Hol kezdjem?
Mondjuk legyen úgy, hogy "amikor elhatároztam, hogy eladom"?
Legyen.
Szóval: eladtam végül. Mégis. Nem azért mert kiszerettem belőle vagy mert muszáj vagy esetleg másik kellene.
Egyszerűen a racionalitás ezt diktálta. Idén amíg velem volt, összesen négyszer vettem elő és (mint tudjuk) a motorozás, ha nem munkaeszköz, akkor egy úri passzió (ha valakit érdekel mennyire, hát Dudu éves fenntartása cirka 150E -ben állt meg úgy, hogy egy centimétert nem mentem vele). Ez sok. Indokolatlanul. És ehhez nem számolom hozzá azt, amikor kell egy garnitúra gumi vagy fékbetét vagy láncszett, esetleg elérkezik a vezérműszíjak cseréjének az ideje. Az egy másik, külön vagyon. Ha használja az ember, akkor nem törődik ezekkel, mert a motorozás meghálálja busásan a "befektetést". De amikor nem használod, mert nincs eléd időd rá, akkor csak ott áll, "szomorkodik", nincs értelme a létének. Hát eladtam. Jó helyre került, a klubon belül lett új gazdája.
Persze sajnálom, nyilván. De most ez volt a legjobb döntés, így nem csak pihen a garázsban kihasználatlanul, hanem valakinek örömet szerez, mert motorozik vele.
Biztosan lesz motorom majd újra, amikor eljön az ideje. Akit egyszer ez megmérgez, az nem szabadul.
Mondjuk legyen úgy, hogy "amikor elhatároztam, hogy eladom"?
Legyen.
Szóval: eladtam végül. Mégis. Nem azért mert kiszerettem belőle vagy mert muszáj vagy esetleg másik kellene.
Egyszerűen a racionalitás ezt diktálta. Idén amíg velem volt, összesen négyszer vettem elő és (mint tudjuk) a motorozás, ha nem munkaeszköz, akkor egy úri passzió (ha valakit érdekel mennyire, hát Dudu éves fenntartása cirka 150E -ben állt meg úgy, hogy egy centimétert nem mentem vele). Ez sok. Indokolatlanul. És ehhez nem számolom hozzá azt, amikor kell egy garnitúra gumi vagy fékbetét vagy láncszett, esetleg elérkezik a vezérműszíjak cseréjének az ideje. Az egy másik, külön vagyon. Ha használja az ember, akkor nem törődik ezekkel, mert a motorozás meghálálja busásan a "befektetést". De amikor nem használod, mert nincs eléd időd rá, akkor csak ott áll, "szomorkodik", nincs értelme a létének. Hát eladtam. Jó helyre került, a klubon belül lett új gazdája.
Persze sajnálom, nyilván. De most ez volt a legjobb döntés, így nem csak pihen a garázsban kihasználatlanul, hanem valakinek örömet szerez, mert motorozik vele.
Biztosan lesz motorom majd újra, amikor eljön az ideje. Akit egyszer ez megmérgez, az nem szabadul.
