Amikor jó régen elkezdtem "vállalkozni" (97-es a Bt-m, és előtte már egyéni vállalkozó is voltam, mint aerobic edző), mondván, hogy nem akarok főnököt, még nem tudtam, hogy a legdurvább rabszolgahajcsár egy "vállalkozónak" saját maga. Mikor már a 24 óra sem volt elég arra, hogy elvégezzem az aznapra kitűzött feladatokat, felmerült, hogy milyen jó lenne klónoztatni magam.
Ha lenne belőlem még egy, akkor nem lenne kérdés, hogy a saját munkatársam is ugyanazzal a tudással, tapasztalatokkal, motivációval és munkabírással van ellátva, mint én magam, emiatt meg sem kellene mondanom neki, hogy mi a feladat és miért, mert gondolatokból is megértenénk egymást. Sajnos azonban a klónozás nincs még tökéletesen megoldva... és most nem is ezekről a klónokról akartam írni.
Amikor az ember elkezd vállalkozni, első körben jönnek azok, akik le akarják beszélni róla: az veszélyes, mi lesz, ha nem lesz meg a havi fix bevételed és nem tudod eltartani magad. Aztán magát az ötletet kezdik ócsárolni: ez hülyeség, ebből nem lehet megélni, ki lenne kíváncsi erre a termékre/szolgáltatásra.
Aztán a sok tanulás, a kemény munka, a sok éves tapasztalat, a végtelen türelem, az ötletbe vetett hit és rengeteg pénz lassan (nagyon lassan, hosszú évek alatt) kezdi meghozni a gyümölcsét. És akkor előkerülnek a klónok.
Valójában a klón nem is jó szó erre, hiszen ahogy korábban írtam, egy klón tökéletesen ugyanazt a színvonalat hozza tanulásban, munkabírásban, türelemben, motivációban, hitben, mint az eredeti. Szóval beszéljünk csak nyugodtan "gyenge másolóról" ebben az esetben.
A "gyenge másoló" már csak az eredményt látja, a befektetett időt, pénzt és energiát, és az eredményhezt vezető utat nem. Felületes szemlélőként hibásan arra a következtetésre jut, hogy ezt az eredményt nagyon könnyen elérheti bárki - akár ő is - azután kényelmesen hátra dőlve élvezheti a sikert és az azzal járó rengeteg pénzt.
A "gyenge másoló" hibás gondolkodására utal az is, hogy legtöbb esetben ha ötletéről kérdezik, elfelejti megemlíteni annak forrását, sőt konkrét rákérdezés esetén az "eredetit" minden lehetséges formában pocskondiázza.
A "gyenge másoló" azonban "sajnos" nem rendelkezik a szükséges múlttal, ismeretekkel és kapcsolatokkal, amik ahhoz szükségesek, hogy ugyanolyan jól csináljon bármit, mint az, akit lemásolt. Hamar kiderül, hogy nincs meg a kitartása, a türelme, a munkabírása és azt sem gondolta, hogy a pénz is csak akkor jön minden vállalkozásból, ha hajlandóak vagyunk a befektetésre is... a befektetés pedig nem feltétlenül pénzt jelent, hanem a fentebb leírtakat.
Tehát a "gyenge másoló" végterméke maximum valamiféle kínaipicos, kicci, occó "gyenge másolat" lehet, amiről kisvártatva még saját maga is belátja, hogy ezt nem így gondolta... és akkor a körülményeket hibáztatva valami másik ötletgazda ötlete után néz, mert az nem lehet, hogy a vállalkozók tényleg ennyit dolgozzanak...
Ha lenne belőlem még egy, akkor nem lenne kérdés, hogy a saját munkatársam is ugyanazzal a tudással, tapasztalatokkal, motivációval és munkabírással van ellátva, mint én magam, emiatt meg sem kellene mondanom neki, hogy mi a feladat és miért, mert gondolatokból is megértenénk egymást. Sajnos azonban a klónozás nincs még tökéletesen megoldva... és most nem is ezekről a klónokról akartam írni.
Amikor az ember elkezd vállalkozni, első körben jönnek azok, akik le akarják beszélni róla: az veszélyes, mi lesz, ha nem lesz meg a havi fix bevételed és nem tudod eltartani magad. Aztán magát az ötletet kezdik ócsárolni: ez hülyeség, ebből nem lehet megélni, ki lenne kíváncsi erre a termékre/szolgáltatásra.
Aztán a sok tanulás, a kemény munka, a sok éves tapasztalat, a végtelen türelem, az ötletbe vetett hit és rengeteg pénz lassan (nagyon lassan, hosszú évek alatt) kezdi meghozni a gyümölcsét. És akkor előkerülnek a klónok.
Valójában a klón nem is jó szó erre, hiszen ahogy korábban írtam, egy klón tökéletesen ugyanazt a színvonalat hozza tanulásban, munkabírásban, türelemben, motivációban, hitben, mint az eredeti. Szóval beszéljünk csak nyugodtan "gyenge másolóról" ebben az esetben.
A "gyenge másoló" már csak az eredményt látja, a befektetett időt, pénzt és energiát, és az eredményhezt vezető utat nem. Felületes szemlélőként hibásan arra a következtetésre jut, hogy ezt az eredményt nagyon könnyen elérheti bárki - akár ő is - azután kényelmesen hátra dőlve élvezheti a sikert és az azzal járó rengeteg pénzt.
A "gyenge másoló" hibás gondolkodására utal az is, hogy legtöbb esetben ha ötletéről kérdezik, elfelejti megemlíteni annak forrását, sőt konkrét rákérdezés esetén az "eredetit" minden lehetséges formában pocskondiázza.
A "gyenge másoló" azonban "sajnos" nem rendelkezik a szükséges múlttal, ismeretekkel és kapcsolatokkal, amik ahhoz szükségesek, hogy ugyanolyan jól csináljon bármit, mint az, akit lemásolt. Hamar kiderül, hogy nincs meg a kitartása, a türelme, a munkabírása és azt sem gondolta, hogy a pénz is csak akkor jön minden vállalkozásból, ha hajlandóak vagyunk a befektetésre is... a befektetés pedig nem feltétlenül pénzt jelent, hanem a fentebb leírtakat.
Tehát a "gyenge másoló" végterméke maximum valamiféle kínaipicos, kicci, occó "gyenge másolat" lehet, amiről kisvártatva még saját maga is belátja, hogy ezt nem így gondolta... és akkor a körülményeket hibáztatva valami másik ötletgazda ötlete után néz, mert az nem lehet, hogy a vállalkozók tényleg ennyit dolgozzanak...
