Hurrá! Elhárultak a problémák, beizzítottuk a Wolfie-t
Igaz, hogy csak egy kis, téli körre, de akkor is, beindítottuk
Két nagy félelmem volt az elmúlt pár hétben:
a., nem fog beindulni
b., elfelejtettem motorozni.
Nos, Wolfie hozta a formáját, a hiba sajnos a felhasználóban van. Először ugyan valóban nem akart beindulni, de csak mert a hülye gazdája szivató nélkül próbálkozott, holott azért este már elég hűvös volt az idő. De ahogy kapott egy kis extra naftát, rögvest megmutatta, hol lakik a japánok istene, füstölt egy sort, aztán már boldogította is hangerejével az összes szomszédot (ekkor olyan este hét óra lehetett). Szóval amikor már visszatolt szivatóval is hozta az alapjáratot, jobbnak láttam egyesbe váltani és szép lassan elindulni karikázni. Bukósisak, kesztyű, minden nélkül persze, télikabátban (jól van, erre nem vagyok büszke.)
Sajnos az ősszel is csillogtatott csörömpölést most is előadta, sőt, mintha rosszabb is lett volna a helyzet: nem tudom, hogy azért mert rosszabbodott az állapota, vagy csak azért, mert nem tompította a zajt a bukósisak? Mindenesetre birge beijedt, és kettesnél feljebb nem is váltott, nehogy sérüljön a kis lelke. Szóval pöfögtünk közösen egy háztömbnyit.
Nemtávirat bezzeg bátrabb volt, ahogy visszaértem, máris elkunyizta és hát nem gyökkettővel indult, mint egyesek. Sőt, velem ellentétben nem feledkezett meg az index használatáról sem, úgyhogy nagyon elszégyelltem magam, mert nekem valahogy ez eszembe sem jutott...*
Lelkesen rótta a köröket (én bezzeg csak egyet mentem!), mit neki zajszennyezés meg csörömpölés, úgy pörgött a motor, hogy pontosan hallottam, mikor merre jár.
Eközben én életemben először beszélgettem a szomszéddal, aki kidugta az orrát a nagy zajra és a füstre. Látásból persze ismertük egymást, meg köszönni is szoktunk, de semmiféle interperszonális kommunikációra nem került sor eddig. Most is rögtön igyekeztem megnyugtatni, hogy mindjárt abbahagyjuk a zörgést és füstölést, de rendes volt, azt monda, hogy őt nem zavarja
Szóval most egy kicsit örülés van, ugyanakkor nagyon szomorkodás, mert tényleg úgy érzem, tavaszra mindent el fogok felejteni, no meg a Wolfie csörömpölése miatt is nagyon aggódom
Miközben ide-oda toliztuk a motort az udvarban (nem volt egyszerű kiállni), többször is beleléptünk Yoda kutya által széthagyott "aknákba". Az álmoskönyv szerint 2012 motorozás szempontból vagy nagyon mázlis, vagy nagyon sz@r év lesz.
*Azért tegyük hozzá, hogy Wekerle ominózus részén gyalog is simán az út közepén közlekednek az emberek, olyan hatalmas a forgalom. Szülők ráadásul félig zsákutcában laknak. Nyilván ilyen felszereléssel forgalmasabb útnak egyikünk sem indult volna neki.
Továbbá fontosnak tartom még megemlíteni, hogy Wekerle központi részén, a Kós Károly tér külső peremén láttunk egy pasit, aki a laptopját a kuka tetején tartotta és úgy pötyögött rajta. Tehetős csöves? Kirúgott munkaholista férj? Ki tudja…
Igaz, hogy csak egy kis, téli körre, de akkor is, beindítottuk
Két nagy félelmem volt az elmúlt pár hétben:
a., nem fog beindulni
b., elfelejtettem motorozni.
Nos, Wolfie hozta a formáját, a hiba sajnos a felhasználóban van. Először ugyan valóban nem akart beindulni, de csak mert a hülye gazdája szivató nélkül próbálkozott, holott azért este már elég hűvös volt az idő. De ahogy kapott egy kis extra naftát, rögvest megmutatta, hol lakik a japánok istene, füstölt egy sort, aztán már boldogította is hangerejével az összes szomszédot (ekkor olyan este hét óra lehetett). Szóval amikor már visszatolt szivatóval is hozta az alapjáratot, jobbnak láttam egyesbe váltani és szép lassan elindulni karikázni. Bukósisak, kesztyű, minden nélkül persze, télikabátban (jól van, erre nem vagyok büszke.)
Sajnos az ősszel is csillogtatott csörömpölést most is előadta, sőt, mintha rosszabb is lett volna a helyzet: nem tudom, hogy azért mert rosszabbodott az állapota, vagy csak azért, mert nem tompította a zajt a bukósisak? Mindenesetre birge beijedt, és kettesnél feljebb nem is váltott, nehogy sérüljön a kis lelke. Szóval pöfögtünk közösen egy háztömbnyit.
Nemtávirat bezzeg bátrabb volt, ahogy visszaértem, máris elkunyizta és hát nem gyökkettővel indult, mint egyesek. Sőt, velem ellentétben nem feledkezett meg az index használatáról sem, úgyhogy nagyon elszégyelltem magam, mert nekem valahogy ez eszembe sem jutott...*
Lelkesen rótta a köröket (én bezzeg csak egyet mentem!), mit neki zajszennyezés meg csörömpölés, úgy pörgött a motor, hogy pontosan hallottam, mikor merre jár.
Eközben én életemben először beszélgettem a szomszéddal, aki kidugta az orrát a nagy zajra és a füstre. Látásból persze ismertük egymást, meg köszönni is szoktunk, de semmiféle interperszonális kommunikációra nem került sor eddig. Most is rögtön igyekeztem megnyugtatni, hogy mindjárt abbahagyjuk a zörgést és füstölést, de rendes volt, azt monda, hogy őt nem zavarja
Szóval most egy kicsit örülés van, ugyanakkor nagyon szomorkodás, mert tényleg úgy érzem, tavaszra mindent el fogok felejteni, no meg a Wolfie csörömpölése miatt is nagyon aggódom
Miközben ide-oda toliztuk a motort az udvarban (nem volt egyszerű kiállni), többször is beleléptünk Yoda kutya által széthagyott "aknákba". Az álmoskönyv szerint 2012 motorozás szempontból vagy nagyon mázlis, vagy nagyon sz@r év lesz.
*Azért tegyük hozzá, hogy Wekerle ominózus részén gyalog is simán az út közepén közlekednek az emberek, olyan hatalmas a forgalom. Szülők ráadásul félig zsákutcában laknak. Nyilván ilyen felszereléssel forgalmasabb útnak egyikünk sem indult volna neki.
Továbbá fontosnak tartom még megemlíteni, hogy Wekerle központi részén, a Kós Károly tér külső peremén láttunk egy pasit, aki a laptopját a kuka tetején tartotta és úgy pötyögött rajta. Tehetős csöves? Kirúgott munkaholista férj? Ki tudja…