Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Téli olimpia, avagy tudok jégen menni :)

Megígértem (az aggódóknak), hogy hóban-fagyban nem motorozom. Ehhez képest decemberben becsúszott egy ilyen:
Csatolás megtekintése 14635 Igen, ott lenn, a fekete autó előtt van a motorom. Reggeli induláskor még nem volt szó hóról, az a délelőtt folyamán kezdett el "hullani," tenyérnyi pelyhekben, szinte vízszintesen. Este -természetesen már sötétben- indultam haza, 150 km állt előttem. A motorról le kellett takarítani a havat, az ülésről pedig lekaparni a jeget. Az autópálya "tiszta" volt, csak hófúvás, elég erősen. Azért olyan 100-110-zel tudtam menni. A szélterelőm szélére ráfagyott a hó, és az volt az egyetlen félelmem, hogy a sisakplexi be ne jegesedjen, mert akkor nyitott sisakkal kellett volna mennem, és azért meglehetős jegesen fújt a szél. De ez szerencsére nem történt meg, egyben hazaértem. S még élveztem is az utat :) Fázni nem fáztam, bár tudom, ezt senki nem hiszi :)

Mostanában reggelente úgy döntöm el, hogy aznap 4 vagy 2 keréken indulok-e el, hogy kinyitom a tetőtéri fürdőszoba-ablakot, és ha deresek-fagyosak a tetőcserepek, akkor autó. Erre a hétre meglehetős jó időt jósoltak, így már vasárnap este megcseréltem az autót és a motort a garázsban, hogy ne reggel kelljen ki-be járni, meg tologatni (szűk a garázs, de hosszú, így a gépek egymás előtt-mögött állnak).
Hétfő hajnalban rutinszerűen nyúltam az ablak fogantyúja után, de az nem nyílt. Befagyott. Leszaladtam, kiraktam a hőmérőt az ablakba, és rápillantottam a kutyák ivóvízére: nem volt befagyva! Visszamentem a fürdőbe, és addig csüngtem a fogantyún, amíg ki nem nyílt az ablak. Deresek voltak a cserepek... fuck... :(

De: mivel az itató nem volt befagyva, így a motor mellett döntöttem. Az ablakba kitett hőmérő pedig 2 fokot mutatott. Beöltöztem, kitoltam a motort, ráültem, felhajtottam a sztendert. Leraktam a lábam, és elcsúszott a cipőm orra. Fuck... :( A motoron ülve próbálgattam, hogy mennyire is jeges. Rendesen csúszkált a cipőm, így leszálltam, és picit korcsolyázgattam ide-oda az aszfalton. Vállalhatónak éreztem. Elindultam. Az utca végén óvatosan fordultam, majd a kereszteződés előtt aggódva figyeltem a bordákat az aszfalton, így megálltam két méterrel korábban. Nem, mintha ott nem lett volna bordás, de gondoltam, ha túlcsúszok, akkor legyen hova csúszni. Ekkor még megfordult a fejemben, hogy visszamegyek, és elindulok mégis inkább autóval, de gondoltam fákk, én ilyen csúszós úton meg nem fordulok :) Így szépen megtettem a betervezett 100 km-t, igaz, nagyon óvatosan, és körültekintően. Semmi hirtelen kormánymozdulat, vagy hirtelen fékezés, döntögetés, ilyesmi. Okosan. Ahogy világosodott, egyre növekvő aggodalommal figyeltem az útszéli pocsolyák evolúcióját: először kockásra összetört úszkálós jégdarabos, majd hártyásodó jeges, majd jégtömbbé fagyott. A hőmérsékleten is éreztem, hogy kicsit sincs plusz 2, egyre jobban fázott a lábam is a meleg, bundás, új cipőben. De végül ide is megérkeztem egyben, lejtőkön, kapaszkodókon, szélárnyékos helyeken különösen ügyeltem, nem száguldoztam. Napközben pedig kisütött a Nap, estére hazafele pedig már a megszokott tempómban mehettem. Ez pedig kárpótolt a reggeli aggodalomért.
Másnap pedig már se híre - se hamva nem volt a jégnek, pedig akkor még egy fél órával korábban is indultam, és másfélszer akkora távra. Igaz, a szép sárga esőruhámon már csak nyomokban fedezhető fel az eredeti szín, mert a mocsok azért ilyenkor több, mint akár tavasszal, vagy ősszel. De ez kicsit sem zavar, sem a hideg, sem más, én nem mondok le a motorozásról ilyenkor sem. Idén eddig már meg van 2000 km, 7 nap alatt szerintem nem rossz teljesítmény.

