Július 5 Csütörtök:
Grossglockner Hochalpenstrasse és Nockalm Pass
Na ezt a hibát senki ne kövesse el. A kettő útvonalat NEM lehet egybevenni. Azaz lehetséges mert nekünk is sikerült, de túl hosszú és ha igazán ki akarja élvezni az ember mindkettőt és sok fotót is akar csináni akkor a két útszakasz két nap!
Reggel korán indulás. A Grossglockner Pass nem volt túl messze a kempingtől. És gyönyörű volt az az út is ami oda vezetett. A belépőket már megvettük a kempingben és így kicsit kedvezményesen jutottunk hozzá. Az összes Pass közül ez a legdrágább. Azt hiszem olyan 22 euro körül van de mi 17-ért vettük.
Erre az útszakaszra érdemes korán indulni mert nincs akkora forgalom és nagyobb esélyed van fennt szép időt kifogni, mert délutánra bepárásodik a levegő. Nekünk nagy szerencsénk volt. Nem voltak túl sokan az úton és a képeink pedig úgy sikerültek, mintha photoshoppal el lennének távolítva a felhők . A Biker Treffpunkt-nál megállva morfondírozni kezdtem, hogy nem biztos hogy fel merek menni az Edelweiss Spitzére kezdőként. Az út nagyon meredek felfelé és macskaköves és nagyon keskeny. Buszokat fel sem engednek. De aztán úgy döntöttem, hogy ha nem teszem meg, akkor utólag nagyon megbánom. Így erőt vettem magamon. És mindenféle galiba nélkül feljutottam. Tiszta büszke voltam/vagyok. Nekem sokat jelentett, hogy saját lábon fennt voltam ott, ahova minden motoros vágyik az életében legalább egyszer. Fennt kaja, ivás és persze ajándék vásárlás. Az ajándék vásárlás nálam kimerül hűtőmágnes vásárlásban(gyüjtő vagyok).
Indulás tovább...hisz még hosszú út vár ránk. Egy pár építkezésbe is belebotlottunk....így sikerült picit elkeveredni...de hála a navinak, és a párom jó tájékozódó képességének megint visszataláltunk az útra ami tovább visz minket a Nockalm Strasséra. A kapunál megálltunk, hogy fizessünk....de nem volt ott senki. A mai napig nem tudom, hogy azért nem voltak ott mert már 17-18 óra után érkeztünk a kapuhoz, vagy valami más oka volt. (Így sajnos matricát sem kaptunk ott) .
Motorozási élmény szempontból talán ez az útszakasz volt a legjobb... Nulla forgalom, az aszfalt teljesen új, hosszú szakasz sok kanyarral és visszafordítóval. Sajnos nem tudtunk többször végigmenni rajta, mert jöttek a csúnya felhők plusz már későre járt és nem akartuk, hogy kizárjanak minket a kempingből.(Nem jó esőben a motoron aludni...bár még nem próbáltam.) A hegy tetején még rajtunk kiívül egy autó állt. A boltos autója..A bolt épp zárt de a kedvünkért kinyitott még picit és így sikerült ott is hűtőmágnesre szert tennem.
A visszaúton a kempingbe sikerült mégegyszer elkeverednünk szakadó esőben. A ruhánk viszont bizonyított mert egyáltalán nem ázott át. Később az idő megint szebbre fordult...bár már sötétedett...de egy olyan útszakaszra leltünk ami nem fizetős de felér egy látványút élményével. Jobbról közvetlenül a szikla, balról egy korlát és egy folyó. Mintha valaki belevájt volna egy utat a hegybe. Nekem nagyon tetszett. Az út kanyargós volt és szintén semmi forgalom nem volt. Egész úton kb 2 autóval találkoztunk és 1 motorral.
Sikeresen visszaértünk még kapuzárás előtt a kempingbe, szakadó esőben. Úgyhogy a grillkolbászt muszáj voltunk grillezés nélkül felfalni. Még szerencsére hogy ilyen vákumcsomagolt verziót vettünk amit végülis magába is lehet enni mert nem nyers.
Az éjszaka folyamán a sátrunk átázott(tehát bizonyított, hogy újat kell vennünk...vagy vinnünk kell magunkat extra takarófóliát)
A következő nap megint szép idő volt, de úgy döntöttünk, hogy indulunk haza, mert a családnak azt ígértük, hogy a hétvégére otthon leszünk.
A haza út lightos volt. Semmi extra nem történt.
Amit viszont megfogadtunk....
