Ma reggel megszületett barátaink kislánya. Már korábban kitaláltuk, hogy valamelyik napilapba feladunk egy hirdetést róla, hogy el tudják majd rakni az utókornak.
Délelőtt egy fél órát telefonálgattam, hogy mi ennek a módja, mert állítólag ilyen kérés nem szokott lenni a napilapokban. Nem értem, manapság nincs olyan, hogy gyászjelentés? Akkor születés jelentés meg esküvőjelentés is lehet... régebben volt. Kiderítették, hogy apróhirdetést vagy keretes hirdetést lehet feladni. Előbbi 127 Ft/szó, utóbbi 15 000 Ft (+Áfa)-ba kerül.
Végül arra jutottunk, hogy küldjek el minden adatot mailben, meg persze a szöveget, és akkor megoldják, de gyorsan, mert különben nem tud megjelenni a holnapi lapban, ami már majdnem készre van tördelve.
El is küldtem. Végül a keretest választottuk, ha már lúd, ne tűnjön el a millió apró között... megadtam a céges adatokat, hogy oda küldjék a számlát.
Visszahívtak, hogy ha számlát kérek, akkor viszont hivatalos, céges megrendelőt kell írnom, céges pecséttel meg aláírással, és csak akkor tudják megjelentetni, ha már átutaltam a pénzt előre. Mondtam, hogy jó, akkor hagyjuk, nem kell számla. Hiába négy óra alatt átmegy állítólag az utalás, addigra lekésem a holnapi lapot.
Jó, de akkor viszont olyan telefonszámot kell megadnom, ami lenyomozható, benne van a tudakozóban. Mondtam OK, nyomozza le a telefonszámom. De az nincs benne. Megadtam a lakástelefonszámomat, de az sem. Aztán az anyósomékét, de azt sem találták. Akkor azt javasolta az ügyintéző, hogy menjek be személyesen a Wesselényi utcába feladni a hirdetést, és akkor kényelmesen megjelenik majd a szombati lapban, azt úgyis többen olvassák.
EMEBER! Ez tényleg a XXI. század? A számítógépek korában nem lehet itthonról elintézni valamit? Tényleg utazzak át a városon, hogy jó sok pénzért ne is akkor jelenjen meg, amikor én akartam? Minek lenyomozni a telefonszámom, ha korábban már az összes cégadatot megadtam, céges mailről írtam, céges telefonról telefonáltam... és akkor sírnak, hogy gazdasági válság van...
Szóval végül kb. egy óra ügyintézés, emilezés és telefonálás után lemondtunk erről a jó kis tervről.
Ezért ez úton gratulálunk Anitának és Cimbinek hatalmas kislányukhoz, Lindához, aki ma reggel született meg 4340 grammal és 62 cm hosszúságban.
Végül arra jutottunk, hogy küldjek el minden adatot mailben, meg persze a szöveget, és akkor megoldják, de gyorsan, mert különben nem tud megjelenni a holnapi lapban, ami már majdnem készre van tördelve.
El is küldtem. Végül a keretest választottuk, ha már lúd, ne tűnjön el a millió apró között... megadtam a céges adatokat, hogy oda küldjék a számlát.
Visszahívtak, hogy ha számlát kérek, akkor viszont hivatalos, céges megrendelőt kell írnom, céges pecséttel meg aláírással, és csak akkor tudják megjelentetni, ha már átutaltam a pénzt előre. Mondtam, hogy jó, akkor hagyjuk, nem kell számla. Hiába négy óra alatt átmegy állítólag az utalás, addigra lekésem a holnapi lapot.
Jó, de akkor viszont olyan telefonszámot kell megadnom, ami lenyomozható, benne van a tudakozóban. Mondtam OK, nyomozza le a telefonszámom. De az nincs benne. Megadtam a lakástelefonszámomat, de az sem. Aztán az anyósomékét, de azt sem találták. Akkor azt javasolta az ügyintéző, hogy menjek be személyesen a Wesselényi utcába feladni a hirdetést, és akkor kényelmesen megjelenik majd a szombati lapban, azt úgyis többen olvassák.
EMEBER! Ez tényleg a XXI. század? A számítógépek korában nem lehet itthonról elintézni valamit? Tényleg utazzak át a városon, hogy jó sok pénzért ne is akkor jelenjen meg, amikor én akartam? Minek lenyomozni a telefonszámom, ha korábban már az összes cégadatot megadtam, céges mailről írtam, céges telefonról telefonáltam... és akkor sírnak, hogy gazdasági válság van...
Szóval végül kb. egy óra ügyintézés, emilezés és telefonálás után lemondtunk erről a jó kis tervről.
Ezért ez úton gratulálunk Anitának és Cimbinek hatalmas kislányukhoz, Lindához, aki ma reggel született meg 4340 grammal és 62 cm hosszúságban.