Azért a tanulságot levonnám: ha legközelebb nem nyílik a fürdőablak, akkor nem dilemmázom, hogy mivel induljak útnak... ;)
  • Like
Reactions: 8 emberek

Hozzászólások

Te dinka nő! Hétfő hajnalban rohadt jeges volt minden. Szőrmóktól jöttem haza és battán belül minden okés volt. Szóval lazán gyorsítottam 90-re, majd jött a kis S kanyar pár száz m múlva, amit 70-80-nal veszek be. Szerencsére nem lett gond, mert nagyjából időben kapcsoltam, hogy tiszta jég ott már az út, szóval sikerült egy kis drifteléssel 40-re lassítanom... Beértem egy másik autóst, aki már 30-cal ment. Kamionos még lassabban.
Ha elvagyok bambulva, vagy nem veszem észre az intő jeleket (mert egyenesben nem éreztem, hogy csúszna), akkor ott az S kanyarban valamelyik fáról szedtek volna le.
Szóval, Te nőszemély! Ne motorozz, ha le vannak fagyva a cserepek!!!
 
V
Valamelyik reggel (igaz, akkor mondjuk pont havas is volt minden, de nem lefagyott) az autópályán pont valami nagy BMW-s gondolta úgy, hogy az ő autója jobban tudja a fizikát. Az autópálya-lehajtó utáni harmadik kanyarban láttuk viszont, ahogy az árokparton kidöntött fa ágait sepregeti le épp az útról, miközben mentésért telefonál...
Másnap, hazafele meg, alapvetően szárazak voltak az utak, csak éppen pont a felüljárók alatti nyomokban, azokon az 5-10 métereken voltak jégfoltok... az elsőnél elég rendesen meglepődtem, ahogy elindult az autó orra kifele.
Szóval, mindent lehet, de ahogy írtad, csak ésszel... és ha nem muszáj, ne kísértsük a szerencsénket :)
 
T
Este a párom kérdezte is, h nem fáztál reggel :eek: ? 9 körül kiment az udvarra, és lógtak a jégcsapok mindenhonnan, a motor meg nem volt otthon. Mondom, ha még csak a fázás lett volna gond... :D Aztán elmeséltem neki az utat.
Emese, igen, ezért emeltem ki, h ésszel kell menni, és körültekintően, mindegy, hány keréken. Inkább tartson bénának, meg túl óvatosnak a másik, meg kerüljön ki, ha neki annyira sietős, de nem szabad "elbambulni". Azért adtam ezt a címet a blognak, mert sztem én is megérdemeltem volna egy aranyérmet a teljesítményemért :) Mármint a koncentrálásra értem. Ha az ember fejben ott van, és valóban az útviszonyoknak megfelelően halad, túl nagy baj nem történhet. Én is úgy indultam el, h valószínűleg ma perec lesz, de mindent megteszek, h ne legyen. Könnyen megtörténhetett volna, ha ellazáskodom, h ügyes vagyok én, belevaló csaj, megy ez nekem. Nem így volt, ezért is értem oda egyben.
Én inkább úgy vagyok vele, h késsek el, de nem kockáztatok. Már azon felül, h eleve motorral indultam el :)
 
Utoljára módosítva:
T
Egyébként az egyik faluban engem is megelőzött egy BMW-s autós, meg még a körülöttem lévő autókat is. Ő is túl nagy svunggal jött, nagyon erősnek érezte magát. Az ilyenen én is csak csóválom a fejem, mert biztos még nincs rossz tapasztalata. Pár hete egy reggel ugyanígy dilemmáztam a járműválasztáson, de a -4 fok meggyőzött. Aztán egy körforgalomban az előttem levő autós nekiállt táncolni a külső íven. Én a belsőn haladtam, a köv. kijáratra indexeltünk mindketten. Épp csak elkezdtem gondolkodni rajta, h hát ez meg mit csinál, és abban a pillanatban megcsúsztam én is. Alig találtam el a kijáratot, pedig csak, 20-szal, ha mentem. Ott, akkor, ha motorral vagyok, bizony perec lesz.

Amúgy vannak valóban túlontúl óvatosak is, akik néha ok nélkül mennek túlságosan lassan. De én velük is türelmes vagyok, mert lehet, h kezdő, vagy tapasztalatlan, vagy csak épp nem siet. Viszont ilyenkor mindig nevetek magamban, mert eszembe jut, h ezek mit mesélhetnek majd, ha odaérnek? "Basszus, el nem tudod képzelni, milyen szörnyű volt az út! 40-nél többel nem lehetett menni!" Én meg megelőzöm 90-nel :)
 
Utoljára módosítva:
A cserepek ha le vannak fagyva vagy sem, igen becsapós lehet. Óva intenélek a cserepek figyelésétől, mert amikor már ott nincs semmi (napsütésnek ideális szög, kis szellő még fagyban is felszárítja), az úton még masszívan figyel a jég fél napokon keresztül... A talajmenti fagyról ugye hallottál, és közben a tetőt nézegeted? Legyen már egy nagykabát a bejáratnál, amibe fel/át öltözés előtt ki tudsz menni körülnézni... ez a fél perc odafigyelés életet menthet, ennyit megérdemelsz nem, hogy törődj magaddal és szánj rá ennyi időt egy becsapós pillantáson kívül.... A nyomorult őrangyalodat ne túlóráztasd már annyit...
 
