Édesanyám nemrég meghívott fagyizni. Ezzel együtt idén nyáron ötször voltam (az is lehet, hogy csak négyszer). Irgalmatlan nagy adagot adtak, nagyon ízletes, tartósan krémes, nem az az agyonolvadó… na szóval igen jó volt. Közben sikerült szellemi élvezeteknek is hódolnom. Találtam egy kirakatot, melyben a következő felirat volt olvasható:
„Ön egy üres üzlet előtt áll! A városi ’kirakat program’ keretében önkéntesek töltik meg tartalommal az üres portálokat – a városkép és a közérzet javításának érdekében. Az üzlet kiadó!”
Azért nem mindennapi dolog ez! Bárcsak máshol is így lenne! A régi időkre emlékeztet, amikor még volt idő törődni az emberek lelkivilágával. Nem véletlen, hogy olyan hosszú ideje Szita Károly a város polgármestere… bár sokak szerint alaposan megsütögeti a maga kis pecsenyéjét közben, de ki ne tenné ezt… ne politizáljunk már, ez szerintem egy tök jó dolog! (Vicc, mert nálam az sose maradhat ki: Miért nem jönnek a Jedik Kaposvárra? Mert Sith a Károly! XD)
„A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyén viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak. Gárdonyi Géza.”
Remélem, ki lehet nagyítani a szöveget. Ne akard, hogy leírjam, nem bírtam… ráfogtam az idő, a türelem hiányára meg a fáradtságra, de lehet, hogy valami egész más miatt folytak össze a betűk a képernyőn…
„Ön egy üres üzlet előtt áll! A városi ’kirakat program’ keretében önkéntesek töltik meg tartalommal az üres portálokat – a városkép és a közérzet javításának érdekében. Az üzlet kiadó!”
Azért nem mindennapi dolog ez! Bárcsak máshol is így lenne! A régi időkre emlékeztet, amikor még volt idő törődni az emberek lelkivilágával. Nem véletlen, hogy olyan hosszú ideje Szita Károly a város polgármestere… bár sokak szerint alaposan megsütögeti a maga kis pecsenyéjét közben, de ki ne tenné ezt… ne politizáljunk már, ez szerintem egy tök jó dolog! (Vicc, mert nálam az sose maradhat ki: Miért nem jönnek a Jedik Kaposvárra? Mert Sith a Károly! XD)
Csatolás megtekintése 15601 Csatolás megtekintése 15602 Csatolás megtekintése 15603 Csatolás megtekintése 15604
A kirakat duplán megragadta a figyelmemet. Édesanyám női szabó volt, amíg a szíve és a köszvényes kezei megengedték, hogy varrjon. Anno apám miatt kellett visszaadnia az iparengedélyét, mert nem tűrte, hogy idegenek jöjjenek be a házba, és ott trécseljenek órák hosszat. Aki varratott már ruhát, az tudja, hogy ez másképp nem megy, mert a szabó közben dolgozik, igazít, fércel, megpróbál, újra igazít stb. Így kétszer is fel kellett hagyjon avval, amit nagyon szeretett csinálni. Szóval anyu volt szakmája és tevékenységének vége iránti tisztelet és megértés is a kirakathoz vonzott. Azonban, amikor elolvastam a kitett történetet, magamra ismertem. Magamra és a Garázsomra, a motorokra, amiket építettem, amiket láttatok is, hiszen mindegyiket föltettem blogba, amiről csak van, volt képem. Nem panaszos a hangvétel, még csak meg se tudja az ember, mi történt. Nem szeretem, ha elérzékenyülni látnak (mégis egyre gyakoribb manapság, hiába no, öregszem), de néhányszor majdnem elbőgtem magam. Már csak az idézettől is, ami kint volt:„A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyén viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak. Gárdonyi Géza.”
Remélem, ki lehet nagyítani a szöveget. Ne akard, hogy leírjam, nem bírtam… ráfogtam az idő, a türelem hiányára meg a fáradtságra, de lehet, hogy valami egész más miatt folytak össze a betűk a képernyőn…
