Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Hogyan legyünk gazdagok?

Azt hiszem az emberek nagyon nagy részét piszkálja ez a gondolat, hogy mások mégis hogy csinálják, hogyan van sok pénzük?
Nos, én úgy szoktam fogalmazni: vannak a vállalkozói szemléletű emberek, ők azok akik mernek kockáztani, és az alkalmazotti szemléletű emberek, akik viszont félősebbek, és inkább a tuti de kevesebbre tesznek. (Meg van még egy alfaj, a szuperlusta/űbermotiválatlan, de azt most hagyjuk.)

Nekem eleve van egy Nagyimtól kapott pénzügyi szemléletem ami szigorúan kerüli a pénzintézeteket (ő végigélte a pengő utcán söprését, az államkölcsönös és az első otp hiteles őrületeket, valamint őszinte elképedéssel szemlélte a hitelkártya intézményét, mint az emberi mohóság legtökéletesebb vámeszközét). Óriási felesleges hülyeségnek tartottam az első pasim gondolatát, aki egy kazettás music centerbe lett volna képes ölni a félévi keresetét, merthogy hitelre megvan ma, és milyen jó hogy később kell kifizetni csak. Megkérdeztem tőle, hogy és miért nem jobb később, fél év múlva, megvenni, amikorra összejött rá a lóvé? Addigra már nem is lesz olyan drága, meg nem lesz kamat és kezelési költség se, és megmarad az anyagi függetlenséged, nem kell havonta valahová tejelni... Nem értettük meg egymást, végül amikor láttam, hogy megmérgesedik, inkább kerestem valami más témát. Neki fontosabb volt a music center fél évvel előbb, mint az anyagi függetlensége.

Azóta is tartom ezt a szokásomat: csak az legyen megvéve amire fussa, és inkább később, minthogy egy bank rabszolgájává váljak ki tudja meddig, ki tudja milyen feltételekkel, meddig srófolható plusz költséggekkel (lásd svájcifrankos árfolyammozgás). Így megmaradt az a fajta szabadságom, hogy ha elfáradtam, nincs az égető kényszer a hátamban, meg tudok állni a mókuskerékben amikor nekem jólesik, és még mindig az enyém minden, nem pedig majd akkor mondhatom magaménak, amikor már a ki tudja hányszorosát fizettem végül ki. Óriási fájdalommal látom főiskolás barátnémék küszködését a frankos hitelükkel, hogy lassan 8 éve fizetik, és a kezdeti összeg csak megnőtt, amit vissza kell perkálniuk - nem fogyott! -, és gyakorlatilag ha pár hónapig hibáznak, a banknak vették a kecót, és így lesz ez még kb 20-22 évig. 30 év önként vállalt rabszolgaság, és ha hibáztál, ingyen szétmelóztad az életed... Brrr...

Szóval nemrégiben Missmotoval megtartottuk a szokásos havi/kéthavi hogyansmintenkocsmázásunkat, és szóba került hogy mi bizony kilógunk a sorból. Missmotót nagyon bírom mert életképes, és egy kicsit hozzám hasonszőrű, neki is voltak gixerek az előéletében, (bár másfajták mint az enyémek), meg van egy szerencsés természete neki is, és a végén ugyanoda jutott mint én: az elégedett és kiegyensúlyozott élethez kevés az alkalmazotti létforma, el kell kezdeni olyasmivel foglalkozni ami örömet és bevételt is okoz egyszerre: tehát vállalkozni kell, és nem másnak keresni a lóvét, hanem magunknak. Missmoto még nyomja szimultánt (mert persze nem lehet rögtön formát váltani ha nincs rocsildapuka), az alkalmazotti fizetéséből lökdösi egyre előrébb a maga dolgát, de már látszik, hogy abba az irányba halad ő is, ami előrevetíti a privát melós életformát: saját cég, saját élet. Mondta van egy tökjó könyv erről a témáról, gyakorlatilag látja benne a saját és az én történetemet is: olvassam el.