Jövőre ugyanitt, hosszabb időre ! (Hisz még annyi felé lehetett menni....a kemping igazán a központjában fekszik minden látványosságnak...plusz egy csomó programot nyújt)
És egy pár kép:
https://picasaweb.google.com/118395...&authkey=Gv1sRgCObc14e3ve2NQA&feat=directlink
Grossglockner Hochalpenstrasse és Nockalm Pass
Na ezt a hibát senki ne kövesse el. A kettő útvonalat NEM lehet egybevenni. Azaz lehetséges mert nekünk is sikerült, de túl hosszú és ha igazán ki akarja élvezni az ember mindkettőt és sok fotót is akar csináni akkor a két útszakasz két nap!
Reggel korán indulás. A Grossglockner Pass nem volt túl messze a kempingtől. És gyönyörű volt az az út is ami oda vezetett. A belépőket már megvettük a kempingben és így kicsit kedvezményesen jutottunk hozzá. Az összes Pass közül ez a legdrágább. Azt hiszem olyan 22 euro körül van de mi 17-ért vettük.
Erre az útszakaszra érdemes korán indulni mert nincs akkora forgalom és nagyobb esélyed van fennt szép időt kifogni, mert délutánra bepárásodik a levegő. Nekünk nagy szerencsénk volt. Nem voltak túl sokan az úton és a képeink pedig úgy sikerültek, mintha photoshoppal el lennének távolítva a felhők . A Biker Treffpunkt-nál megállva morfondírozni kezdtem, hogy nem biztos hogy fel merek menni az Edelweiss Spitzére kezdőként. Az út nagyon meredek felfelé és macskaköves és nagyon keskeny. Buszokat fel sem engednek. De aztán úgy döntöttem, hogy ha nem teszem meg, akkor utólag nagyon megbánom. Így erőt vettem magamon. És mindenféle galiba nélkül feljutottam. Tiszta büszke voltam/vagyok. Nekem sokat jelentett, hogy saját lábon fennt voltam ott, ahova minden motoros vágyik az életében legalább egyszer. Fennt kaja, ivás és persze ajándék vásárlás. Az ajándék vásárlás nálam kimerül hűtőmágnes vásárlásban(gyüjtő vagyok).
Indulás tovább...hisz még hosszú út vár ránk. Egy pár építkezésbe is belebotlottunk....így sikerült picit elkeveredni...de hála a navinak, és a párom jó tájékozódó képességének megint visszataláltunk az útra ami tovább visz minket a Nockalm Strasséra. A kapunál megálltunk, hogy fizessünk....de nem volt ott senki. A mai napig nem tudom, hogy azért nem voltak ott mert már 17-18 óra után érkeztünk a kapuhoz, vagy valami más oka volt. (Így sajnos matricát sem kaptunk ott) .
Motorozási élmény szempontból talán ez az útszakasz volt a legjobb... Nulla forgalom, az aszfalt teljesen új, hosszú szakasz sok kanyarral és visszafordítóval. Sajnos nem tudtunk többször végigmenni rajta, mert jöttek a csúnya felhők plusz már későre járt és nem akartuk, hogy kizárjanak minket a kempingből.(Nem jó esőben a motoron aludni...bár még nem próbáltam.) A hegy tetején még rajtunk kiívül egy autó állt. A boltos autója..A bolt épp zárt de a kedvünkért kinyitott még picit és így sikerült ott is hűtőmágnesre szert tennem.
A visszaúton a kempingbe sikerült mégegyszer elkeverednünk szakadó esőben. A ruhánk viszont bizonyított mert egyáltalán nem ázott át. Később az idő megint szebbre fordult...bár már sötétedett...de egy olyan útszakaszra leltünk ami nem fizetős de felér egy látványút élményével. Jobbról közvetlenül a szikla, balról egy korlát és egy folyó. Mintha valaki belevájt volna egy utat a hegybe. Nekem nagyon tetszett. Az út kanyargós volt és szintén semmi forgalom nem volt. Egész úton kb 2 autóval találkoztunk és 1 motorral.
Sikeresen visszaértünk még kapuzárás előtt a kempingbe, szakadó esőben. Úgyhogy a grillkolbászt muszáj voltunk grillezés nélkül felfalni. Még szerencsére hogy ilyen vákumcsomagolt verziót vettünk amit végülis magába is lehet enni mert nem nyers.
Az éjszaka folyamán a sátrunk átázott(tehát bizonyított, hogy újat kell vennünk...vagy vinnünk kell magunkat extra takarófóliát)
A következő nap megint szép idő volt, de úgy döntöttünk, hogy indulunk haza, mert a családnak azt ígértük, hogy a hétvégére otthon leszünk.
A haza út lightos volt. Semmi extra nem történt.
Amit viszont megfogadtunk....
Jövőre ugyanitt, hosszabb időre ! (Hisz még annyi felé lehetett menni....a kemping igazán a központjában fekszik minden látványosságnak...plusz egy csomó programot nyújt)
És egy pár kép:
https://picasaweb.google.com/118395...&authkey=Gv1sRgCObc14e3ve2NQA&feat=directlink
