A túra második napja!
Reggel 8 körül ébredtem, kidobott az ágy, nem bírtam már aludni annyira mehetnékem volt.
Kinéztem a mocikra és az emberünk aki vállalta a motorok őrzését valóban ott volt és figyelt a mocikra!! Na ezen nagyon csodálkoztam!!
Egy gyors tusolás, öltözés és irány reggelizni Sarajevo bazársorára ahol minden megtalálható,a papucstól a géppisztolyig(,na azt nem vettem).Kinéztünk egy jó muszlin éttermet ahol nem éppen reggelinek valót rendeltünk, húslevest, és egy nagy birka sült husit mindenféle finomsággal. ez ismét került két főre 10euróba. Na jól van elhagytuk sarajevot,és elindultunk montenegro felé, ismételten kb 200kilómétert mentünk hegyi szerpentineken, ahol nincsen védőkorlát és mindenki az életével játszik aki erre elindul, a kanyarokat baromira élveztem, egynél meg is álltam lenéztem hát nem kaptam röhögő görcsöt amikor a mélybe megláttam két autó roncsot, az emberek itt is nagyon kedvesek, segítőkészek voltak végig, Mondhatom figyelnek a motorosokra, nem mint Magyarországon vagy Horvátba.
Rengeteg rendőrt láttunk mindenhol de egyszer-se piszkáltak!!! Ez is furcsa volt nekem!!
Egyszer csak mikor már nagyon közel jártunk a Montenegrói határhoz az út baromira le keskenyedett , annyira hogy egy kocsi jön szembe már félre kellet húzódni,és a minősége is nagyon vacak volt, na itt nem volt 50 méter egyenes sem, ez tartott vagy 25-kilóméteren keresztül mire megérkeztünk, a Serbia határára, ahol négy baromi részeg határőr fogadott minket akik nem nagy érdeklődéssel elkérték a pasportott, ekkor áthaladtunk volna a határ hídon ami nagyon rozoga volt de bíztunk benne hogy elbír minket, de egy tehénke a híd közepén állt és nézte a folyót ami lent csordogált, néhány dudálás elriasztotta őt hogy a mi irányunkba akarjon határt sérteni!! KB 1-km-et haladtunk mire megérkeztünk a montenegrói határhoz,mert sajna nem egybe van, minek az.
A határ őrök marhára csodálkoztak hogy mi kik vagyunk lehet hogy nem sok marha külföldi van aki átmegy ezen a határon, mintha ufók volnánk, jól meg is néztek minket.
beértünk Montenegróba, és láss csodát kint van a tábla hogy az euba léptél be, na ezen jót vidultunk mert nem eutagok , csak maguktol kinevezték az országukat annak, ja és csak eurót fogadnak el itt, ez a hivatalos pénz nemük.( ezt mi magyarok miért nem tudnánk megcsinálni??) Az utak hibátlanok, példa mutató, nem tudok rosszat mondani, ismét élveztük a motorozást, ja és itt már van védőkorlát mindenhol,úgy kb 130km szerpentin után érkeztünk Mojkovac városába, ahol enni akartunk,mert már nagyon éhes voltam, a főtéren rengeteg étterem volt ahol ismét mintha a marsról jöttünk volna mindenki megcsodált, az emberek itt is nagyon kedvesek voltak, integettek, de főleg a lányok, 14-től felfelé mindenkinek tetszettünk. Ehhez még hozzá tenném hogy egy órát voltunk a városba de nem tudtam számon követni azt a sok gyönyörű nőt aki elsétált mellettünk és mosolygot, integetett , mintha valami világ városba lettünk volna és minden szépséget kivezényeltek volna a tiszteletünkre. Az ebéd pazarjó volt, itt már picit drágább volt 15 euró két főre, de a pincér minden gondolatunkat leste, körbe ugrált minket ahogy kell!!(Nem magyar honba voltunk, és ezt éreztük is) Ja igen majdnem elfeledtem egy helyi motoros megkérdezte tudna e segíteni nekünk bármibe?? enni? inni?? nőben?? mindent tud nekünk szerezni,(ezt a lehetőséget kihagytuk mivel mi is tudtunk beszélni, a haverom német, angol, én olaszul, így nem volt gondunk sehol!!) Fincsi ebéd után irány Budva városa na ez már a tengerpart, a nyüzsgés városa!! Estére értünk le mert egy picit eltévedtünk és majdnem bementünk Albániáb, de szerencsére időbe megfordultunk.
Budva csodaszép város, irány motelt keresni, amit találtunk is hamar, 10euró/fő egy éjszakára, tusolás aztán irány a tengerpart ahol a siófoki bícs elmehet valahova(búsba) mert ez kb százszor nagyobb, nézelődtünk, vacsoráztunk, ahol megint remek ennivalót kaptunk, és a kiszolgálás is mindent felül múlt(hiába a magyar vendéglátósokat ki kéne küldeni tanulni egy kicsit) Rengeteg ember volt mindenhol,a bárokba dübörgött a zene, és rengeteg lány rázta magát, kevés pasit láttunk, mivel ma is elfáradtunk rendesen így egy sör után elmentünk alukálni!! ja még hozzá tenném itt se motoroznak sisakba,mert meleg,és hát minek az!!
Ma ismét motoroztunk 480-kilométert!
Ez volt a második napunk!! Útközbe a hömérséklet: 20-30 fok közt!!
