Időnként elfigyelgetem a környezetemet, hogy a jótékonyság fogalom alatt mit értenek. Hogy magukra értik-e a jótékonyságot, vagy máson gyakorolják.
A távolabbi ámerikában, úgy tűnik azt a szerkezetet értik, amire én is gondolok általában. Tehát ha jótékonykodásról van szó, akkor mindenki fogja magát és csinál valami jót, önzetlenül, önként, haszonlesés nélkül, rosszízű kommentár nélkül. Ez lehet pénzgyűjtés akármire, közben jól lehet érezni magunkat, tehát mondjuk egy bulis gyerek futóversenyt rendeznek, aminek a nevezési díja annyi, amennyit felajánlasz összeget a szent cél érdekében. Itt versengés szokott zajlani a szülők között abban is akár, hogy ki mennyivel nevez be. Az eredményt pedig látványosan adják át, nincs sumákolás. Miért is kéne, hogy legyen, a jó szándék a lényeg és a bajba jutott megsegítése.
Itthon rendszerint a jótékonyság fogalomkör a másik oldalról is jól meg van nézve, jó alaposan. A mi haszon származik a jótékonyságomból.... Rendezvényszervező megtalált már jótékonysági gálára lézersóval, és amikor rákérdeztem, hogy mikor lehet ott lenni a pénz átadásakor a támogatottaknak, sürű hümmögés, és még nem tudjuk volt a válasz.
Hát nem mert ez olyan privát ügy a támogatottnak, himihumierrearra. A koncert végén mégis bemondták mennyi pénz gyűlt össze, de a mai napig nem jött hírmorzsa se arról, hogy valaha valakinek lett-e ebből menedéke...és hogy átadták-e, mikor vagy hol a zsetont, még a weblapjukon se volt egy kurta nyikkanás se a sztoriról... még a koncert is elfelejtődött.
Tudom, sarkos példa volt ez. De sajna ilyen is van. A jótékonyság zászlaja alatt a haszon kergetése.
Még sarkosabb példát napi szinten ismerünk, hogy a fekete elvárja, hogy vele állandóan jótékonykodjanak.
Az árnyaltabb, amikor valamit valaki megpróbál megszervezni olcsóbbért a közösségnek, de az sem elég olcsó, hanem látványosan körbeugatjuk, hogy ezé ennyit....?
A jó szándékot csak akkor lehet értékelni amikor bajban vagyunk? Nagy bajnak kell lennie, hogy észrevegyük tesznek értünk, egyébként meg kit érdekel a másik pedálozása, beleölt energiája?
Tudom én, hogy válság, meg mindenkinek nehéz, de azért kapjunk már magunkhoz, és legalább szépen mondjuk meg, hogy most nem megy, bocsi. Van akinek ez működik.
Akinek meg nem inge, nem veszi magára.
A távolabbi ámerikában, úgy tűnik azt a szerkezetet értik, amire én is gondolok általában. Tehát ha jótékonykodásról van szó, akkor mindenki fogja magát és csinál valami jót, önzetlenül, önként, haszonlesés nélkül, rosszízű kommentár nélkül. Ez lehet pénzgyűjtés akármire, közben jól lehet érezni magunkat, tehát mondjuk egy bulis gyerek futóversenyt rendeznek, aminek a nevezési díja annyi, amennyit felajánlasz összeget a szent cél érdekében. Itt versengés szokott zajlani a szülők között abban is akár, hogy ki mennyivel nevez be. Az eredményt pedig látványosan adják át, nincs sumákolás. Miért is kéne, hogy legyen, a jó szándék a lényeg és a bajba jutott megsegítése.
Itthon rendszerint a jótékonyság fogalomkör a másik oldalról is jól meg van nézve, jó alaposan. A mi haszon származik a jótékonyságomból.... Rendezvényszervező megtalált már jótékonysági gálára lézersóval, és amikor rákérdeztem, hogy mikor lehet ott lenni a pénz átadásakor a támogatottaknak, sürű hümmögés, és még nem tudjuk volt a válasz.
Hát nem mert ez olyan privát ügy a támogatottnak, himihumierrearra. A koncert végén mégis bemondták mennyi pénz gyűlt össze, de a mai napig nem jött hírmorzsa se arról, hogy valaha valakinek lett-e ebből menedéke...és hogy átadták-e, mikor vagy hol a zsetont, még a weblapjukon se volt egy kurta nyikkanás se a sztoriról... még a koncert is elfelejtődött.
Tudom, sarkos példa volt ez. De sajna ilyen is van. A jótékonyság zászlaja alatt a haszon kergetése.
Még sarkosabb példát napi szinten ismerünk, hogy a fekete elvárja, hogy vele állandóan jótékonykodjanak.
Az árnyaltabb, amikor valamit valaki megpróbál megszervezni olcsóbbért a közösségnek, de az sem elég olcsó, hanem látványosan körbeugatjuk, hogy ezé ennyit....?
A jó szándékot csak akkor lehet értékelni amikor bajban vagyunk? Nagy bajnak kell lennie, hogy észrevegyük tesznek értünk, egyébként meg kit érdekel a másik pedálozása, beleölt energiája?
Tudom én, hogy válság, meg mindenkinek nehéz, de azért kapjunk már magunkhoz, és legalább szépen mondjuk meg, hogy most nem megy, bocsi. Van akinek ez működik.
Akinek meg nem inge, nem veszi magára.
