Nos, kiderült a csillagjegyem alapján (az öreg bölcsek írták), hogy alapvetően egy jóindulatú ember vagyok, és szívesen segítek olyanoknak akikben látok fantáziát, hogy érdemes nekik segíteni. Sokat jótékonykodom (fene a facebook adatlapomba), és vidám természetem van, jól veszem az élet elém gördített akadályait, és legtöbbször tanulok belőlük. Előző életemben elkövetett bűneim miatt várakozik a gyermekvállalás, de lesz egy lányom, és egy fiam néhány év múlva néhány év különbséggel. Közbevágnék, hogy megkérdezzem melyik lesz előbb, erre megértően próbál letorkollni, és mondja a férjem az az ember lesz, aki most velem van. Mondom nem ezt akarom kérdezni, hanem hogy melyik lesz előbb: a fiú -e vagy a lány, erre meglepődik, és némi hezitálással (se a pálmalevélbe, se a fordításba nem nézett bele) közli hogy a lány. Megint emlegeti a karmámat meg a jótéteményeket, hogy ha kiderül mennyire rossz voltam előző életemben, biztosan sok jóvátételt kell ebben az életembe tenni... okés, nem szólok bele, mondjad tovább. A végén lehet kérdezni még? Tudálékos válasz: addigra úgyse lesz kérdés... Ok, megadom magam figyelmesen. A munkámban előremenetelre számíthatok, és lesz fizetésemelésem is. Aztán a gyerekek születése után lesz egy pár nehéz időszak a férjemmel (hol nincs ilyen?), de minden a helyére kerül, aztán az egyik szülőm beteg lesz, és 55 éves korom körül eltávozik az egyik, majd néhány év múlva a másik. Ez felkelti az érdeklődésemet: az egyiket nem ismerem, a másikkal meg nem tartom a kapcsolatot, máris lesz kérdés a végére. Hagyom hogy végigmondja, a gyerekeim frankó kis emberek lesznek, művészeti témákkal fognak foglalkozni és sikeresek lesznek, az egyik külföldön is fog tanulni, de aztán hazajön. Aztán megöregszem tisztességben, a gyerekeim jó támaszaim lesznek, és előbb halok meg mint a párom, érződik a hangjában, hogy ez jó lesz nekem, mert nem szomorkodom majd egyedül öregen... A karmám meg az, hogy régen Indiában éltem, fickó voltam, és gyárosként hajtottam a népet, keveset fizettem nekik és nagyon szigorú kemény főnök voltam. Jöhetnek a kérdések, elégedetten várja. Rögtön neki is szegezem: az egyik szülőt nem ismerem, a másikkal meg nem tartom a kapcsolatot, fog ez valaha rendeződni? Megint beleolvasás nélkül válaszol elgondolkova: majd házasság után rendeződik, akkorra megnyugszanak a kedélyek, és elfogadják a döntésem, hogy már felnőtt vagyok... Következő kérdésem: új vállalkozásba fognék, mikor érdemes belekezdeni és milyen kimenetele lesz: márciustól, ápriistól lesz jó időszakom, de figyeljek oda az embereimre és jó főnök legyek, mert a karmám itt komolyan figyelmeztet... sikeres lesz, de figyeljek mindenképpen az embereimre. Megköszönöm neki a felolvasást, indiaiasan, namasté, mosoly és bólintás összetett kézzel. Felderül az arca: mondja akkor most kiírják cd-re a beszélgetést, és a karmám álltal diktált mostani életben illő jótéteményeimet felírják egy lapra, hogy jobb sorsom legyen, azt meg kell várjam... minden jót kíván, én is neki. Leséltálok az alsó szintre... a tanárlány is végzett, neki zavaros a tekintete, és látszik, hogy nem lett meggyőzve. Azt mondja annyi kérdése lett volna még, de állandóan a karmájával és a büntetéseivel jöttek neki is... 
Várjuk a cd-re írást, közben ezoterikus anyóca megint elkap minket: hogy tetszett, mennyire volt felemelő, hogy érezzük magunkat. Udvariasan válaszolok: egy megerősítés, hogy jó úton járok. Írjak az emlékkönyvükbe, írtam egy sort: a múlt és jövő találkozása a jelen techhnológiájával. Tanárlány bosszankodik, neki ezer kérdése maradt, és annyira általános volt az egész, és semmi konkrét... igen, szerintem is. Nem zavar engem? Hát, hogy mennyire hiteles az egész, arról nem fogunk vitát nyitni (rámosolygok széles szájjal, hogy értse), és tudod, ők csak elmondanak egy lehetőséget az életed folyásából, nem biztos hogy így fog történni... mert te megváltoztathatod. Felderül az arca: igen, néhány nehézséget mondtak neki, és ez milyen jó, hogy előre számíthat rá... Kérdem tőle, sokat kérdeztél? Aha, nagyon sokat, és nem örült neki a felolvasóm...Közben elkészül a jótéteményes karmás listánk: nekem igen keveset kell tennem, a leányzónak súlyos sok jótennivalója lett. Természetesen a templomban is le lehet róni a jótéteményeket, de a listán elég széles spektrumú a felsorolás: teljes ruházatba felöltöztetni szegényeket, ételt osztani, pénzadomány isteneknek és templomoknak meg szegényeknek...
Hogy igaz-e a pálmalevél...?
Nekem inkább intézményesített indiai jóslás európaiaknak....
bár, a fene tudja, hogy a karmámba beleszámít-e a hitetlenség.... ;-)
Várjuk a cd-re írást, közben ezoterikus anyóca megint elkap minket: hogy tetszett, mennyire volt felemelő, hogy érezzük magunkat. Udvariasan válaszolok: egy megerősítés, hogy jó úton járok. Írjak az emlékkönyvükbe, írtam egy sort: a múlt és jövő találkozása a jelen techhnológiájával. Tanárlány bosszankodik, neki ezer kérdése maradt, és annyira általános volt az egész, és semmi konkrét... igen, szerintem is. Nem zavar engem? Hát, hogy mennyire hiteles az egész, arról nem fogunk vitát nyitni (rámosolygok széles szájjal, hogy értse), és tudod, ők csak elmondanak egy lehetőséget az életed folyásából, nem biztos hogy így fog történni... mert te megváltoztathatod. Felderül az arca: igen, néhány nehézséget mondtak neki, és ez milyen jó, hogy előre számíthat rá... Kérdem tőle, sokat kérdeztél? Aha, nagyon sokat, és nem örült neki a felolvasóm...Közben elkészül a jótéteményes karmás listánk: nekem igen keveset kell tennem, a leányzónak súlyos sok jótennivalója lett. Természetesen a templomban is le lehet róni a jótéteményeket, de a listán elég széles spektrumú a felsorolás: teljes ruházatba felöltöztetni szegényeket, ételt osztani, pénzadomány isteneknek és templomoknak meg szegényeknek...Hogy igaz-e a pálmalevél...?
Nekem inkább intézményesített indiai jóslás európaiaknak....
bár, a fene tudja, hogy a karmámba beleszámít-e a hitetlenség.... ;-)
