Úgy egy hónapja töltöttem le a Viber nevű ingyenes SMS küldő alkalmazást a telefonomra, miután már többen is ajánlgatták. Mikor megláttam, hogy a program beszippantja az összes embert a kapcsolati listámról szidtam magam, hogy eddig miért nem használtam, hiszen úgy tűnt, mindenki rajta van, csak én nem.
Miután a családi összejövetelen kiszórakoztuk magunkat azzal, hogy egymásnak átküldözgettük a családtagokkal a telefonunkon tárolt képeket és videókat a gyerekről, jöttek a hétköznapok, és ezzel együtt a felismerés, hogy bár sokan letöltötték ezt az ingyenes telefonálós programot, de soha senki nincs online, ergo, ha valakit hívni szeretnék, csak egy fölösleges kör, hogy először a Viberrel próbálkozom.
Mert ugye egy ilyen program azért jó, mert ha csatlakozva vagy az internetre, akkor ingyen telefonálhatsz. Mivel itthon állandó wifi kapcsolat van, és ha elmegyek, akkor is van mobilnet előfizetésem, engem nyugodtan hívhat ingyen bárki. De miért van az, hogy én senkit nem tudok felhívni? Senki más nincs online (kivéve, akivel előtte SMS-ben egyeztetek, hogy hívnám, vagyis már el is lőttem egy ingyen SMS árát).
Erről eszembe jutott, hogy ugyanez a helyzet a vonalas telefonnal. Mivel általában mobilt használok, az mindig nálam van és mindig elérhető vagyok rajta, a vonalas telefont nem is használjuk. A havi 3-4000 forintos előfizetési díjat valójában azért fizetjük, mert a család egyszerűen nem hajlandó mobilon hívni.
Márpedig amikor épp fekszem az ágyban, vagy kinn vagyok a kertben, a mobilom akkor is ott van, a vonalas telefon viszont nincs. Ilyenkor legtöbbször jön egy gyors, köszönésmentes hívás mobilon, hogy "Mi van, nem vagy otthon? Miért nem veszed fel a telefont?" - Hát felvettem, nem???? - De mire ezt kimondanám, az illető már le is csapta, és megint próbálkozik a vonalassal...
És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nemrég az egyik rokon megjegyezte, hogy ha lesz még egy gyerekünk, akkor ők már nem fognak beférni a nemrég vásárolt családi autónkba... Ez valóban így van. Két lehetőséget látok a megoldásra: 1. veszünk egy egyterűt, sőt, egy buszt, hogy a család minden tagja beférjen kényelmesen, 2. a család összedob valami kisautóra, és ezentúl a huszonéves unokahúgok furikázzák azokat, akik nem férnek be hozzánk.
Miután a családi összejövetelen kiszórakoztuk magunkat azzal, hogy egymásnak átküldözgettük a családtagokkal a telefonunkon tárolt képeket és videókat a gyerekről, jöttek a hétköznapok, és ezzel együtt a felismerés, hogy bár sokan letöltötték ezt az ingyenes telefonálós programot, de soha senki nincs online, ergo, ha valakit hívni szeretnék, csak egy fölösleges kör, hogy először a Viberrel próbálkozom.
Erről eszembe jutott, hogy ugyanez a helyzet a vonalas telefonnal. Mivel általában mobilt használok, az mindig nálam van és mindig elérhető vagyok rajta, a vonalas telefont nem is használjuk. A havi 3-4000 forintos előfizetési díjat valójában azért fizetjük, mert a család egyszerűen nem hajlandó mobilon hívni.
Márpedig amikor épp fekszem az ágyban, vagy kinn vagyok a kertben, a mobilom akkor is ott van, a vonalas telefon viszont nincs. Ilyenkor legtöbbször jön egy gyors, köszönésmentes hívás mobilon, hogy "Mi van, nem vagy otthon? Miért nem veszed fel a telefont?" - Hát felvettem, nem???? - De mire ezt kimondanám, az illető már le is csapta, és megint próbálkozik a vonalassal...
És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nemrég az egyik rokon megjegyezte, hogy ha lesz még egy gyerekünk, akkor ők már nem fognak beférni a nemrég vásárolt családi autónkba... Ez valóban így van. Két lehetőséget látok a megoldásra: 1. veszünk egy egyterűt, sőt, egy buszt, hogy a család minden tagja beférjen kényelmesen, 2. a család összedob valami kisautóra, és ezentúl a huszonéves unokahúgok furikázzák azokat, akik nem férnek be hozzánk.