Az elmúlt hét jó sűrű volt tele meglepő fordulatokkal és váratlan eseményekkel. Az egyik ilyen pl. az volt, hogy véletlenül új gazdára lelt a motorom, ami 10 éve volt hűséges társam.
Az úgy volt, hogy már ősz óta hirdettem. Nem túl aktívan, de mivel szóba került az új motor vásárlásának lehetősége, és azt másképp nem tudnám megoldani csak a régi eladásával. Így hát felraktam pár internetes oldalra, és az ismerősöknek is elhitettük azért, hogy tudjanak róla.
Összesen egy érdeklődő volt még ősszel, aki eljött Debrecenből és megnézte. Azt mondta, annyira tetszik neki, hogy jövő héten már pénzzel a kezében jön vissza. Aztán persze hírét sem hallottuk többet. Igaz negyven év körül járt és az első motorja lett volna... valószínűleg tényleg nem a Moto Guzzi lett volna neki a legjobb választás.
Időközben lejártak a hirdetések, és meglett az új motor is. Titokban megnyugtatott a gondolat, hogy ha nem sikerül megbarátkoznunk a Street Glide-dal, még mindig ott a Sakál. Jó volt tudni, hogy bármikor felpattanhatok a jól megszokott, régi ismerősre.
Aztán a haverunk a héten elvitte tőlünk a motorját, amit garázs hiányában egy ideig nálunk tartott. Bement dolgozni vele, és a kollégája elirigyelte tőle. Ő meg megemlítette neki, hogy ha tényleg komolyan gondolja, tud egy jó vételt. Még ugyanaznap, csütörtökön, elgurult a Sakállal a munkahelyükre a férjem, és egy próbakör után meg is köttetett az üzlet.
Pénteken munka után vitte el az új tulaj, és láthatóan nagyon boldog volt az új szerzeménnyel. Az új gazdi egyébként régi motoros, aki most ismét megengedhette magának, hogy motort vegyen. Azt ígérte, hogy felhív, hogy biztonságban hazaértek-e, de tegnapig semmi hírünk nem volt felőle.
Este már nem bírtuk tovább és rátelefonáltunk, hogy mi a helyzet. Kiderült, hogy szombaton 300 km-t túráztak a Guzzival a feleségével. Még mindig nagyon örül, és tökéletesen elégedett. Egyetlen baja van, hogy egy nap motorozás után kissé megfájdult a feneke, de szerintem ha így folytatja, nyár végére már kérges lesz...
Csatolás megtekintése 16130
Az utolsó közös képünk. De szerencsére nem került messzire, és főleg nagyon jó kezekbe.
Az utolsó közös képünk. De szerencsére nem került messzire, és főleg nagyon jó kezekbe.
Az úgy volt, hogy már ősz óta hirdettem. Nem túl aktívan, de mivel szóba került az új motor vásárlásának lehetősége, és azt másképp nem tudnám megoldani csak a régi eladásával. Így hát felraktam pár internetes oldalra, és az ismerősöknek is elhitettük azért, hogy tudjanak róla.
Összesen egy érdeklődő volt még ősszel, aki eljött Debrecenből és megnézte. Azt mondta, annyira tetszik neki, hogy jövő héten már pénzzel a kezében jön vissza. Aztán persze hírét sem hallottuk többet. Igaz negyven év körül járt és az első motorja lett volna... valószínűleg tényleg nem a Moto Guzzi lett volna neki a legjobb választás.
Időközben lejártak a hirdetések, és meglett az új motor is. Titokban megnyugtatott a gondolat, hogy ha nem sikerül megbarátkoznunk a Street Glide-dal, még mindig ott a Sakál. Jó volt tudni, hogy bármikor felpattanhatok a jól megszokott, régi ismerősre.
Aztán a haverunk a héten elvitte tőlünk a motorját, amit garázs hiányában egy ideig nálunk tartott. Bement dolgozni vele, és a kollégája elirigyelte tőle. Ő meg megemlítette neki, hogy ha tényleg komolyan gondolja, tud egy jó vételt. Még ugyanaznap, csütörtökön, elgurult a Sakállal a munkahelyükre a férjem, és egy próbakör után meg is köttetett az üzlet.
Pénteken munka után vitte el az új tulaj, és láthatóan nagyon boldog volt az új szerzeménnyel. Az új gazdi egyébként régi motoros, aki most ismét megengedhette magának, hogy motort vegyen. Azt ígérte, hogy felhív, hogy biztonságban hazaértek-e, de tegnapig semmi hírünk nem volt felőle.
Este már nem bírtuk tovább és rátelefonáltunk, hogy mi a helyzet. Kiderült, hogy szombaton 300 km-t túráztak a Guzzival a feleségével. Még mindig nagyon örül, és tökéletesen elégedett. Egyetlen baja van, hogy egy nap motorozás után kissé megfájdult a feneke, de szerintem ha így folytatja, nyár végére már kérges lesz...