Hát olvassátok el ti is! Szerintem marja jó, a lényeg benne van: avagy hogyan szerezzünk pénzügyi intelligenciát.
No persze mindez azért nem minden, mert azért a szorgalom is kell, az a genyó sültgalamb már csak ilyen. :)

http://5mp.eu/fajlok/onlinemlm/e_book__kiyosaki___gazdag_papa,_szegeny_papa_www.5mp.eu_.pdf

Hozzászólások

T
Tisztelettel jelentkeznék a klubotokba :) Minden tagi feltételnek megfelelek! Igaz, h mostanában még az ág is engem húz, de még tolom a szekeret, és nincs kölcsönöm sem, meg eztán sem lesz. Nekem is megvan az a politikám, h ami kell az kell, ha többe kerül, hát akkor majd 3 hónap múlva.
Amikor megszólnak, h a házam úgy készül, mint a lucaszék, akkor én is kimondom a varázsszavakat: de nincs rajta kölcsön, és az utolsó négyzetcentije is az én tulajdonom! Erre persze egy (irigy, de mégis elismerő) vállrándítás és sóhaj a válasz :)
 
T
Bagoly mondja verébnek :muhaha:

De köszönöm szépen :köszi:
Az építkezés során én intéztem mindent, és az egyik fatelepen a fickó második alkalommal már a kollégáinak dicsekedett velem, h "nézzétek meg jól ezt a lányt, ebben 10 férfi veszett el!" Azok persze némi pesszimitással méregették mind a 158 centimet :D
Vagy a legutolsó projektnél (szigetelés és pucolás) olyan szinten mélyedtem bele a témába, h az üzletben kiugrott a pasi szeme a mondókámtól, h mennyire képben voltam a különböző anyagok terén. Sőt, megüzente Anyukámnak, h micsoda egy talpraesett lánya van :)

Nos, akkor fel vagyok véve? :love:
 
pont ma reggel mondtam - miután egy ismerős épp 20 000 ft kölcsönért hívta az uramat - hogy nem értem azokat az embereket, aki eleve úgy rendezik be az életüket, hogy mindig mások pénzére alapoznak. erre az uram azt mondta, hogy de hát 120 000 ft ból élnek. ok, én sem tudnék annyiból megélni, de akkor nem kell épitkezni meg hitelt felvenni... szerintem.
én csak azért nem jelentkezem a klubba, mert úgysem szeretnék tagja lenni egy olyan klubnak, amelyik elfogadna tagnak. :
 
T
Én sem értem az ilyent. Jó, oké, legyen ambiciózus az ember, meg akarjon a jobbra törekedni, de értelmes keretek között. Az sztem semmiképp sem előrehaladás, ha ezt kölcsönből teszi. Az okait már úgyis leírtátok, nem mondom el még egyszer. A páromnak is vannak olyan munkatársai, akiknek (majdnem) mindenük megvan, de mellette legalább ötféle kölcsönük, mert mindent abból vesznek, aztán máról-holnapra élnek, mert a rezsit alig bírják fizetni, főleg télen. Pedig panelben laknak. De persze a legújabb okostelefon lapul a zsebükben, amin max. csak telefonálnak meg sms-t írnak, mert a funkciók 99,9 %-ára úgysincs szükségük.
Engem a szüleim és a sors úgy neveltek, h ne legyek nagyravágyó, máséra ne fájjon a fogam, ne legyek pazarló, és addig nyújtózkodjam csak, amíg a takaróm ér. Néha az is előfordul, h vmire hirtelen szükségünk támad, megbeszéljük a párommal, h mittudomén két hónap múlva meg is tudjuk venni. Aztán mire összejön rá a pénz, arra belátjuk, h eddig is megvoltunk nélküle, akkor biztos, h kell nekünk ez a sz@r?
 