Utoljára módosítva:
T
Öööö, 1: hajnalban még semmilyen napsütés nincs, 2. nem gondoltam vna, h ezt a talajmenti témát bővebben ki kéne fejtenem, de nyilván azért nézegetem a cserepeket, mert ha azok jegesek, akkor talajmentén meg főleg fagy van ;). 3. Kabát nélkül szoktam kimenni, néha egész a ház elé az aszfaltra, "körülnézni". Több időt szánok a dologra, mint gondolnád, csak nem akartam agyonragozni a blogot. Azt is megtanultam már, h bármilyen idő is legyen otthon a ház előtt, 150 km-en keresztül akár 5-ször is változhat, illetve akár 10 fokokat is eltérhet, pluszban is, meg mínuszban is. 4. Az őrangyalomat Mihálynak hívják, köszöni jól van, és szeret motorozni :D
 
Az én német"limitem"-9 fok,ezt is csak azért tudom,mert pár éve emberkedtem és vassal mentem az egyik barátosnömhöz.Egy benzinkútnál olvastam le az aktuális értéket,azt is csak azért tudtam,mert pont szemben volt.Ha mozogni kellett volna hozzá,valószinüleg titok marad ez az adat,ugyanis a szemgolyóim is be voltak fagyva,mivel akkoriban chopperal jártam,plexi nélküli jet sisakkal,szemüvegben.Az orrom nem folyt,az is befagyott...Magyarban nem tudom mennyi volt a max.,ill. minimum.Akkoriban nem volt jelezve a kinti hömérséklet,csak saccolni tudtunk,de sokszor fékeztem járdaszegéllyel,nekinyomva a diagonált...Én még tekertem kutyaláncot a Danuvia hátsó kerekére,ami hóban jó volt,de jégen repültem,mint a dongó.Manapság már nem reszkírozok,talán ha volna valami kis könnyü vasam,amit könnyen kidobsz magad alól,ha másfelé akar menni,mint te.A másik ok pedig az,hogy ha idáig megúsztam,hogy a szar izületeim miatt úgy kelljen járnom,mint egy megégett Terminátor,akkor a jövöben se legyen muszáj.
 
T
Durván nyomtad :D
Én sem tudom, hány fok lehetett most, de saccperkábé -4 - -5 lehetett. Mikor odaértem, és benyitottam a kapun, a vízcseppek rá voltak fagyva a kilincsre, meg a megfolyt víz is a kapun.
Legközelebb én sem vállalom be a jeges utat. Ezt a mostanit kezdő szerencsének tudom be, h csont nélkül megcsináltam, de máskor én sem kockáztatok, ha nem muszáj.
Egyébként ízületvédőnek én glükózamint szedek :)
 
Utoljára módosítva:
Nekem -8 volt a határ, aztán amikor két év múlva már fájtak a csontjaim a huzatban (nem a hűvöstől, már a huzattól is!), akkor leszoktam a fagyban motorozásról, és láss csodát elmúlt a hidegérzékenység. Ez a fagyban motorozás is olyan, mint amit a Nana írt a korral összefüggő ruhahordásról, van akin csak a saját tapasztalat segít. A glükózamin az agyfunkciók helyrebillenésén nem segít. :D Ízületi kopásra való és nem megfázásra.
 
T
Én azért nem napi szinten megyek mínuszokban, abból is látszik, h már február közepe van, és még csak 7 napot tudtam motorral menni. Szerintem nem rosszabbak az ízületeim, mint bármely más 40 évesnek. Sőt.
Fázni pedig egyáltalán nem fázom, rendesen fel vagyok öltözve, nyilván, akik régen egész teleket lenyomtak motoron, és még normális felszerelésük sem volt, megsínylették. Én igyekszem minimalizálni azokat a tényezőket, amik befolyásolják az egészségem. Érdekes módon télen pl. mindig az autóban szoktam megfázni, nem a motoron.
 
-10 ig elmotorozgatok igaz nem minden nap.Van füthetö kesztyüm csizmaba is van melegitö reteges öltözködes es Süd Deutsche zeitung csodat tesz.
 
Normális felszerelésem volt, bár nem fűthető cuccokkal. Két enyhébb telet motoroztam végig városban, kb napi 50 km-eket, melóba járásként. Nemtom a futárok hogy bírják évtizdeken keresztül.... szerintem csak a fűthető autó erre a megoldás, nem a fűthető kesztyű meg csizma.... :D
 
Hozzád képest egy igazi kényelmes nőszemély vagyok!!!! A tetőablak itámyába se néznék!!!! Jó éjt! Pusszancs;: T
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
tagama
Olvasás
859
Hozzászólások
26
Utolsó frissítés

Tagok Blogjai további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére