Tehát ott tartottunk, hogy jött az erdész. Ahogy mentünk tovább, mindenféle kerülők kerültek az utunkba, hol elkanyarodunk erre, hol arra. Hol egy vízmosás állta utunkat, hol fákért kellett még menni egy kanyart, valahogy nem volt egyenes az út. A gyerekei elég nyafkák voltak és egyre nagyobbak lettek, egyre kelletlenebbek mindenben, láthatóan gyorsan nőttek és öregedtek - a nemük nem maradt meg, hol ezért, hol azért nyafogtak, végül valahol elmaradtak útközben. Egy tisztáshoz értünk, és megláttam egy csomó csövet, félig megmunkált faágakat. Eszembe jutott, hogy itt a hegyek között sárkányrepülővel is mehetnék tovább, és régen ezekből a csövekből építettek az első sárkányrepülősök sárkányt, és biztos nekem is menne (Fényszínház alapítás). Az erdész nekiállt segíteni az építésbe. A rusnya csövekből végül valami hájtek üvegszálas csöves sárkányrepülő lett, és felvittük a hegytetőre. Egész végig borús idő volt mióta az erdésszel voltam, de ahogy felértünk a hegyre, kiderült a nap, és valami csodálatos tájkép fogadott. Délutáni napsütés, végtelen szépségű sok erdő, gyönyörű szép szál egyenes fákkal. Ott álltam leesett pofával és bámultam a tájat. Az erdész noszogatott, hogy kész a repülő, menjek.... Emlékszem ahogy állt és tartotta mögöttem a sárkányt. Előttem a hegytető hirtelen véget ért, szédítő mélységgel, de nem fenyegető szakadék érzéssel, hanem hívogató térrel. Gyönyörű szép idő volt, aranyszínű fények, kellemes langymeleg és éreztem hogy kellemes szél fújja az arcomat amivel tökjól lehet repülni (valamikor tanultam siklóernyőzni meg azzal arányosan meteorológiát is, ebből jött gondolom az álombéli következtetés).
Na és ekkor felébredtem. Azóta várom ennek az álomnak a folytatását.
Rendszeresen álmodok egyébként repülést, gyerekkorom óta. Úgy néz ki a dolog viszont, hogy eszközök nélkül. Kicsit koncentrálnom kell és elemelkedek, a tenyeremmel és a talpaimmal koordinálom a sebességet és az irányt. Baromi jó.
Igen, Bae, én is gyanakszom, hogy ki az erdész.
Na és ekkor felébredtem. Azóta várom ennek az álomnak a folytatását.
Rendszeresen álmodok egyébként repülést, gyerekkorom óta. Úgy néz ki a dolog viszont, hogy eszközök nélkül. Kicsit koncentrálnom kell és elemelkedek, a tenyeremmel és a talpaimmal koordinálom a sebességet és az irányt. Baromi jó.
Igen, Bae, én is gyanakszom, hogy ki az erdész.