Immár harmadik napja motortulajdonos vagyok, és még egy métert sem mentem vele. Viszont az elmúlt két napban több embert ismertem meg a házból, ahol lakom, mint az itt töltött egy év alatt összesen. Tegnap is például azért nem motoroztam, mert ismerkedtem helyette.
Az úgy kezdődött, hogy Nagy Medve (nem a csillagkép) megígérte, hogy munka után hazamotoroztat, gondoltam ez épp jó lesz ráhangolódásnak, úgyhogy természetesen hevesen bólogattam, és reménykedtem, hogy jó darabig ez lesz az utolsó hátsó ülés, amire felülök. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, ácsorogtunk még egy darabig a kapuban, megvitattuk a világ dolgait, és ekkor befutott egy srác, akit korábban soha nem láttam, még, csak a motorjával találkoztam a tárolóban. Innen mindenki logikusan rájöhetett, hogy motorral érkezett, éés nem is nekem köszönt először, hanem Medvének, akit mint kiderült, ismert. Folyt tovább a csevej, időközben beljebb somfordáltunk az udvarba (a tárolóhoz, naná), megérkezett nemtávirat is, úgyhogy már épp azon meditáltam, hogy tábortüzet kéne rakni a jamboree tiszteletére, de aztán lassan, ámde biztosan feloszlottunk, és hipp-hopp, volt vagy tizenegy óra. Na, ekkor döntöttem úgy, hogy talán nem kéne ilyenkor motort bőgetni az ablakok alatt, amíg bemelegszik. Oké-oké, ismerkedés, de jobban bírom, ha mosolyogva mutatkoznak be az emberek, és nem vicsorogva.
Amúgy egész jó ismerkedési lehetőség lenne ez a motor, ha a házban lakók 98%a (beleértve az általam megismert motorosok 100%át including me) nem a párjával élne ittJ
Az úgy kezdődött, hogy Nagy Medve (nem a csillagkép) megígérte, hogy munka után hazamotoroztat, gondoltam ez épp jó lesz ráhangolódásnak, úgyhogy természetesen hevesen bólogattam, és reménykedtem, hogy jó darabig ez lesz az utolsó hátsó ülés, amire felülök. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, ácsorogtunk még egy darabig a kapuban, megvitattuk a világ dolgait, és ekkor befutott egy srác, akit korábban soha nem láttam, még, csak a motorjával találkoztam a tárolóban. Innen mindenki logikusan rájöhetett, hogy motorral érkezett, éés nem is nekem köszönt először, hanem Medvének, akit mint kiderült, ismert. Folyt tovább a csevej, időközben beljebb somfordáltunk az udvarba (a tárolóhoz, naná), megérkezett nemtávirat is, úgyhogy már épp azon meditáltam, hogy tábortüzet kéne rakni a jamboree tiszteletére, de aztán lassan, ámde biztosan feloszlottunk, és hipp-hopp, volt vagy tizenegy óra. Na, ekkor döntöttem úgy, hogy talán nem kéne ilyenkor motort bőgetni az ablakok alatt, amíg bemelegszik. Oké-oké, ismerkedés, de jobban bírom, ha mosolyogva mutatkoznak be az emberek, és nem vicsorogva.
Amúgy egész jó ismerkedési lehetőség lenne ez a motor, ha a házban lakók 98%a (beleértve az általam megismert motorosok 100%át including me) nem a párjával élne ittJ