Vasárnap egy hajón volt melóm.
Élni tudni kell felkiáltással rögtön kitaláltuk, hogy nekünk hajót kell vezessünk, ezért össze kell haverkodni a kapitány elvtárssal. Nem menekülhet, nincs pardon, ekkora vasat még nem kergettünk...! A haverkodás jobban sikerült mint gondoltunk, viszont a nagy hajókormány tekergetése elmaradt, mert két joystick szerű pöcök irányítja a hajót, szóval inkább videojátékszerű a dolog a sok műszer és egyéb kütyütől. Viszont ilyen százgombos kütyüs műszerfal, szóval tök izgi! Bár lehet egyéni perverzióm, hogy gerjedek a műszaki bigyókra.
Viszont kapitányunk egy komplett tanulmány volt!
Ilyen laza figurát már régen láttam. A kapitányi állás mellett elektromos gitár erősítővel, tévé F1 futammal, modelles doboz, jah, meg a töménytelen mennyiségű műszer és rádiók. Szóval elővédként betuszkoltam barátosnét a kormány mögé, és lefotóztam ahogy tekergeti a pöcköket, aztán leléptünk kajálni. A desszert magasságában eszembe jutott, hogy ha már így kocog ez a szép nagy vas ezzel a tökjó kilátással, viszek már föl nasit kapitányúrnak. Cserébe meg a hajó tetejéről, a jó meleg kapitányi fülkében nasizva fogom végignézni a panorámát, ha már nem tudtam se pitepartira, se pitelegurulásra menni.
A dolog jobban sikerült mint gondoltam, volt kabaré is!
Feljött kapitányunk egyik kolleginája is, és előadta a legviccesebb női kapitányrajongói monológját, amelyben a szépen árnyalt "épp szabad vagyok" kifejezésektől a "kulcs nálam van" típusú tényállás közléséig minden volt a spektrumban. A rajongóleány végül lelépett, mire nem bírtam tovább és kihallatszott belőlem a röhögés. Kissé zavarban kérdezte a kapitány, hogy most mit nevetek, erre mondtam neki, hogy kész tanulmány vagytok. Aztán elmesélte hogy még sárkányrepül is időnként, és hogy a modelles doboz már 10 éve várja itt a kormányállásban a sorsát. Viszont gitározni szokott, mert néha elég unalmas várni, hogy elinduljanak, és ha esküvői rendezvény van, néha még a zenekarba is be szokott állni dobolni és gitározni. Aztán eszembe jutott, hogy milyen jó lenne a hajó elejéből esküvői párokat fotózni a kék percek idején a csodaszép városképpel, és ki lehetne-e oda menni, mert ott nincs korlát. Mondta néha kienged titanicozni egy-két embert, de ha sokan vannak fent akkor inkább nem engedi, mert akkor a többi is falkában megindulna a témára. De biztos szép lenne, és ha én fotóznék itt esküvői párt, nekik megengedné. (No igen. )
Most be kell szerezzek egy esküvői párt aki azon a hajón szeretne majd bulizni... A kapitány egyébként össze is adja a párokat, van hajós esküvő is ám, hajónapló kivonattal, meg palackpostával!
Valaki nem akar mostanság házasodni, tudok egy tökjó helyszínt...?!
Élni tudni kell felkiáltással rögtön kitaláltuk, hogy nekünk hajót kell vezessünk, ezért össze kell haverkodni a kapitány elvtárssal. Nem menekülhet, nincs pardon, ekkora vasat még nem kergettünk...! A haverkodás jobban sikerült mint gondoltunk, viszont a nagy hajókormány tekergetése elmaradt, mert két joystick szerű pöcök irányítja a hajót, szóval inkább videojátékszerű a dolog a sok műszer és egyéb kütyütől. Viszont ilyen százgombos kütyüs műszerfal, szóval tök izgi! Bár lehet egyéni perverzióm, hogy gerjedek a műszaki bigyókra.
Viszont kapitányunk egy komplett tanulmány volt!
Ilyen laza figurát már régen láttam. A kapitányi állás mellett elektromos gitár erősítővel, tévé F1 futammal, modelles doboz, jah, meg a töménytelen mennyiségű műszer és rádiók. Szóval elővédként betuszkoltam barátosnét a kormány mögé, és lefotóztam ahogy tekergeti a pöcköket, aztán leléptünk kajálni. A desszert magasságában eszembe jutott, hogy ha már így kocog ez a szép nagy vas ezzel a tökjó kilátással, viszek már föl nasit kapitányúrnak. Cserébe meg a hajó tetejéről, a jó meleg kapitányi fülkében nasizva fogom végignézni a panorámát, ha már nem tudtam se pitepartira, se pitelegurulásra menni. A dolog jobban sikerült mint gondoltam, volt kabaré is!
Feljött kapitányunk egyik kolleginája is, és előadta a legviccesebb női kapitányrajongói monológját, amelyben a szépen árnyalt "épp szabad vagyok" kifejezésektől a "kulcs nálam van" típusú tényállás közléséig minden volt a spektrumban. A rajongóleány végül lelépett, mire nem bírtam tovább és kihallatszott belőlem a röhögés. Kissé zavarban kérdezte a kapitány, hogy most mit nevetek, erre mondtam neki, hogy kész tanulmány vagytok. Aztán elmesélte hogy még sárkányrepül is időnként, és hogy a modelles doboz már 10 éve várja itt a kormányállásban a sorsát. Viszont gitározni szokott, mert néha elég unalmas várni, hogy elinduljanak, és ha esküvői rendezvény van, néha még a zenekarba is be szokott állni dobolni és gitározni. Aztán eszembe jutott, hogy milyen jó lenne a hajó elejéből esküvői párokat fotózni a kék percek idején a csodaszép városképpel, és ki lehetne-e oda menni, mert ott nincs korlát. Mondta néha kienged titanicozni egy-két embert, de ha sokan vannak fent akkor inkább nem engedi, mert akkor a többi is falkában megindulna a témára. De biztos szép lenne, és ha én fotóznék itt esküvői párt, nekik megengedné. (No igen. )Most be kell szerezzek egy esküvői párt aki azon a hajón szeretne majd bulizni... A kapitány egyébként össze is adja a párokat, van hajós esküvő is ám, hajónapló kivonattal, meg palackpostával!
Valaki nem akar mostanság házasodni, tudok egy tökjó helyszínt...?!