T
nana;bt24734 írta:
én csak azért nem jelentkezem a klubba, mert úgysem szeretnék tagja lenni egy olyan klubnak, amelyik elfogadna tagnak. :

Pedig látod, mi is befogadtunk :D

Fetrengve_rohog.gif
 
igen, ez tényleg sokszor így van, hogy mire összejön a pénz már nem is kell. és hogy szidnám magam, ha azzonnal megvettem volna,mondjuk hitelből.
most a diákhitelen vagyok nagyon kiakadva, hogy már huszonévesen úgy kezdik az emberek az életüket, hogy tartoznak. ráadásul olyasmiket tanulnak, aminek semmi értelme, hasznát nem veszik az életben, csak elmondhatják majd, hogy van diplomájuk. de ha munkanélküliség van, pont leszarja majd mindenki. és majd emiatt nem megy el dolgozni, mert nehogymár a diplomájával ilyen ledegradáló munkát végezen!
 
Na most sikerült letölteni. de jó. nekünk megvan, csak épp nem találom, de igértem valakinek. gondolom amúgy is kölcsön van adva.
 
T
Aztán kamatostul kérd ám vissza :D Legalább két borítója legyen, meg 5 lappal több :D
 
ja-ja, én már (majdnem) mindent tudok úgyis. most meg már itt avn a tabon... bárkinek kölcsön tudom adni ezután. :)ez is egy jó példa arra, hogy sosem attól kapod vissza a dolgokat, akinek adtál...
 
:) Jó kis téma. Olvasgatok a hétvégén úgy látom....No igen az ember ne azért szégyenkezzen, mennyije nincs.Hanem arra legyen büszke,ami a magáé saját erőből;) NaNa ahogy mondod a Diákhitel a rabszolgaság lánca.Mondtam is a két gyerekemnek inkább legyen szerelő vagy fodrász vagy akármilyen becsületes munka által élete.DE HITELT Nem engedem!!!!És a nagyobb baj, ez a sok fesztivál,buli kábulat nem is engedi gondolkodni mire felébred egy multi minimum 10-12 órában zsákmányolja ki őket.
 
Z
Ez oly' Minás,szóval jó blog.....Egyet is értek,bár szerintem vannak helyzetek,ahol szükséges a hitel.Széchenyi Istvánnak van egy tök jó mondása a hitelekről,nem tudom idézni,de ha megtalálom belinkelem.....(dióhéjban a szükségességéről beszél)
 
A hitel egyetlen esetben lehet szükséges, ha befektetésre használod, tehát a kamattörlesztésen kívül hasznot is hajt. Egy autó, lakás vagy plazmatévé nem ilyen...
 
Úgy ahogy Nana mondja. Meg szerintem az se mindegy, hogy milyenek a hitel feltételei.
A tévévásárlás külön ráfizetés/rábaszás ha végiggondolom, hogy a tévét bámulva mennyire le fog állni az agyam, és mennyire nem fogok még gondolkozni sem a következő pénzügyi lépésen.. :D
 
A multi kizsákmányol, de jó esetben meg is fizeti. A Drága is lehúzza a napi 10-12 óráját, mikor hogy, meg a szülei is. Pedig ők otthon dolgoznak, mert könyvelők. És nekik nem 5 napos a hét és nincs 20-25 nap szabijuk. Mindig tudják mi fér bele. Ha éppen jól alakul a hónap, akkor el tudnak menni pár napra pihenni vagy a kertet turkálni munka után/hétvégén. Ha meg nem, akkor jön a 10-12 óra meló, heti hétszer. Anyám, aki meg közszolga a Földhivatalba és kiesik a toll a kezéből 4-kor irigyli őket, hogy bezzeg a vállalkozók. Igen, valóban otthon dolgoznak és van némi "szabadságuk" ami a szükséges ügyek intézését, vagy sürgős dologban elrohanást jelenti. Nem kell kuncsorogni a főnöknek. De minden ilyen "szabad" percért kétszer meg kell dolgozni máskor. És amikor azt mondom, hogy utánuk lehet csinálni, lehettél volna te is könyvelő, akkor jön a válasz, hogy persze, hát hogyne, neki nem volt rá lehetősége. Dehogynem, bárkinek van. Ők se egyik napról a másikra kezdték le, ők is a munkahely mellett jártak iskolába, tanultak, vizsgáztak, majd dolgoztak. Aztán a munkahelyet leépítették és maradt a vállalkozás. Apám, aki kábeltévés, a nagy multinál tudja milyen a másik oldal. Amikor a volt kollégának, aki vállalkozni kezdett ellopták a 1,5-2 millás műszerét. Egy cégnél, ahol alkalmazott vagy és adott esetben be van az eszköz biztosítva pont nem érdekel. Vagy az autó, ha összetörik, beléd mennek. De ahol a magad ura vagy és nem tudsz dolgozni napokig, hetekig, hónapokig, az azért nem mindegy. Én még fiatal vagyok, így hagyom magam kizsákmányolni a multiknál, mert ott legalább tudom, hogy kapok fizetést a hónap végén. Egy kisvállalkozásnál a mai világban ez korántsem biztos. De hogy nem annyit fizetnek, az meg fix. A végtelenségig nem lehet ezt csinálni, az is tuti. De látom anyám, akinek ugyan biztosabb a melója, de a fizetés kevesebb mint nagyanyám nyugdíja, ami szintén nem sok, és látom apám, aki már egyre kevésbé bírja fizikailag a csicskáztatást, mert ott az megy és hogy a fiatalok már 1-2 utasítás után azt mondják, hogy nem. Ő nem teheti meg, mert kirúgják. És ha kirúgják senki se fogja alkalmazni, közel a nyugdíjhoz. Vagy hát a remélt nyugdíjhoz. Szar ez az egész... legalábbis nálunk. Baromira nincsen megbecsülve az ember, legyen alkalmazott vagy a maga ura...
 
