Mina blogját olvasgatva jókat kacarásztam magamban, hogy a motorjai folyton összebeszélnek és közös csínyeket találnak ki, de nálunk meg úgy fest, járvány van, lehet, hogy szét kell ültetni a vasakat?
Kezdődött az egész pénteken, amikor egy konferenciára mentem, de aznap reggel még meló volt, így az első másfél előadást sikeresen le is késtem. Uccu persze motorral, késésben elporzok a lakásból, és már csak a helyszínen vettem észre, hogy jogosítvány, forgalmi, pénztárca, bankkártya minden otthon maradt, a gyomrom meg korog... Hosszú lesz így ez a nap, de szerencsére nemtávirat szabin van (az államvizsgára készül szegény), az előadás alatt gyorsan pötyögtem neki egy smst, hogy hozza utánam a cuccaimat.
Alig telt el fél óra, csörög a telefonom.
-Jé, máris itt vagy?
-Nem, elszakadt a kuplungbovden, gyere értem!
Nosza, konferencia otthagy, robogok nemtáviratért, hogy adjon pénzt, hogy vegyek bovdenjavító készletet (a múltkor venni akartuk, de drága volt, hát most ezt nekünk), vissza a motorhoz, javítás, vissza a konferenciára... végülis az egész napos belépőért sikerült 1+2 fél előadást meghallgatni (és azok sem voltak túl jók).
Hétvégén gurultunk egy kicsit Zéével, aki szintén elmesélte, hogyan szaggatta el a kuplungbovdent a közelmúltban.
De azt nem gondoltam, hogy én leszek a harmadik!
Ma reggel a Sziklakórházba menet éreztem, hogy valami nem kerek, sehogy nem akarja az ürest a Szöcske, de gondoltam, csak valami beállítási apróság, majd este megnézzük. Délután, a műszak végeztével persze kapkodás volt, mert még volt egy találkám, egy hosszú bevásárlólistám és este még dolgozni is kell... de hát úgy fest, hogy a Töttörö (copyright by Zéé) és a DRZ (mármint Zéé DRZje, akinek nincs neve) megfertőzték az én kicsikémet, mert tikk! elszakadt a bovdenem. Naná, hogy a kuplung, de csak mert gáz most épp van otthon tartalékban...
(Felhívtuk az endurobontót, ahonnan nemtávirat rendelte az új bovdent, szerencsére még nem adták postára a csomagot, így gyorsan beletetettem egyet magamnak is...)
Visszabandukoltam a Sziklakórházba és megkérdeztem kedvenc gépészünket, hogy beállhatok-e a kapu és az ajtó közé (=zárt helyre) és ott hagyhatom-e a Szöcskét másnapig? Kedvesen igent mondott, arrébb toltuk a főnök robogóját, bepasszíroztuk a Szöcskét, de a seggétől nem lehetett becsukni a kaput. Bementem az irodába és a legszebb mosolyomat villantottam a közvetlen főnökömre:
-Így hét év munkaviszony után mit gondolsz, mekkora szívességet kérhetek?
-Bármekkorát, mi történt?
-Betolhatnám a motort a pénztárhoz?
Szerintem határozottan csinos optikai tuning egy kék-fehér DRZ a Sziklakórház pénztáránál, máskor is ott kellene parkolni vele
Aztán remélem, nem szállják meg éjszaka a rossz szellemek!
(Ebből is látszik, hogy a motorom bátrabb, mint én, mert én nem mernék ott éjszakázni...)
Hogy megtörjem az átkot, felhívtam egy barátosnémat és beültünk a Kuplungba egy sörre
Csatolás megtekintése 15459
Kezdődött az egész pénteken, amikor egy konferenciára mentem, de aznap reggel még meló volt, így az első másfél előadást sikeresen le is késtem. Uccu persze motorral, késésben elporzok a lakásból, és már csak a helyszínen vettem észre, hogy jogosítvány, forgalmi, pénztárca, bankkártya minden otthon maradt, a gyomrom meg korog... Hosszú lesz így ez a nap, de szerencsére nemtávirat szabin van (az államvizsgára készül szegény), az előadás alatt gyorsan pötyögtem neki egy smst, hogy hozza utánam a cuccaimat.
Alig telt el fél óra, csörög a telefonom.
-Jé, máris itt vagy?
-Nem, elszakadt a kuplungbovden, gyere értem!
Nosza, konferencia otthagy, robogok nemtáviratért, hogy adjon pénzt, hogy vegyek bovdenjavító készletet (a múltkor venni akartuk, de drága volt, hát most ezt nekünk), vissza a motorhoz, javítás, vissza a konferenciára... végülis az egész napos belépőért sikerült 1+2 fél előadást meghallgatni (és azok sem voltak túl jók).
Hétvégén gurultunk egy kicsit Zéével, aki szintén elmesélte, hogyan szaggatta el a kuplungbovdent a közelmúltban.
De azt nem gondoltam, hogy én leszek a harmadik!
Ma reggel a Sziklakórházba menet éreztem, hogy valami nem kerek, sehogy nem akarja az ürest a Szöcske, de gondoltam, csak valami beállítási apróság, majd este megnézzük. Délután, a műszak végeztével persze kapkodás volt, mert még volt egy találkám, egy hosszú bevásárlólistám és este még dolgozni is kell... de hát úgy fest, hogy a Töttörö (copyright by Zéé) és a DRZ (mármint Zéé DRZje, akinek nincs neve) megfertőzték az én kicsikémet, mert tikk! elszakadt a bovdenem. Naná, hogy a kuplung, de csak mert gáz most épp van otthon tartalékban...
(Felhívtuk az endurobontót, ahonnan nemtávirat rendelte az új bovdent, szerencsére még nem adták postára a csomagot, így gyorsan beletetettem egyet magamnak is...)
Visszabandukoltam a Sziklakórházba és megkérdeztem kedvenc gépészünket, hogy beállhatok-e a kapu és az ajtó közé (=zárt helyre) és ott hagyhatom-e a Szöcskét másnapig? Kedvesen igent mondott, arrébb toltuk a főnök robogóját, bepasszíroztuk a Szöcskét, de a seggétől nem lehetett becsukni a kaput. Bementem az irodába és a legszebb mosolyomat villantottam a közvetlen főnökömre:
-Így hét év munkaviszony után mit gondolsz, mekkora szívességet kérhetek?
-Bármekkorát, mi történt?
-Betolhatnám a motort a pénztárhoz?
Szerintem határozottan csinos optikai tuning egy kék-fehér DRZ a Sziklakórház pénztáránál, máskor is ott kellene parkolni vele
Aztán remélem, nem szállják meg éjszaka a rossz szellemek!
(Ebből is látszik, hogy a motorom bátrabb, mint én, mert én nem mernék ott éjszakázni...)
Hogy megtörjem az átkot, felhívtam egy barátosnémat és beültünk a Kuplungba egy sörre
Csatolás megtekintése 15459