Április elsején kicsit összezuhantam.Néztem ki a fejemből és nem tudtam most mi is a következő lépés.
Tettem mindent amit kellett,hogy ne legyen baj de minden gépiesen ment.Összefolytak a napok,hetek.
Bezárkóztam és igazából nem érdekelt semmi és senki. Majd jött egy telefon fentről,hogy vállaljak el egy új állást. Nem akartam.Itt megvolt már minden.Rendben mentek a dolgok és megvolt a magam kis szabadsága.
Na meg unalma is.Utána érdeklődtem a dolgoknak és kiderültek a dolgok.Kihívás a javából.De miért pont most?
Nincs kedvem semmihez se. De rájöttem nem véletlen. Ki kellett valahogy szakadnom abból a semmiből amiben benne voltam.
Szóval a megbeszélésre már felkészülten mentem be... és elvállaltam. Rájöttem ez is egy kis lépcsőfok a további terveimhez.
Így július másodikától új helyen dolgozom és teszem rendbe a dolgokat. Nem lesz egyszerű de élvezem. Nincs időm gondolkodni.
Tanulok és dolgozom. A motor is csak munkába járásra van mostanában befogva. Nagyobbak az elvárások velem szemben is így
marad a folyamatos képzés.Jobban kell figyelnem mit és miért teszek és hogyan nézek ki. Szokatlan és váratlan dolgokkal kerülök szembe
nap mint nap.Este meg hulla fáradtam dőlök be az ágyba.Még jó,hogy a fiamnak szünet van és a nagyszülőknél van.
Most azt mondom jó ez így. Kellett ez a kihívás. Másra viszont nem jut időm. Augusztusban 8nap szabi. A fiammal.Tisza-tó.
Már várom.
Tudom nem motoros blog,de így tudjátok nem tűntem el csak változnak a dolgok.Viszont ahogy szabad lesz a ház egy hétvégén tartunk egy Pacikó féle IHB bulit megint!!!!!!
Hiányzik a képetek már nagyon!!!
