Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Demagóg szöveg

A mai felgyorsult világban egyre többet hallani, hogy dobd el a régi "rossz", megunt dolgaidat és vegyél helyette, egy újat, jobbat. Mert az új mindig csúcsszuper, és nincs vele gond.

Nos! Társadalmunk annyira fogyasztóivá vált, hogy ezt érvényesti az élet minden területére: Nem jó a munkahelyed? Cseréld le! Nem jó a párkapcsolatod? Keress új párt! Nem tetszik a lakásod? Vegyél másikat! Rossz a nemi életed? Búj mással ágyba!...stb.
Én még egy reklámot nem hallottam, ami így szólna: "Javítsd meg...", "Hozd helyre...", "Próbáld más szemszögből szemlélni a dolgokat...". Helyette a legújabb szlogenek, ami az önzés és az ego kiterjesztése a világra: "Neked ez jár!", "Törődj magaddal!", "Mert megérdemled!"..stb.

Egyik ismerősöm mesélte (nem mai darab), hogy régen a haverokkal egy Trabanttal túráztak, és bármi baja volt a kaszninak meg tudták javítani. Mindig tudták, hogy hova kell nyúlni. A mai "masináknál" még a motorháztetőt sem meri kinyitni, mert ha vmit belepiszkál, akkor ki tudja milyen kütyüt tesz tönkre, és különben is ezeket nem arra gyártották, hogy otthon az ember (szakszerviz nélkül) helyrebillentse a lelkivilágát...

A kapcsolatok is ilyenek: Nem vagy elégedett a barátokkal? "Miért nem keresel más társaságot?" Véletlenül se próbálja meg az ember helyrehozni azt, ami helyrehozható. A párkapcsolat ugyanez. "Találsz jobbat!" Érdekes, hogy a régi öregek nem így álltak a dolgokhoz, akik 50 éve vannak mondjuk már együtt, és szelíden mosolyognak egymásra, amikor az ember megkérdezi, hogy mi a titkuk. Nem is tudom... Talán az, hogy kitartsanak jóban-rosszban, ahogy anno megfogadták. Ma már a fogadalmak sem érnek sokat. "Csak egy darab papír! Nincs is rá szükség!" Pedig sokkal mélyebb jelentése van, mint az, hogy egy lány egy napra királylányosdit játszon, a fiú meg a pokolba kívánja az egészet a költségek és a herce-hurca miatt. Minek ez a felhajtás? Hiszen 2 év múlva úgyis elválnak! címszóval gúnyosan összesúgnak az ismerősök. Tudományosan meg is magyarázzák: "Azt mutatja a statisztika, hogy..." vagy a kevésbé tudományos: "Nem illenek egymáshoz, annyira mások..." Teljesen érthetetlen módon, valami megmagyarázhatatlan véletlen folytán kezdték el az életüket egymás mellett. Persze a keserűség is szól belőlük: "Nekem nem jött össze, nekik sem jöhet össze." Itt is az ego... Én már sokat láttam, hallottam, tapasztaltam, így ha nekem nem sikerül, akkor másnak sem sikerülhet. Valóban így működne a világ? Szerintem nem.

