Sajtószabadság kontra vallásszabadság.
Vélemény kontra ideológia.
Megnézte valaki már annak az újságnak a munkáit, hogy miről van szó? Gyakorlatilag már mindenkibe belerúgtak, vallástól, pártállástól függetlenül, és különösen otrombán, több éve, módszeresen, pénzt fialtatva termelik azt a mocskot, amit újságírásnak és sajtószabadságnak kiáltunk ki most.
Elnézve az unikálisnak nevezett európai kultúrát, én annyira azért nem lennék büszke arra, amit elértünk.
A sötét, boszorkányégetős középkor után fogtuk magunkat mert elfogyott az erőforrás, és elmentünk a vallás köntösébe burkolózva téríteni a közel-keletre, ami gyakorlatilag csak arról szólt, hogy kiraboljuk az ott élőket és háborús karriert/munkalehetőséget nyújthassunk a saját túlnépesedésünk áldozatainak. Akit nem vitt el a kolera vagy a pestis, az elmehetett háborúzni. Mennyire bájos nép voltunk mi a középkorban: retkes, igénytelen és rabló...
Aztán finomítottuk a dolgot, és a gyarmatosítás módszerével a környező kontinenseken garázdálkodunk évszázadokig, mire azok magukhoz tértek és köszönték szépen a "tudományt" és "fejlődést" amivel "megajándékoztuk" őket. Ami gyakorlatilag csak annyi volt, hogy kiraboltuk a természeti javaikat és a saját társadalmi berendezkedésünket rájuk erőltettük, és közben jól elszaporodtunk közöttük, a saját kultúránk pedig vírusként bekebelezte a sokszínű világ ezer arcát. Ezt most úgy hívjuk divatos szóval, hogy globalizáció meg multikulti... Évszázadokra nyomorba döntöttünk népeket a saját gazdagságunkért, majd most onnan a nyomor elől hozzánk menekülnek, hozva magukkal a kínt amibe löktük őket. A számlát előbb-utóbb fizetni kell, a diadalmas gyarmatosítók unokái most szociális ellátás címén etethetik adóikból a nyomorba döntött bevándorlókat... Napóleon, Hitler, Sztálin. Első és Második Világháborúk, mind tőlünk indultak. Békés nép vagyunk mi, valóban...
Vannak akik nem kérnek belőlünk. Nem kérnek az írott vagy rajzolt különösen sértő véleményeikből, nem kérnek a gazdasági gyarmatosításból, nem kérnek a demokratikussá bombázásból, a terror elleni harcból ami valójában a burkolt totális kontrollról szól.
A számlát fizetni kell. Vietnam, Afganisztán, Irak, Szíria kevésbé képzett és demokratikussá bombázott népei nem kérnek a véleményszabadságunkból. A mi véleményünkről, hogy ők hogy lesznek demokratikusabbak. A mi véleményünkről, hogy nekik hogy kéne vezetni a gazdaságaikat, és közben hogyan raboljuk ki őket, tartjuk éhbéren még további évtizedekig/évszázadokig... Hogy utáljuk a multit ugye, hogy hetvennetóval kiszúrja a szemünket, de ha találunk magunknál szegényebbet, azért szívesen tiporunk rajta egyet, és töltjük ki rajta kulturális fölényünk gőgjének minden haragját.... Ők pedig nem kérnek belőlünk, és ha tengerek is választanak el minket, akkor is elmondják a véleményüket: Halál Charlie Hebdora! Halál a mi állandóan éhesharács kultúránkra.
Demokratikussá bombáztuk őket. A világban több helyen, módszeresen. És most épp azt mondják, hogy kopjunk már le róluk, és had éljék a mi irányításunk/rablásaink nélkül az életüket... és legfőképp a mi sértő/csárlihebdós stílusú véleményünk szabadsága nélkül.
Ki kezdte? Lényegtelen.
Be kéne már fejezni a harácsolást és a mocskolódást, akkor talán majd el lehet kezdeni háborúzás helyett beszélgetni és megismerni egymást.
