Már régebben is kiakartam írni ezt a cikket Nektek, de csak most jutottam el odáig, hogy leüljek, és megcsináljam. Kb. három hete megvettem a SuperBike magazint, és abban van ez a cikk. Csomó okosságot megtudtam, remélem, hogy Ti is fogtok találni benne számotokra érdekeset:
”Milyen cuccban perecelj?
BŐRRUHA
Az űrkorszaki anyagok minden előnye ellenére még mindig halott állatok bőrébe bújva kaphatjuk meg a legnagyobb védelmet. A bőr toronymagasan a legjobb.
Nem minden bőr egyforma. A marha-és a kengurubőr csatája még mindig zajlik. Bár a kengurubőrnek van pár előnye, miszerint a könnyebb és nagyobb a kopásállósága,de ettől függetlenül nem állíthatom egyértelműen, hogy a versenyek világában nagy előnnyel bírna. Sőt, néhány évvel ezelőttig a legjobb motorosruhákat a Celtic gyártotta. Semmi díszítés, kengurubőr, rájabőr, titánbetét, púp és egyéb hókuszpókusz. Ellenben olyan nehéz volt, hogy oda kellett figyelni, milyen vállfán tároljuk, mert volt, amelyik összeroppant alatta. A közelmúltban ezt a vonalat átvette a Scott, egy másik angol cég. Ők is maradtak a jó öreg vastag marhabőrnél.
A versenypályára tervezett motorosruha sem összekeverendő az utcai használatra tervezettel. Egy versenyruhánál nagyon fontos a súly, illetve hogy szabad mozgásteret biztosítson használójának. Így csak olyan testrészeknél nyújt kellő védelmet, amelyek a versenypályán sérülésnek vannak kitéve, mint például a vállak, a könyök, a térd és gyakorlatilag minden, ami kiáll. Ám sokszor vékonyabbak, vagy épp elasztikus anyagot használ a gyártó a kevésbé kritikus helyeken. Az utcai védőfelszerelés ezeken – a versenypályán nem kritikus – pontokon sokkal nagyobb védelmet nyújthat.
A régebbi motorosruhákban a kemény protektorok tényleg nagyon kemények voltak, olyan érzés volt ilyet használni, mintha igazi lovassági páncél lenne az emberen. Éppen ezért e ruhák nem voltak túl népszerűek, sok versenyző inkább a puha protektoros cuccokat választotta. Bár a mai kemény protektorok már sokkal felhasználóbarátabbak, mint a régiek, úgy látszik, a szokásoktól nehéz szabadulni, mivel még mindig sokan a puha protektorokat használják. Persze, némi előnye is van ezeknek, mégpedig, hogy ha egy kicsit elmozdul esés közben, még akkoris képes védeni az adott testrészt. Ezzel szemben, ha a kemény protektor esés közben elmozdul, akkor egy esetleges csúszást követő becsapódásnál nemhogy védeni nem fog, de még ütközési energiát is továbbíthat az adott testrésznek. ( Kiváltképp akkor, ha a ruhánk nagyobb a kelleténél. ) Legtöbbször a vállprotektorokkal fordul elő, hogy elmozdul, amikor sokáig csúszik az oldalán a motoros, vagy egy átdobós eséskor a vállára érkezik. Ilyenkor a protektor éle újabb sérülést okozhat, ha kap még egy ütést. Épített pályán ritka az ilyesmi, hiszen ott elég a hely kicsúszni az esést, inkább utcai versenyeken fordul elő, ahol sok tereptárgyba akadhat be a pilóta.
A mai modern motorosruházatot ellepték a díszítések. Hasznos dekorcuccok persze, mint a kilógó titán vállbetét, a nagy kopásállóságú rájabőr betét, és még sorolhatnám. Ezek tényleg tök hasznosak. A versenypályán. Mivel ott vannak bukóterek, ergo van hely kicsúszni. De a való életben, az utcán, ahol sokkal nagyobb sansszal csapódunk neki az elsőbbséget meg nem adó fehér kisteherautónak, ott, valljuk be, tökmindegy. Egy azonban biztos. Ártani nem árthatnak…
Levághatjuk a bőrruhát?
A kérdésre a helyes válasz: NEM! A bőrruhák jól védenek a sérülések és a már bekövetkezett sérülés által okozható nagyobb baj ellen. A törött medencecsont igen tetemes vérmennyiséget képes tartalmazni, és a combcsontunkban is elfér vagy egy liter – darabonként. Egy megfelelő méretű bőrruha nagyon jól helyén tartja a törött csontot, így akár életet is menthet, mivel ezzel minimalizálja a vérzést. Ha eltört a medencecsont vagy a láb, feltétlenül hagyjuk rajta a bőrruhát. Láttam már teljesen tiszta, éber és beszélgető balesetet szenvedett motorost, akinek, miután levágták a bőrruháját, darabokra esett a medencéje, elvesztette az eszméletét, majd leállt a szíve…”
Folyt.köv. a csizmákról
Puszi mindenkinek
”Milyen cuccban perecelj?