Épp a napokban láttam egy műsort, ahol arról volt szó, hogy az evolúcióban az emlősök őse azért lett sikeres, mert csoportokba, családokba tömörültek nehéz időkben, és segítették egymást. Ez vezetett ahhoz, hogy nem haltak ki más állatfajokkal ellentétben és az ember kifejlődhetett.
Most képzeljük el "mai emberi nézőpont" szerint azt a világot:X ős egész nap lefoglalja magát vmi kütyüvel. Nem hall, nem lát, nem kommunikál, csak a kütyün keresztül társaival. Tartózkodik mindennemű személyes érintkezéstől. Y ősnek mániájává vált az, hogy mindent megszerezzen, - mert ezt diktálja a kor trendje - mások elől. A legújabb, legjobb, legtrendibb... kacatokat, hogy a hozzá hasonló értékrendűek szemében menő legyen. Z ősünk próbálja eltartani a másik kettőt, akiknek hiába magyarázza, hogy ő már nem bírja tovább, és neki is "élni kell". Belőle is előtör az ego és közli: "Nem vagyok hülye, hogy igás állatként gürcöljek! Majd meglátjátok mire mentek nélkülem!" és otthagyja őket... A másik kettő jól megsértődik, és mind a ketten a másikat próbálja meggyőzni, hogy hagyjon fel jelenlegi életmódjával és szolgálja ki őt. Ők is alaposan összebalhéznak és hárman három irányba mennek szerencsét próbálni. Azt hiszem szerencsések vagyunk, hogy ez nem így történt, mert akkor ma nem lennénk itt.

Az elmúlt napokban sokszor jut eszembe Orwell 1984-e. A társadalom megosztottsága miatt. "Ott sem" lehetett kapcsolatot kialakítani, mert akkor elködösítették az embert. Amíg az ember nem tudja miről mond le, addig nem tud utána sóvárogni... Így minden tabu volt.

Ma mik azok amik a dolgok, amik tabuk? Én úgy érzem az, ha valaki megpróbál megjavítani valami régit, valami szépet, valami értékeset.
  • Like
Reactions: 1 person

Hozzászólások

Jól látod Tita, a fogyasztói társadalom erre nevel, mert neki jó az elszigetelés, és hogy minden "régi" helyett újat veszel. A család pedig nekik azért nem jó, mert minden egy főre egy háztartást felszerelni/rezsiztetni sokkal több bevételt jelent, mint az, hogy családok (értsd több ember egy helyen, egy konyharendszerben, egy élettérben, csomó helyett 1 db tárggyal) költséghatékonyabbak, nem kell mindenkire ugyanazt többszörösen megvenni... Hogy a kapcsolataink is fogyasztási cikké váltak, az meg nemcsak ettől van, hanem ebbe már az is belejátszik, hogy sokkal több emberrel érintkezünk, sokkal több a felületes kapcsolat, mint a régi időkben, amikor egy falu 2-300 fővel már brutális volt, és egy város se volt több 10-20 ezernél. Az időnk mennyisége nem változott, de a munkánkra fordított időnk több lett, azt pedig valahonnan el kell venni: a magánélettől, a szórakozástól, a pihenéstől, amiből lehet. Ráadásul ma egy kétmilliós városban élsz, és a neten átlagosan -2-300 emberrel tarthatod a kapcsolatot. A falunyi nép nem lehet totálisan a barátod és pótcsaládtagod... :) Szimplán kivitelezhetetlen, hogy mindenkinek egyszerre jót tegyél/jó legyél/veled jót tegyenek. És igazság szerint nem is kell eleget tenned, csak azoknak akik valóban fontosak...azok pedig régen is és most is kevesen voltak. Igen, egy csomó mindent lehetne másként csinálni, de nem másoknak, hanem saját magunknak kell elkezdeni a változást, és apránként magunkkal húzzuk majd a többit... :)
 
A minap hallottam egy reggeli műsorban, hogy létrehoztak valami társaságot, akik nagy okosságokat mondanak és majd az szentírás lesz. Pl. a sok válás ellen és elkerülésére azt találták ki, hogy ne lehessen házasság előtt szexelni és utána is csak gyereknemzés céljából, mert mennyire sérült az a gyerek és szülő, akik nem úgy élnek családként, hogy a gyerek a házasságba született stb. Ez tényleg több házassághoz, gyerekhez és kevesebb váláshoz vezet. És ez csak egy a javaslataikból... akik ezért pénzt kapnak nem is keveset, hogy ilyen tudományos elméleteket gyártsanak. Na itt tart ez a világ.