Vélemény kontra ideológia.
Megnézte valaki már annak az újságnak a munkáit, hogy miről van szó? Gyakorlatilag már mindenkibe belerúgtak, vallástól, pártállástól függetlenül, és különösen otrombán, több éve, módszeresen, pénzt fialtatva termelik azt a mocskot, amit újságírásnak és sajtószabadságnak kiáltunk ki most.
Elnézve az unikálisnak nevezett európai kultúrát, én annyira azért nem lennék büszke arra, amit elértünk.
A sötét, boszorkányégetős középkor után fogtuk magunkat mert elfogyott az erőforrás, és elmentünk a vallás köntösébe burkolózva téríteni a közel-keletre, ami gyakorlatilag csak arról szólt, hogy kiraboljuk az ott élőket és háborús karriert/munkalehetőséget nyújthassunk a saját túlnépesedésünk áldozatainak. Akit nem vitt el a kolera vagy a pestis, az elmehetett háborúzni. Mennyire bájos nép voltunk mi a középkorban: retkes, igénytelen és rabló...
Aztán finomítottuk a dolgot, és a gyarmatosítás módszerével a környező kontinenseken garázdálkodunk évszázadokig, mire azok magukhoz tértek és köszönték szépen a "tudományt" és "fejlődést" amivel "megajándékoztuk" őket. Ami gyakorlatilag csak annyi volt, hogy kiraboltuk a természeti javaikat és a saját társadalmi berendezkedésünket rájuk erőltettük, és közben jól elszaporodtunk közöttük, a saját kultúránk pedig vírusként bekebelezte a sokszínű világ ezer arcát. Ezt most úgy hívjuk divatos szóval, hogy globalizáció meg multikulti... Évszázadokra nyomorba döntöttünk népeket a saját gazdagságunkért, majd most onnan a nyomor elől hozzánk menekülnek, hozva magukkal a kínt amibe löktük őket. A számlát előbb-utóbb fizetni kell, a diadalmas gyarmatosítók unokái most szociális ellátás címén etethetik adóikból a nyomorba döntött bevándorlókat... Napóleon, Hitler, Sztálin. Első és Második Világháborúk, mind tőlünk indultak. Békés nép vagyunk mi, valóban...
Vannak akik nem kérnek belőlünk. Nem kérnek az írott vagy rajzolt különösen sértő véleményeikből, nem kérnek a gazdasági gyarmatosításból, nem kérnek a demokratikussá bombázásból, a terror elleni harcból ami valójában a burkolt totális kontrollról szól.
A számlát fizetni kell. Vietnam, Afganisztán, Irak, Szíria kevésbé képzett és demokratikussá bombázott népei nem kérnek a véleményszabadságunkból. A mi véleményünkről, hogy ők hogy lesznek demokratikusabbak. A mi véleményünkről, hogy nekik hogy kéne vezetni a gazdaságaikat, és közben hogyan raboljuk ki őket, tartjuk éhbéren még további évtizedekig/évszázadokig... Hogy utáljuk a multit ugye, hogy hetvennetóval kiszúrja a szemünket, de ha találunk magunknál szegényebbet, azért szívesen tiporunk rajta egyet, és töltjük ki rajta kulturális fölényünk gőgjének minden haragját.... Ők pedig nem kérnek belőlünk, és ha tengerek is választanak el minket, akkor is elmondják a véleményüket: Halál Charlie Hebdora! Halál a mi állandóan éhesharács kultúránkra.
Demokratikussá bombáztuk őket. A világban több helyen, módszeresen. És most épp azt mondják, hogy kopjunk már le róluk, és had éljék a mi irányításunk/rablásaink nélkül az életüket... és legfőképp a mi sértő/csárlihebdós stílusú véleményünk szabadsága nélkül.
Ki kezdte? Lényegtelen.
Be kéne már fejezni a harácsolást és a mocskolódást, akkor talán majd el lehet kezdeni háborúzás helyett beszélgetni és megismerni egymást.