Fotók!
http://picasaweb.google.hu/108903294890796132747/MontenegroiTura?feat=directlink#
Reggel 8 körül ébredtem, kidobott az ágy, nem bírtam már aludni annyira mehetnékem volt.
Kinéztem a mocikra és az emberünk aki vállalta a motorok őrzését valóban ott volt és figyelt a mocikra!! Na ezen nagyon csodálkoztam!!
Egy gyors tusolás, öltözés és irány reggelizni Sarajevo bazársorára ahol minden megtalálható,a papucstól a géppisztolyig(,na azt nem vettem).Kinéztünk egy jó muszlin éttermet ahol nem éppen reggelinek valót rendeltünk, húslevest, és egy nagy birka sült husit mindenféle finomsággal. ez ismét került két főre 10euróba. Na jól van elhagytuk sarajevot,és elindultunk montenegro felé, ismételten kb 200kilómétert mentünk hegyi szerpentineken, ahol nincsen védőkorlát és mindenki az életével játszik aki erre elindul, a kanyarokat baromira élveztem, egynél meg is álltam lenéztem hát nem kaptam röhögő görcsöt amikor a mélybe megláttam két autó roncsot, az emberek itt is nagyon kedvesek, segítőkészek voltak végig, Mondhatom figyelnek a motorosokra, nem mint Magyarországon vagy Horvátba.
Rengeteg rendőrt láttunk mindenhol de egyszer-se piszkáltak!!! Ez is furcsa volt nekem!!
Egyszer csak mikor már nagyon közel jártunk a Montenegrói határhoz az út baromira le keskenyedett , annyira hogy egy kocsi jön szembe már félre kellet húzódni,és a minősége is nagyon vacak volt, na itt nem volt 50 méter egyenes sem, ez tartott vagy 25-kilóméteren keresztül mire megérkeztünk, a Serbia határára, ahol négy baromi részeg határőr fogadott minket akik nem nagy érdeklődéssel elkérték a pasportott, ekkor áthaladtunk volna a határ hídon ami nagyon rozoga volt de bíztunk benne hogy elbír minket, de egy tehénke a híd közepén állt és nézte a folyót ami lent csordogált, néhány dudálás elriasztotta őt hogy a mi irányunkba akarjon határt sérteni!! KB 1-km-et haladtunk mire megérkeztünk a montenegrói határhoz,mert sajna nem egybe van, minek az.
A határ őrök marhára csodálkoztak hogy mi kik vagyunk lehet hogy nem sok marha külföldi van aki átmegy ezen a határon, mintha ufók volnánk, jól meg is néztek minket.
beértünk Montenegróba, és láss csodát kint van a tábla hogy az euba léptél be, na ezen jót vidultunk mert nem eutagok , csak maguktol kinevezték az országukat annak, ja és csak eurót fogadnak el itt, ez a hivatalos pénz nemük.( ezt mi magyarok miért nem tudnánk megcsinálni??) Az utak hibátlanok, példa mutató, nem tudok rosszat mondani, ismét élveztük a motorozást, ja és itt már van védőkorlát mindenhol,úgy kb 130km szerpentin után érkeztünk Mojkovac városába, ahol enni akartunk,mert már nagyon éhes voltam, a főtéren rengeteg étterem volt ahol ismét mintha a marsról jöttünk volna mindenki megcsodált, az emberek itt is nagyon kedvesek voltak, integettek, de főleg a lányok, 14-től felfelé mindenkinek tetszettünk. Ehhez még hozzá tenném hogy egy órát voltunk a városba de nem tudtam számon követni azt a sok gyönyörű nőt aki elsétált mellettünk és mosolygot, integetett , mintha valami világ városba lettünk volna és minden szépséget kivezényeltek volna a tiszteletünkre. Az ebéd pazarjó volt, itt már picit drágább volt 15 euró két főre, de a pincér minden gondolatunkat leste, körbe ugrált minket ahogy kell!!(Nem magyar honba voltunk, és ezt éreztük is) Ja igen majdnem elfeledtem egy helyi motoros megkérdezte tudna e segíteni nekünk bármibe?? enni? inni?? nőben?? mindent tud nekünk szerezni,(ezt a lehetőséget kihagytuk mivel mi is tudtunk beszélni, a haverom német, angol, én olaszul, így nem volt gondunk sehol!!) Fincsi ebéd után irány Budva városa na ez már a tengerpart, a nyüzsgés városa!! Estére értünk le mert egy picit eltévedtünk és majdnem bementünk Albániáb, de szerencsére időbe megfordultunk.
Budva csodaszép város, irány motelt keresni, amit találtunk is hamar, 10euró/fő egy éjszakára, tusolás aztán irány a tengerpart ahol a siófoki bícs elmehet valahova(búsba) mert ez kb százszor nagyobb, nézelődtünk, vacsoráztunk, ahol megint remek ennivalót kaptunk, és a kiszolgálás is mindent felül múlt(hiába a magyar vendéglátósokat ki kéne küldeni tanulni egy kicsit) Rengeteg ember volt mindenhol,a bárokba dübörgött a zene, és rengeteg lány rázta magát, kevés pasit láttunk, mivel ma is elfáradtunk rendesen így egy sör után elmentünk alukálni!! ja még hozzá tenném itt se motoroznak sisakba,mert meleg,és hát minek az!!
Ma ismét motoroztunk 480-kilométert!
Ez volt a második napunk!! Útközbe a hömérséklet: 20-30 fok közt!!
Fotók!
http://picasaweb.google.hu/108903294890796132747/MontenegroiTura?feat=directlink#