És éppen pár órája beszéltünk erről Cölöppel, hogy milyen kevés a szerelő, aki gondolkodik, megkeresi a hibát és megjavítja, nem cserélgeti nyakra főre a drágábbnál drágább alkatrészeket és nem az a célja, hogy lehúzza a hozzá nem értő jóhiszemű tulajdonost. Hát itt tart ez a világ, sajnos. Nekünk is még azok a jó műszaki cikkeink vagy tartós fogyasztási cikkeink, amik még békebeli, minőségi cuccok, nem a fogyasztói társadalom szemetei.
 
:D hát ez vicces, ugyan hogy fogják ellenőrizni ezt.... :D a mai világban már nem fog menni ennek a kivitelezése...
 
"X ős egész nap lefoglalja magát vmi kütyüvel. Nem hall, nem lát, nem kommunikál, csak a kütyün keresztül társaival. Tartózkodik mindennemű személyes érintkezéstől."

Azt hiszem már itt kihaltunk volna! Így nehéz szaporodni! :D Teljes mértékben igazad van! Nálunk olyan sokan rácsodálkoznak, hogy a falon van egy kis képekből álló fotócsoport a dédszüleimről, sőt a nővéreikről, unokabátyjaikról. Megsárgult régi fényképek üveg alá téve. Innen jöttünk, amit ismernie kell a gyerekeinknek is.
Nekem az egy gyerekes család modell a legszimpibb, amikor az indok: Ennek az egynek szeretnénk megadni mindent! - kinek mit jelent a MINDEN! Már pici korban egy ego gombócot fejlesztenek ki, akinek marha nehéz beilleszkedni bármilyen közösségbe.
Bár ezt órákig lehetne ecsetelni, én személy szerint úgy vagyok vele: Nem trend szerint nevelem a gyerekeimet, hanem értékeket igyekszem nekik teremteni és megtanítom őket hogyan kell majd tovább adni, ugyan úgy ahogyan velünk tették a szüleink, nagyszüleink, dédikéék.
 
Én úgy vagyok vele, hogy a világ legszebb dolga a család. (Attól függetlenül, hogy nekem nem adatott meg. Látom, hogy milyennek kéne lennie.) Ennek a szentségét szétrombolni a mai társadalom célja. Ami jól is működik.

Épp nemrég beszélgettünk a barátnőmmel arról, hogy anno 3-5 gyereket akartunk (10-12 éve naiv kislányokként), ma már annyira leadtuk az igényeinket, hogy csak legyen egy éppelméjű pasi, aki nemcsak házvezetőnőt keres, ágyassal kombinálva.

Arra meg már rájöttem, ha meg akarsz szerelni valamit, tanuld meg hogy kell, de az sem könnyű, mert ha ismerőstől akarsz tanulni, akkor csak ígéretet kapsz. Ha suliban, akkor kőkemény százezreket csengetsz ki. Marad a jó öreg empírikus módszer... :D
 
A kapcsolatokat igenis javítani kell és nem kidobni. A régiek nagyon jól tudták, de mi "mai"-ak ezt egyáltalán nem vagy csak nagyon-nagy nehézségek árán alkalmazzuk. Különbözőek az emberek, a családok, különböző dolgokat hozunk otthonról. Az egyik családban az a fontos, hogy este, amikor már mindenki otthon van, akkor együtt leüljenek egy asztalhoz vacsorázni, megbeszéljék a napi történéseket, foglalkozzanak a gyerekek iskolai dolgaival, hétvégén kirándulni menjenek, legalább évente egyszer Cirkuszba, Állatkertbe, Vidámparkba. Mi így nőttünk fel a Húgommal.
A szüleimnek ugyan nem volt kiterjed baráti köre (sajnos nekem sincs, de dolgozom az ügyön :) ), de mindig jól érezték magukat egymással és velünk.
Hiányzik ez az életforma.
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
Bad Titaa
Olvasás
1,265
Hozzászólások
12
Utolsó frissítés

Tagok Blogjai további bejegyzései

Bad Titaa további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére