Az úgy volt, hogy a kötelező gimis simsonos-verhovinás kalandokon kívül tényleg nem volt motoros élméneym. Illetve volt kettő:
Tóni barátom életében nem először elvesztette az eszét és vett egy motort, csinált jogsit és elvitt egy asszem 125-ös suzukival. Nem nagyon fogott meg a dolog, mert ő egyre nagyobb motorokat vett később, én meg nem.
Akkoriban jó osztrák főnököm közlekedett egy HD Electra Glide-al. Nahh mondom csak föl kéne ülni arra a jószágra, mert azéé az mégiscsak egy szép darab vas volt! 1400ccm háromszáz-sok kiló. Nem is értettem akkor, hogy is lehet egy ilyen kurva nehéz vackot álló sztenderre húzni. Ha csak az oldaltámaszon állt akkor is összeszorított farpofákkal kellet "talpra" tenni és sűrűn fohászkodni a Megváltóhoz, nehogy az istenverte szerkezet elkezdjen a másik irányba dőlni, mert akkor elmondhattam volna, hogy utolsó szavaim így hangzanak: Ohh du scheisse! Andreas! Agyonnyom ez a szar!!
De nem nyomott
Ezek után felülni a CBR-re maga volt a felüdülés. Olyan "kis" könnyű volt a HD után. Persze mindez a garázsban történt, és csak akkor eszméltem rá arra, hogy itt bizony előbb-utóbb nekem ezzel a motorral nem csak mint utas, hanem mint "motoros" ( értsd: egyedül;-) ) mennem kell, mikor N kurtán rám szólt:
-Majd holnap mész vele!
Nyeltem egy nagyot és nem tudtam megérem-e a másnap estét..
De megértem;-)
Folyt köv.
Tóni barátom életében nem először elvesztette az eszét és vett egy motort, csinált jogsit és elvitt egy asszem 125-ös suzukival. Nem nagyon fogott meg a dolog, mert ő egyre nagyobb motorokat vett később, én meg nem.
Akkoriban jó osztrák főnököm közlekedett egy HD Electra Glide-al. Nahh mondom csak föl kéne ülni arra a jószágra, mert azéé az mégiscsak egy szép darab vas volt! 1400ccm háromszáz-sok kiló. Nem is értettem akkor, hogy is lehet egy ilyen kurva nehéz vackot álló sztenderre húzni. Ha csak az oldaltámaszon állt akkor is összeszorított farpofákkal kellet "talpra" tenni és sűrűn fohászkodni a Megváltóhoz, nehogy az istenverte szerkezet elkezdjen a másik irányba dőlni, mert akkor elmondhattam volna, hogy utolsó szavaim így hangzanak: Ohh du scheisse! Andreas! Agyonnyom ez a szar!!
De nem nyomott
Ezek után felülni a CBR-re maga volt a felüdülés. Olyan "kis" könnyű volt a HD után. Persze mindez a garázsban történt, és csak akkor eszméltem rá arra, hogy itt bizony előbb-utóbb nekem ezzel a motorral nem csak mint utas, hanem mint "motoros" ( értsd: egyedül;-) ) mennem kell, mikor N kurtán rám szólt:
-Majd holnap mész vele!
Nyeltem egy nagyot és nem tudtam megérem-e a másnap estét..
De megértem;-)
Folyt köv.
