikor még a Wild magazinnál dolgoztam, az apróhirdetések gépelése töltötte be ugyanezt a feladatot... az volt az a monoton munka, amit senki más nem vállalt el, én meg boldogan csináltam éjjelente.
Neked mi az a tevékenység, amivel ki tudod kapcsolni az agyad télvíz idején?