Babulu,most olyat fogok mondani...amiért nem fogsz szeretni. Mindenki annyira van megbecsülve, amennyire magát megbecsüli. Sajnos azt látom elég sokszor, hogy vannak tök lelkes és tök jó ötletek, de a kitartással kombinált fejlődés nem párosul hozzá. Márpedig ha valaki vállalkozni kezd, és a saját lábára áll, folyamatosan ébernek kell lennie és fejlődni törekedni kell. Az Élet nevű társasjátékban egy helyben
topogni nem lehet, mert csak egyetlen egy dolog állandó: a változás.
 
És szerintem érdemes vállalni azt a kockázatot, hogy nincs meg a havi fix...
Nem tudom, hogy nálam ez hogy jött, de kb. gimi után, úgy 92-ben váltottam ki a vállalkozói engedélyt. Pedig a szüleim nem voltak vállalkozók. Mondjuk akkoriban asszem aerobic edző voltam, és nem volt nehéz összerakni, hogy jobban járok, ha a művelődési ház nekem ad számlát a terembérletről, mintha fizetést adnának, és levonnának egy csomó pénzt.
Aztán az újságírás detto: szívesen megjelentetik a cikkeidet, de ha nem vagy vállalkozó és nem adsz számlát, akkor amennyi honor végül hozzád kerül, azzal pont a hátsódat törölheted ki.

Igaz, hogy manapság a vállalkozókat is ott szivatják, ahol tudják, de Gazdag papa, Szegény Papa könyvben is tök jól le van írva, ami azéret nagy vonalakban ma is működik, hogy amíg az alkalmazottak úgy kapják meg a fizetésüket, hogy az összes adó le van belőle vonva, aztán a maradékbólpróbálj megélni, addig a vállalkozó először megvesz mindent, ami kell (jó esetben le tudja vonni az adóalapból, ami manapság már azért egyre kevesebb dologra igaz), és a fennmaradó összeg után adózik. Azért az nem mindegy.
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
Yamina
Olvasás
718
Hozzászólások
76
Utolsó frissítés

Motoros blogok további bejegyzései

Yamina további bejegyzései

  • Kukimágnes
    Tegnap elmentem a robesszal 160 km-re a kaptárgyárba lépkeret lécekért...
  • Változó korszakok
    Nehéz döntésre jutottam. Megvettem a Lóóóra a gumikat, aztán mondták...
  • Tagama
    Elment tavasszal. Nem tudtam elmenni a temetésére. Most sikerült...
  • A legnagyobb harcos elment...
    Azt hittem acélból van és sosem hal meg. A profilképén jó ideig egy kis...
  • Kegyelmi állapot
    Mostanában nem írtam blogot. Mert minek... Elfoglalat a kert, az...

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére