Valahogy mostanában jobban ki vagyok élezve a nyavalygásra, és baromira fel tudom magam húzni, ha valaki unos-untalan sír, panaszkodik, ahelyett, hogy örülne mindannak, amije van. Ráadásul ha annyira szar neki, nyugodtan neki lehet állni és jobbá tenni a dolgokat, a panaszkodás ugyanis nem vezet sehova.
A napokban végighallgathattam egy telefonbeszélgetést. A hívó névnapján köszöntette fel a hívott felet, de a "köszönöm Gizikém" után már kezdődött is az, amit a Magyarok olyan jól tudnak:
- Szenvedés az élet,
- Csak egészség legyen
- nem baj
- öregszünk
- mi sem leszünk már fiatalabbak
- úgysincs sok hátra...
És akkor még a másik felet nem is hallottam... pedig van egy csomó ilyen közhely, amik helyett az angolok inkább az időjárásról beszélgetnek, és nem kötik a másik orrára a bajukat. Pedig biztos van nekik is, de kinek mi köze hozzá.
Neked eszedbe jutnak még ilyen mondatok, amit előszeretettel használnak a honfitársaink egy alap társalgásban?
A napokban végighallgathattam egy telefonbeszélgetést. A hívó névnapján köszöntette fel a hívott felet, de a "köszönöm Gizikém" után már kezdődött is az, amit a Magyarok olyan jól tudnak:
- Szenvedés az élet,
- Csak egészség legyen
- nem baj
- öregszünk
- mi sem leszünk már fiatalabbak
- úgysincs sok hátra...
És akkor még a másik felet nem is hallottam... pedig van egy csomó ilyen közhely, amik helyett az angolok inkább az időjárásról beszélgetnek, és nem kötik a másik orrára a bajukat. Pedig biztos van nekik is, de kinek mi köze hozzá.
Neked eszedbe jutnak még ilyen mondatok, amit előszeretettel használnak a honfitársaink egy alap társalgásban?