A hatvanas évek végén még nem volt annyira konzum orientált a világ,mint napjainkban,ha mégis családi események,ünnepek alkalmával ajándékozásra került sor,elönyben részesültek a használati cikkek,az élvezeti cikkekel szemben.Így aztán sokszor elöfordult,hogy az egész évben áhitott narancs helyett megkaptam a nagybratyó levetett kabátját,vagy valamelyik gazdagabb ismerös, rokon lecsámpázott bakancsát,amit aztán a Szabó cipész néhány faszeggel újjá varázsolt.Ez még a jobbik eset volt,mert volt év,hogy télicipö ügyben az volt az új szin,hogy az elözö évben barna szinü bakancs át lett festve fekete festékkel,abból is a terpentines fajtából,mert attól nem repedt a bör es a vízállósága is nagymértékben javult.Persze mi,ronygyos kiskölykök is megpróbáltunk a magunk erejéböl karácsonyra ajándékot vásárolni,ha végképp nem volt zsé,akkor csinálni.Ezek a projektek kimerültek néhány üres csigaház szinesre festésével,vízfestékkel,vagy jobb esetben egy talált WAT 69-es üveg "fakéreggel"való bevonásával,amihez a kellékek,mint újságpapir,liszt mindig voltak a háznál.67 vagy 68 kora öszén viszonylag szerencsésen alakultak az események,elég sok rongyot,vadgesztenyét,papirt és fémet sikerült leadni a közelben lévö MÈH telepen és gyerekes izgalommal számoltam,hogy mennyi mindent fogok tudni majd venni az összegyüjtött pénzböl.Persze a jó"terméshez"szükség volt a már akkoriban böven meglévö csibészségemre,ugyanis az erdöszélen összegyüjtött üres konzervdobozok súlyát nagymértékben növeltem a beléjük kalapált kavicsok,kövek tömegével.Karácsony közeledtével egyre többet fordultam meg a közelben lévö Közért-ben,kiválasztani a megfelelö ajándékot.Aki nem járt ilyen boltban,el sem tudja képzelni,mi minden volt egy helyen összezsúfolva.A bejáratnál közvetlen voltak az iparcikkek,lakás és konyhafelszerelések,ahol kivánságra petróleumot is lehetett venni és sokszor elöfordult,hogy a fözöbe vett petróleum miatt az egy helyen vásárolt barna kenyérnek szintén kellemes bukét adott a folyékony gáz.Ünnepekre sikerült is már kiválasztanom egy egy szép,kerek müanyag tálcát,amihez éppen meg volt fillére a fedezet,pontosan 9 forint.A vásárlás napján új árukkal gazdagodott a kinálat,szép talpas liköröspoharak kerültek a polcra,igaz,hogymüanygból,de ez engem a legkevésbé sem zavart volna.A promlémát a dilemma okozta,meglátva ugyanis a szép poharakat,amiböl hat darab kb.a felébe került volna,mint a tálca,nem tudtam dönteni,hogy melyiket vegyem.A tálca poharak nélkül hülyén nézett ki,a poharak tálca nélkül szintén,így aztán salamoni döntést hoztam,elloptam a poharakat.Bár gyerek voltam és valóban csak az örömszerzés motívált,tudtam,hogy nem helyes amit teszek.Mégis amikor elkaptak és becipeltek az irodába,akkor is azt próbáltam bögve elmagyarázni a boltvezetönek,hogy én csak anyukámnak akartam szép karácsonyt szerezni.Az a féreg pedig direkt élvezte,hogy egy ilyen lepusztult,csótányos üzletben játszhatta a nagyembert.Minél jobban rováztam,annál ijesztöbb jövöképeket mázolt fel a patkány,a javítótól a börtönig,mindent.A végén talán még a tálcát is elvette volna a pénzemmel együtt,ha egy ott dolgozó pultos nö kérésére végül is el nem enged.A büntetés persze nem maradt el,ki lettem tiltva a a boltból"örökre",hogy a szavaival éljek.A tálcának örült anyám,az esetröl nem tudott meg semmit,viszont én hónapokig Hidegkútra jártam vásárolni és nem gyöztem hazudozni,hogy miért tart nálam az utóbbi idöben ilyen sokáig a vásárlás.A bugázás után egy évre merészkedtem be újra a boltba,a jumbo sapkám bojtját a fejembe tolva,így álcázva magam.Késöbb kiderült,hogy habokra jártam majd egy évig jóival messzebb vásárolni,az a szardarab rá egy hónapra elkerült onnét.Az eset poénja,hogy az általam ellopott és likörös poharaknak hitt dolgok valójában tojástartók voltak,amikböl a lágytojást könnyebben lehetett zabálni...
Nagyon boldog Karácsonyt és boldog új évet kívánok minden kedves Csamosnak!
üdv:suzu
Nagyon boldog Karácsonyt és boldog új évet kívánok minden kedves Csamosnak!
üdv:suzu