Imádom a dobozokat. Például a szép kis régi bádogdobozkákat, de az sem baj, ha fából faragott, kicsit nagyobbacska, vagy netán fonott. Szeretem még a cipősdobozokat is. Igazán szép dobozuk a jó drága cipőknek vannak - már arra is gondoltam, hogy nem is a cipőmánia miatt veszem a cipőket, hanem a dobozmánia miatt - de egy sima rénós doboz is megteszi.
A baj csak az, hogy a dobozok túl nagy helyet foglalnak. Egy idő után pedig nem praktikus a cipőket a dobozukban tartani, mert ha nem látod a cipőt, elfelejted hordani. Persze van az a kategória cipőből is, amit jó ha egy évben egyszer felveszel - nekem van olyan is, amit ennyiszer sem - és azoknak jobb a dobozban.
A legtöbb doboz tehát üresen foglalja a helyet szerte a lakásban, és ugyanígy vagyok az üvegekkel is. Nem a visszaváltásra váró sörösüvegekre gondolok, hanem a különleges, szép, formás vagy színes (vagy minkettő), retro hangulatú üvegekre. Ezekből is összegyűlt már egy jó csomó.
A legszebbek szerintem a pálinkás üvegek között vannak. Szép nyúlánk az alakjuk, van köztük kék is, de odavagyok a csatos üvegekért meg a dombormintás befőttesekért is.
Az ilyen gyűjtögetési mánia egy idő után konfliktusokat okoz a családtagokkal. Én is rengeteget hallgattam, hogy miért nem dobom már ki őket, és persze a szívem szakad meg, ha egy cipősdoboz összegyűrődik a rakosgatásban vagy eltörik egy üveg.
Viszont végre pár éve rájöttem a megoldásra. Mindegyikbe teszek valamit, és ha kérdeznek felőlük, azt válaszolom, amit Micimackó is mondana: "Roppant praktikus és hasznos kis csupor ez, az ám!" A dobozokban tartom pl. az ékszereimet, az öveimet, zoknikat és más apróságokat, de akár a kisebb motoralkatrészek vagy szerszámok is elférnek bennük. Bár azoktól esetleg elkoszolódnának...Az üvegekbe pedig azt teszem, ami beléjük való. Na nem pálinkát! Most például a bodzaszezonban bodzaszörpöt, a befőttesekbe mondjuk kicsit később lekvárt... és ha már ilyen finomságok vannak bennük, a család is könnyebben megbékél, és már nem is tűnik olyan fölöslegesnek a gyűjtögetés.
Azért a befőzés végére is mindig marad még egy halom üveg, ami csak úgy kallódik a lakásban itt-ott. Azoktól nehéz szívvel búcsút veszek, hiszen tudom, hogy a következő szezonig lehet, hogy még sokkal szebb üvegeket gyűjtök majd.
Te is gyűjtesz valamit? Sikerül valamennyire a gyűjtőszenvedélyedet kordában tartani?
A baj csak az, hogy a dobozok túl nagy helyet foglalnak. Egy idő után pedig nem praktikus a cipőket a dobozukban tartani, mert ha nem látod a cipőt, elfelejted hordani. Persze van az a kategória cipőből is, amit jó ha egy évben egyszer felveszel - nekem van olyan is, amit ennyiszer sem - és azoknak jobb a dobozban.
A legtöbb doboz tehát üresen foglalja a helyet szerte a lakásban, és ugyanígy vagyok az üvegekkel is. Nem a visszaváltásra váró sörösüvegekre gondolok, hanem a különleges, szép, formás vagy színes (vagy minkettő), retro hangulatú üvegekre. Ezekből is összegyűlt már egy jó csomó.
A legszebbek szerintem a pálinkás üvegek között vannak. Szép nyúlánk az alakjuk, van köztük kék is, de odavagyok a csatos üvegekért meg a dombormintás befőttesekért is.
Az ilyen gyűjtögetési mánia egy idő után konfliktusokat okoz a családtagokkal. Én is rengeteget hallgattam, hogy miért nem dobom már ki őket, és persze a szívem szakad meg, ha egy cipősdoboz összegyűrődik a rakosgatásban vagy eltörik egy üveg.
Viszont végre pár éve rájöttem a megoldásra. Mindegyikbe teszek valamit, és ha kérdeznek felőlük, azt válaszolom, amit Micimackó is mondana: "Roppant praktikus és hasznos kis csupor ez, az ám!" A dobozokban tartom pl. az ékszereimet, az öveimet, zoknikat és más apróságokat, de akár a kisebb motoralkatrészek vagy szerszámok is elférnek bennük. Bár azoktól esetleg elkoszolódnának...Az üvegekbe pedig azt teszem, ami beléjük való. Na nem pálinkát! Most például a bodzaszezonban bodzaszörpöt, a befőttesekbe mondjuk kicsit később lekvárt... és ha már ilyen finomságok vannak bennük, a család is könnyebben megbékél, és már nem is tűnik olyan fölöslegesnek a gyűjtögetés.
Azért a befőzés végére is mindig marad még egy halom üveg, ami csak úgy kallódik a lakásban itt-ott. Azoktól nehéz szívvel búcsút veszek, hiszen tudom, hogy a következő szezonig lehet, hogy még sokkal szebb üvegeket gyűjtök majd.
Te is gyűjtesz valamit? Sikerül valamennyire a gyűjtőszenvedélyedet kordában tartani?
