Szokták mondani, hogy valami van a levegőben, és valami alapja biztos van a dolognak.
Vannak ilyen nehézkes napok, amikor mintha mindenki megőrülne az utakon. Nem elég az ordenáré meleg, (vagy ki tudja, attól vadulnak meg) még az ámokfutókat is kerülgetni kell.
Sőt, ilyenkor mintha a motoroknak is valami nyűgjük lenne, nem úgy mennek, fura hangjuk van, és valszeg nekik is teli az összes hócipőjük.
Ma reggel vagy én néztem be egy féklámpát, vagy nem volt a barmon tényleg. Ez tisztázatlanul fog bekerülni a történelemkönyvekbe, de hát ez van. Majdnem felkenődtem a Lóóóval, de volt oly kedves, hogy nem iparkodott meghágni a négykerekű fostalicskát. (Azé csak válogatós a szentem hálisten).
Délután meg elkanyarodtam Dunakeszi felé, és mit tesz az ég, egy vadparaszt visszafelé kikanyarodott úgy a másik engemet még szabályosan eleresztő nyomorult elé, hogy majdnem sikerült elcsapnia. Mer neki menni kő, oszt ha már előtte megálltak, és nem akkora az ok mint a 25 tonnás MAN kamion trélerestül, dupla futóval, valamint nem takarja ki a horizontot balról jobbra és alulról felülig, akkor tuti, hogy lehet menni, csak úgy hobbiból rejszolnak őelőtte a vadparasztok. Ez még hagyján, mérgemben nyomtam egy dudát, gondotam ennyivel lerendeztük. De a pöcsállatfejű, napszemüveges nőnemű copfos húgyagyú állat még nyomja a rozsdás szarjának, neeeem, ő nem ereszt be, dögöljek meg én, elvégre csak ő hajtott ki a stoptábla mögül. A 33 éves Lóóóval próbált kekeckedni a tizenéves fostalicskájával...? Cöcö. Öreg ez, de nem béna!
No, több se kellett a Lóóónak, szinte kérés nélkül odakapart a betonra, én meg mérgesen integettem a hátam mögé a középső illetékes ujjammal, hogy mégis inkább mit kéne neki szopogatnia a kormánykerék tekergetése helyett...
Jáááá, máról tényleg befejeztem a puffogást...
Óvatosan holnap csajok meg srácok a vasakon, mert még melegebb lesz és még több elmebeteg fog képződni.
Kitartás, víz, protektor.
Vannak ilyen nehézkes napok, amikor mintha mindenki megőrülne az utakon. Nem elég az ordenáré meleg, (vagy ki tudja, attól vadulnak meg) még az ámokfutókat is kerülgetni kell.
Sőt, ilyenkor mintha a motoroknak is valami nyűgjük lenne, nem úgy mennek, fura hangjuk van, és valszeg nekik is teli az összes hócipőjük.
Ma reggel vagy én néztem be egy féklámpát, vagy nem volt a barmon tényleg. Ez tisztázatlanul fog bekerülni a történelemkönyvekbe, de hát ez van. Majdnem felkenődtem a Lóóóval, de volt oly kedves, hogy nem iparkodott meghágni a négykerekű fostalicskát. (Azé csak válogatós a szentem hálisten).
Délután meg elkanyarodtam Dunakeszi felé, és mit tesz az ég, egy vadparaszt visszafelé kikanyarodott úgy a másik engemet még szabályosan eleresztő nyomorult elé, hogy majdnem sikerült elcsapnia. Mer neki menni kő, oszt ha már előtte megálltak, és nem akkora az ok mint a 25 tonnás MAN kamion trélerestül, dupla futóval, valamint nem takarja ki a horizontot balról jobbra és alulról felülig, akkor tuti, hogy lehet menni, csak úgy hobbiból rejszolnak őelőtte a vadparasztok. Ez még hagyján, mérgemben nyomtam egy dudát, gondotam ennyivel lerendeztük. De a pöcsállatfejű, napszemüveges nőnemű copfos húgyagyú állat még nyomja a rozsdás szarjának, neeeem, ő nem ereszt be, dögöljek meg én, elvégre csak ő hajtott ki a stoptábla mögül. A 33 éves Lóóóval próbált kekeckedni a tizenéves fostalicskájával...? Cöcö. Öreg ez, de nem béna!
No, több se kellett a Lóóónak, szinte kérés nélkül odakapart a betonra, én meg mérgesen integettem a hátam mögé a középső illetékes ujjammal, hogy mégis inkább mit kéne neki szopogatnia a kormánykerék tekergetése helyett...
Jáááá, máról tényleg befejeztem a puffogást...
Óvatosan holnap csajok meg srácok a vasakon, mert még melegebb lesz és még több elmebeteg fog képződni.
Kitartás, víz, protektor.