BŐRRUHA
Az űrkorszaki anyagok minden előnye ellenére még mindig halott állatok bőrébe bújva kaphatjuk meg a legnagyobb védelmet. A bőr toronymagasan a legjobb.
Nem minden bőr egyforma. A marha-és a kengurubőr csatája még mindig zajlik. Bár a kengurubőrnek van pár előnye, miszerint a könnyebb és nagyobb a kopásállósága,de ettől függetlenül nem állíthatom egyértelműen, hogy a versenyek világában nagy előnnyel bírna. Sőt, néhány évvel ezelőttig a legjobb motorosruhákat a Celtic gyártotta. Semmi díszítés, kengurubőr, rájabőr, titánbetét, púp és egyéb hókuszpókusz. Ellenben olyan nehéz volt, hogy oda kellett figyelni, milyen vállfán tároljuk, mert volt, amelyik összeroppant alatta. A közelmúltban ezt a vonalat átvette a Scott, egy másik angol cég. Ők is maradtak a jó öreg vastag marhabőrnél.
A versenypályára tervezett motorosruha sem összekeverendő az utcai használatra tervezettel. Egy versenyruhánál nagyon fontos a súly, illetve hogy szabad mozgásteret biztosítson használójának. Így csak olyan testrészeknél nyújt kellő védelmet, amelyek a versenypályán sérülésnek vannak kitéve, mint például a vállak, a könyök, a térd és gyakorlatilag minden, ami kiáll. Ám sokszor vékonyabbak, vagy épp elasztikus anyagot használ a gyártó a kevésbé kritikus helyeken. Az utcai védőfelszerelés ezeken – a versenypályán nem kritikus – pontokon sokkal nagyobb védelmet nyújthat.
A régebbi motorosruhákban a kemény protektorok tényleg nagyon kemények voltak, olyan érzés volt ilyet használni, mintha igazi lovassági páncél lenne az emberen. Éppen ezért e ruhák nem voltak túl népszerűek, sok versenyző inkább a puha protektoros cuccokat választotta. Bár a mai kemény protektorok már sokkal felhasználóbarátabbak, mint a régiek, úgy látszik, a szokásoktól nehéz szabadulni, mivel még mindig sokan a puha protektorokat használják. Persze, némi előnye is van ezeknek, mégpedig, hogy ha egy kicsit elmozdul esés közben, még akkoris képes védeni az adott testrészt. Ezzel szemben, ha a kemény protektor esés közben elmozdul, akkor egy esetleges csúszást követő becsapódásnál nemhogy védeni nem fog, de még ütközési energiát is továbbíthat az adott testrésznek. ( Kiváltképp akkor, ha a ruhánk nagyobb a kelleténél. ) Legtöbbször a vállprotektorokkal fordul elő, hogy elmozdul, amikor sokáig csúszik az oldalán a motoros, vagy egy átdobós eséskor a vállára érkezik. Ilyenkor a protektor éle újabb sérülést okozhat, ha kap még egy ütést. Épített pályán ritka az ilyesmi, hiszen ott elég a hely kicsúszni az esést, inkább utcai versenyeken fordul elő, ahol sok tereptárgyba akadhat be a pilóta.
A mai modern motorosruházatot ellepték a díszítések. Hasznos dekorcuccok persze, mint a kilógó titán vállbetét, a nagy kopásállóságú rájabőr betét, és még sorolhatnám. Ezek tényleg tök hasznosak. A versenypályán. Mivel ott vannak bukóterek, ergo van hely kicsúszni. De a való életben, az utcán, ahol sokkal nagyobb sansszal csapódunk neki az elsőbbséget meg nem adó fehér kisteherautónak, ott, valljuk be, tökmindegy. Egy azonban biztos. Ártani nem árthatnak…
Levághatjuk a bőrruhát?
A kérdésre a helyes válasz: NEM! A bőrruhák jól védenek a sérülések és a már bekövetkezett sérülés által okozható nagyobb baj ellen. A törött medencecsont igen tetemes vérmennyiséget képes tartalmazni, és a combcsontunkban is elfér vagy egy liter – darabonként. Egy megfelelő méretű bőrruha nagyon jól helyén tartja a törött csontot, így akár életet is menthet, mivel ezzel minimalizálja a vérzést. Ha eltört a medencecsont vagy a láb, feltétlenül hagyjuk rajta a bőrruhát. Láttam már teljesen tiszta, éber és beszélgető balesetet szenvedett motorost, akinek, miután levágták a bőrruháját, darabokra esett a medencéje, elvesztette az eszméletét, majd leállt a szíve…”
Folyt.köv. a csizmákról
Puszi mindenkinek